Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-9

391 Az országgyűlés 9. ülése 1954. évi június hó 18-án, pénteken. 392 azonban nyújtania a pedagóus-továbbképzós színvonalának emelésére. Véleményem szerint nem helyes az az álláspont, amely a pedagógus" továbbképzést a többi tanfolyami oktatás kereteibe szorítja bele, s azzal együtt szűkíti ezt is. Ennek az álláspontnak helytelenségét bizonyítja a pedagógusmunka sajátossága, az, hogy ez az egyetlen olyan továbbképzési forma, ahol a »továbbképzett« maga is tanít, és az a körülmény, hogy a pedagógus-továbbképzésben a tanfolyami képzés nem az egyetlen továbbképzési forma, hanem egy a sok közül Középiskolánk területén szintén jelentős ; fejlődésről számolhatunk be. 34,3 millió forintos költséggel 71 új tanterem építését biztosítja a költségvetés, s a középiskolák mellett 1954-ben 960 férőhellyel bővül a diákotthonok befogadóképessége. Felújítási kerete 3,7 millióról 5,5 millióra emelkedett. Bár a tanulócsoportok száma középiskoláinkban lényegesen alig változik, a költségvetés kiadási főösszege jelentékenyen emelkedett. Ez a költségvetési többlet minőségi fejlesztés formájában jelentkezik az épületek és j berendezések karbantartására, felújítására, be- ; szerzésekre előirányzott hitelkeretnél. Biz több mint 23 és félmilliós emelkedés a múlt évi felhasználással szemben. A középiskolai oktatómunka megjavítása és a politchnikai oktatás bevezetésének előkészítése érdekében a középisko- ; Uis szakkörök száma 300-zal emelkedik. Az 1954—55. tanévben a nevelők létszámának emel- i kedésével csökken a túlzott oktatói terhelés, s ez hozzájárul a nevelők túlterhelésének csökkentéséhez Egyetemeink és főiskoláink 1954. évi költségvetési előirányzata az elmúlt év tényleges kiadásaihoz viszonyítva körülbelül 18 millió forinttal, vagyis 5,5 százalékkal magasabb. A fejlesztés részben az előző tanévvel szemben 1235 fővel, vagyis 3,6 százalékkal emelkedett hall- ! gatólétszámra, részben pedig az oktatás színvonalának emelésével kapcsolatos kiadásokra, valamint a hallgatók szociális és kulturális ellátottságának fokozottabb biztosítására esik. Pártunk Központi Vezetőségének határozata szerint az egyetemeken és főiskolákon a hallga- ' tók létszámának növelése és a túlzott specialize- ! lás helyett az oktatás színvonalának emelését, s az ehhez szükséges tárgyi, személyi és tudományos feltételek biztosítását kell fő feladatnak tekinteni. Az oktatás színvonalának emelése érdekében az oktatásügyi minisztérium már az elmúlt évben is komoly lépéseket tett. Elkészítette számos tantárgy oktatási programmját. Az oktatás módszereiben lényeges változást jelent, hogy a hallgatókkal való foglalkozásban mindinkább azok önálló munkájának kialakítására törekszünk. Ennek érdekében meg kellett szüntetni a gyakorlati órák eddigi anyagkövető jellegét és a hallgatók Önálló munkáját igénylő szemináriumi, illetve gyakorlati foglalkozást kell fokozatosan előtérbe helyezni. Egyetemi oktatásunkban — a Központi Vezetőség által megjelölt célkitűzésnek megfelelően —- az egyes tudományágak felszínes, túlrészletezett tárgyalása helyett a tudományág alapjait, lényegét kell a hallgatósággal megismertetni. Ezzel, valamint a túlzott szakosítás megszüntetésével elméletileg jól megalapozott, sokoldalú és magasszínvonalú képzést kell biztosítani. Az egyetemek és főiskolák költségvetésének különösen azok a tételei jelentősek, amelyek a hallgatók szociális és kulturális szükségleteivel vannak összefüggésben. Pártunk és kormányzatunk segítségével az 1954. év február havától jelentősen felemeltük az egyetemi és főiskolai hallgatók ösztöndíját és egyéb szociális juttatását, ösztöndíjakra az 1954. évi költségvetés 19 millió forinttal többet biztosított, ami szélesebbkörű, szociálisabb és a tanulmányi eredményt jobban előtérbe helyező ösztöndíjrendszer bevezetését tette lehetővé. Az ösztöndíjak emelésével párhuzamosan 3,8 millió forinttal jelentősen emelkedett az egyetemi és főiskolai diákotthonok költségvetési előirányzata. Az egyetemi és főiskolai diákotthonok költségvetésének ilyen mérvű, körülbelül 30 százalékos emelése a hallgatók elhelyezését, tanulási lehetőségeit lényegesen megjavítja és komoly lépés abban az irányban, hogy a diákotthonok valóban a hallgatók otthonaivá váljanak. A diákotthonok jobb ellátottsága mellett a hallgatók által fizetett diákotthoni ellátási díjak az eddigi havi 90 forintról 50 forintra csökkentek. Költségvetésünk az egyetemi és főiskolai hallgatók kulturális igényeinek fokozott kielégítését teszi lehetővé. Az előző évek 40 forintjával szemben hallgatónként 50 forintot biztosított, ami az egyetemi hallgatók színház- és mozilá.togatási lehetőségeit 25 százalékkal növeli. Meg kell azonban jegyezni, hogy a költségvetés összeállítása során mindezek érdekében végrehajtott megtakarítások az egyetemeknél ésfőiskoláknál néhány fontos feladat további ellátásában nehézségeket okoztak. Ilyen nehézség például az, hogy az egyetemi diákotthonok költségeinek a megtakarítás érdekében végzett felülvizsgálata alapján a minisztérium a nevelői hálózatot volt kénytelen csökkenteni, ami — mint azóta kiderült — komoly kihatással volt az egyetemi hallgatók fegyelmezettségére és bizonyos fokig tanulmányi eredményére is. Ugyancsak lecsökkentették például a könyvbeszerzésre fordított előirányzatok összegét. A tárca ezen a vonalon már korábban is eszközölt bizonyos megtakarításokat. Az oktatáshoz elengedhetetlenül szükséges tudományos könyvek és folyóiratok, vegyszerek beszerzésének korlátozása feltétlenül kihatással van a tanszékek oktató és tudományos munkájának ellátására. Hiányossága továbbá az egyetemi és főiskolai költségvetésnek, hogy nem gondoskodott a munkavédelmi, egészségügyi beruházásokról. Azt hiszem, nyugodtan elmondhatjuk, hogy ezeknek a nehézségeknek előidézésében nagy szerepe van annak a nézetnek, amelyről Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség kongresszusi beszámolójában is említést tett, hogy tudniillik •>az alsófokú oktatás fejlesztése kapcsán nem egyszer találkozunk olyan véleményekkel, mintha most az általános iskolák mögött másodrendű kérdésként kívánnánk kezelni a felsöokta-