Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-8

279 Az országgyűlés 8. ülése 1954. évi június 17-én, csütörtökön. 280 nak ezek között a bérezés terén jelentkező hibák, különösen a bányászat, az építőipar, a kohó- és gépipar területén. A szénbányáknál alig ellen- j őrzik a normaidőt, a munkaátvétel és a bérszám- j fejtés helyességét és nem szigorították meg a | létszámellenőrzést sem, ezért a teljesítmények ; nem nőttek együtt az alapkeresetekkel. Az építőipar bérköltségét növelte, hogy a nemtermelő munkások számaránya az első negyedévi 30,5 százalékról az év végére 42,5 százalékra emelkedett. Az önköltség emelkedésének legnagyobb tényezője azonban az anyagköltségek kedvezőtlen alakulása. Ez elsősorban az anyagnormák gyakori túllépésének következménye. A kohóés gépiparban, az építőiparban és az élelmiszeriparban rendszeresen túllépik a tervezett anyaghányadokat. Az építőipar 38 gazdasági egysége közül 31 nem tartotta be anyagtervét. A konzervipar, a növényolajipar, a tejipar eredményromlásának legnagyobb részét a normát meghaladó anyagfelhasználás okozta. A sütőipar egyedül 1953 negyedik negyedévi termeléséhez körülbelül 450 vagonnal több lisztet használt Pel a norma szerinti szükségletnél. Nagy mértékben növelték az anyagköltséget a selejtkárok is, amelyek miatt igen sok esetben a vállalatok bevételei is csökkentek. A kimutatott selejtveszteség is sok millió forintra rúgott, de igen jelentős az a selejtmennyiség, amit ki sem mutatnak. Maguk a minisztériumok számos esetben ahelyett, hogy harcolnának a selejttermelés ellen, szemet hunynak felette. Így például a nehézipari minisztérium sem akadályozta meg, hogy a szénbányászat a szénnek a megtűrtnél nagyobb mennyiségű meddőtartalmát is hozzászámolja a tervteljesítéshez, amit egyes helyeken tetéztek azzal, hogy a kiválogatott követ is termelési értékként mutatták ki. Különböző szerveink gyakran nem a jó gazda gondosságával járnak el az anyagok átvételénél, feladásánál, szállításánál és emiatt számos esetben megtörténik, hogy a szállítólevélen feltüntetett anyagmennyiség nem egyezik meg a valóban leszállított mennyiséggel. Az ellenőrzés azt mutatta, hogy a vasúti szállításoknál nagy eltérések vannak a valóságos és a bevallott súly között. 1200 vagon közül csaknem ezernél találtunk eltérést. Ezekért a lazaságokért súlyos felelősség terheli a feladót és a MAV-ot, de elsősorban az átvevő felelős, aki megfelelő ellenőrzés nélkül veszi át a küldeményeket. A népgazdasági termékek költségének kedvezőtlen alakulása azonban nemcsak az iparban, hanem a népgazdaság számos más területén, a mezőgazdaságban, a begyűjtésben, a kereskedelemben is megmutatkozik. Az állami gazdaságok önköltsége például jelentékenyen meghaladta a tervezettet. A begyűjtési minisztérium lemaradt tervétől, de állandó költségei nem csökkentek, sőt egyes cikkeknél emelkedtek, amit az adminisztrációs kiadások nagymértékű növekedése idézett elő. A belkereskedelem költséggazdálkodása különösen az 1953 év második felében igen kedvezőtlenül alakult, amihez nagyban hozzájárult a túlzott központosítás, az áruellátás tervszerűtlensége és a takarékosság elhanyagolása. Az úgynevezett kereskedelmi veszteségek, a normán felüli raktárhiány, a minőségromlás, a bírság, a kötbér és a késedelmi kamat 1953-ban 141 millió forintot tett ki. Legnagyobb része van ebben a zöldség- és a gyümölcsszakmának. Költségvetésünk végrehajtásának összegszerű eredményességét a termelő minisztériumok gazdálkodásánál kisebb mértékben befolyásolták ugyan a helyi tanácsok, az igazgatási szervek és a költségvetésből ellátott intézmények gazdálkodásában jelentkező hibák, de annál jobban akadályozták ezek a lakosság szükségleteinek gondosabb kielégítését. Az eredményes munkát ezen a területen is nagy mértékben gátolta a túlzott központosítás, ami merevvé, bürokratikussá tette a gazdálkodást, és akadályozta a lakosság bevonását és a helyi erőforrások mozgósítását a tanácsi feladatok minél jobb megvalósítása érdekében. Nem támogatták eléggé a tanácsokat munkájukban a szakminisztériumok sem. A tanácsok érdekeltsége nem volt megfelelően biztosítva az általuk irányított vállalatok gazdálkodásának eredményességében. Nem érvényesült eléggé befolyásuk a vállalatok terveinek kialakításánál. Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyminisztériumnak a költségvetés végrehajtásában kifejtett munkája a meglévő hiányosságok mellett is az előző évekhez képest jelentős fejlődést mutat. A zárszámadás adatai mind a bevételek, mind a kiadások tekintetében megfelelnek a valóságnak, és ezért javasolom a pénzügyminisztérium 1953. évi költségvetési jelentésének elfogadását. Emellett szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy állami szerveink vezetőinek olyan következtetéseket kell levonniok a múlt évben elkövetett hibákból, amelyek módot nyújtanak arra, hogy 1954. évi gazdálkodásunkból a hibákat kiküszöböljük. Ennek érdekében komoly erőfeszítéseket kell tenni a vezetőmunka színvonalának megjavítására, a bürokratizmus felszámolására. Meg kell szüntetni a hatáskörök egészségtelen korlátozását, hogy teljes egészében érvényesüljön az alsó szervek vezetőinek felelőssége az általuk vezetett szervek gazdálkodásáért. A vezetők ebben a munkájukban jobban támaszkodjanak arra a hatalmas segítségre, amelyet a dolgozók alulról jövő bírálata nyújt azzal, hogy leleplezi az észszerűtlen, bürokratikus intézkedéseket és egészségesen kezdeményezi az államapparátus megjavítását. Lelkesítse az államapparátus valamennyi vezetőjét és dolgozóját az a tudat, hogy az államapparátus megjavítása és olcsóbbá tétek nagy mértékben előreviszi népünk életszínvonalának emelését. Államapparátusunk mélyreható megjavítása hozzá tud járulni ahhoz, hogy a dolgozók kezdeményezése a több, jobb és olcsóbb termelés érdekében szélesen kibontakozzék és állandósuljon. Csak néhány példát említek a kongresszusi verseny eredményeiből, ami világosan mutatja, hogy milyen lehetőségek rejlenek felszabadult népünk dolgozóinak lelkes kezdeményezésében. A diósgyőri Márta-bánya dolgozóinak jó munkája a versenyben tonnánként 15 forinttal csökkentette a szén önköltségét. Az ózdi martinászok, a vállalt 3 százalék helyett 2,2 százalékra szorították le a selejtet, ami 430.000 forint megtaka