Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-9

347 ' Az országgyűlés 9. ülése 1954. évi június hó 18-án, pénteken. 348 munkái nem sürgetnek bennünket, ráérünk állatainkkal többet törődni, télen a hús is jobban eláll. Csak kevesen gondolnak arra, hogy valójában a téli hizlalás jár a legtöbb veszteséggel. Mi, akik a nagyüzemi hizlalásban a számok óriási tömegén át nézzük és mérjük ezt a kérdést, régen tudjuk, hogy tavasszal és nyáron sokkal gazdaságosabb a hizlalás. Télen a sertés a hideg és a nedvesség miatt sokkal több hőt von el saját szervezetének fenntartásához. Nehézkesebb a vízzel való ellátása, sokkal fáradságosabb a takarmányozása. Ezért ebben az időszakban jóval gyengébb a takarmány hasznosítása is. A tavaszi és a nyári hónapokban egy mázsa tengeridarából például négyöt kilogrammal több húst és zsírt nyerhetünk, mint télen. Ezért parasztságunk is sokkal jobban jár, ha beadásra szánt hízóját a tavaszi és nyári hónapokra ütemezi be, mert így kevesebb takarmányból több súlyt tud beszolgáltatni. Tavasszal és nyáron nagytömegű zöldtakarmány áll rendelkezésünkre. Ezt a hizlalásban is jól felhasználhatjuk. A zöld takarmány növeli sertéseink étvágyát, pótolhatatlan vitaminokat juttat szervezetükbe, emellett etetésével nagytömegű szemestakarmányt és koncentrált takarmányt takaríthatunk meg. Ha erről parasztságunkat meggyőzzük, kézzelfoghatóan emelkedik saját haszna, arányosabban oszlik el évközben a beadott sertések forgalma, folyamatosabbá tudjuk tenni a begyűjtést, országunk hús- és zsírellátását. Különösen jelentős ez termelőszövetkezeteinknél, ahol nem egy vagy két, hanem sok sertést hizlalnak, és ahol a takarmány jobb kihasználása termelőszövetkezeti tagságunkat még több jövedelemhez juttatja. Meg kell mondanom, hogy termelőszövetkezeteink gazdálkodásában ezt a fejlődést máris tapasztalhatjuk, máris láthatjuk, hogy országunk hús- és zsírellátásában termelőszövetkezeteink szilárd alapot jelentenek. A beadásnak és a termelésnek ez az összefonódása természetesen még inkább megkívánja állami és tanácsi szerveink egymáshoz való kapcsolatainak javítását. A többéves beadási rendszer komoly lendítője a mezőgazdaság fejlesztésének. Ha a termelésben rámutatunk azokra a lehetőségekre, amelyekről az előbb szóltam, ezzel erőteljesebben segítjük begyűjtésünket és annak munkáját. Különösen fontos, hogy a mezőgazdaság és a begyűjtés szervei között szoros legyen a kapcsolat, és hogy az itt dolgozók egymás területét tökéletesen ismerjék. De ennek a kapcsolatnak hasonló módon meg kell lennie az államigazgatás és a tanácsi apparátus minden szakágazata között, mert csak így biztosítható a törvényesség betartása, a termelés fejlődése és a begyűjtés folyamatossága. Tisztelt Országgyűlés! Belső és külső ellenségeink ezekben a napokban is ellenségesen és irigykedve figyelnek bennünket. Irigylik azt hogy a szocializmust építő népi demokráciánkban országgyűlésünk olyan költségvetést tárgyal, amely nem hiánnyal, hanem felesleggel zárul. Ez a költségvetés nem a kizsákmányolók pénzeszsákjának megtömését, hanem dolgozó népünk gyarapodását, életszínvonalának állandó emelését irányozza elő. Költségvetésünk a jó gazda gondosságával veszi figyelembe népi demokráciánk szükségleteit és a takarékos gazdálkodás mellett, azok kielégítésére fedezetet nyújt. Az új begyűjtési szervezet kötelessége, hogy ezekből a feladatokból a reá háruló részt odaadé, lelkes munkával megvalósítsa. A költségvetést elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? ZENTAI JÓZSEF jegyző: Bódi Jánosné képviselőtársunk. BÓ

DI JÁNOSNÉ: Tisztelt Országgyűlés! A begyűjtési minisztérium költségvetéséhez kívánok hozzászólni. Pártunk az új szakaszban értékelte a népgazdaságunk területén elért hatalmas eredményeket, őszintén feltárta a munkánkban elkövetett hibákat és megjelölte a hibák kijavításának módját. Pártunk és kormányunk előtérbe helyezte a dolgozókról való fokozottabb gondoskodást, a dolgozók életszínvonalának állandó felfelé ívelésének biztosítását. Döntő feladatként szabta meg pártunk a mezőgazdaság fellendítését, mely legfőbb biztosíték a főcél megvalósításához. A begyűjtési tárcára ezekből az alapvető feladatokból nem kis rész hárul. Ennek a tárcának kell az új begyűjtési módszerek alkalmazásával biztosítania az állami tartalékokat, mely a dolgozó nép számára biztosítja élelmiszerszükségletei kielégítését és iparunknak a nyersanyagot. Ennek érdekében úgy kell a termelést növelni, hogy dolgozó parasztságunk a beadásnak eleget tudjon tenni és minél több terményfelesleggel rendelkezzék, melyet részben értékesíthet, részben saját fogyasztására használhat fel. Mindezek mellett aktívan elő kell segítenie a mezőgazdaság szocialista fejlődését, termelőszövetkezeteink megerősítését. Ezek a meggondolások vezették pártunkat és kormányzatunkat, amikor a múlt évi szeptember havi határozatát meghozta és kidolgozta a begyűjtés többéves rendszerét. Ebben a törvényerejű rendeletben három évre megállapítást nyert a termelők beadási kötelezettsége. Biztonságosabbá és jövedelmezőbbé kell tenni a termelést, — ez az új begyűjtési rendszer alapelve. Az új begyűjtési rendszer jelentős mértékű kedvezményeket nyújt mind termelőszövetkezeti, mind egyénileg dolgozó parasztságunknak. A beadás három évre szóló megállapítása lehetővé teszi a tervszerű termelést. Nagy előnyt nyújt a három holdon aluliaknak, hogy szabadon választhatják meg, miből teljesítik hús- és zsírbeadási kötelezettségeiket. Az új begyűjtési rendszer kiküszöböli az elmúlt évek szerződéses termelésének fogyatékosságait, vonzóvá teszi a szerződéses termelést, a szerződéses területek utáni beadás eltörlésével. Hálásak pártunknak és kormányzatunknak a 60—65 éven felüli dolgozók is, beadási kötelezettségük mérsékléséért. Egy példát említek meg a sok közül. Szalmatercs községben kint voltam az