Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-7

259 Az országgyűlés 7. ülése 1954. évi június hó 16-án, szerdán. 260 cselekményeikért a bíróság előtt felelniök kell. Senki sem nyúlhat hozzájuk, mert magas politikai tényezők támogatását élvezik, akik közvetlenül vagy közvetve részt kapnak a bűnös jövedelmekből. A Szovjetunióban amerikai jogászok írásaiból gyűjteményt állítottak össze a szervezett amerikai bűnözés kérdéseiről. A gyűjtemény tényekkel igazolja, hogy az amerikai ügyészségi és bírósági szervek elnézőek a hivatásos bűnözők tevékenységével szemben. Ebben igen nagy szerepet játszik a korrupció is. A megvesztegetett tisztviselők között jelentős számmal szerepelnek bírák és ügyészek, rendőrségi vezető személyiségek. A gyűjtemény rámutat arra is, hogy a vezető politikai körök mire használják fel a gengszterbandákat. Ezek a bandák ugyanis részt vesznek a dolgozók jogainak biztosítását követelő tüntetések szétkergetésében. sztrájktörések megszervezésében, a dolgozók megfélemlítésében. Ezekből a tényekből is láthatjuk, hogy milyen óriási különbség van a burzsoá államok bírósága és a mi népi demokráciánk szocialista bírósága között. Farkas Mihály elvtárs beszédében kifejtette, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953. június 27—28-i határozatán alapuló kormányprogramm alapvető feladatként állította igazságszolgáltatásunk elé a szocialista törvényesség megerősítését. Az új kormányprogramm bíróságainknak a jogrend megszilárdítása és a törvényesség biztosítása területén kettős feladat teljesítését írta elő: egyrészt biztosítani az állampolgári kötelezettségek maradéktalan teljesítését, másrészt szigorúan őrködni azon, hogy az állampolgárok jogait büntetlenül senki meg ne sértse Bíróságaink a kormányprogramm által rájuk bízott feladatoknak általában megfelelnek. Védik a dolgozó nép tulajdonát, a termelőszövetkezetek földjét az önkényesen fellépő földvisszafoglaló kulákokkal szemben. Bíróságaink a büntetőjog fegyverével szálltak szembe a fellépő izgatókkal, a szabotálókkal és a termelőszövetkezetek ellen támadókkal. A falu kizsákmányolói azonban alaptalan és jogtalan követeléseikkel a polgári jog vonalán is támadást indítottak a termelőszövetkezetek ellen. Meg kell áttanítanunk, hogy nem minden bíróság ismerte fel azonnal ennek az alattomos támadásnak komoly és mezőgazdasági szempontból igen fontos jelentőségét. A termelőszövetkezetek ellen kezdeményezett, kuláktámadások, amelyeknél ezek az elemek felhasználtak az osztályellenséghez húzó egyes ügyvédeket is, arra irányultak, hogy alaptalan beadványokkal zaklassák a termelőszövetkezeteket. Ezek a zaklatások természetesen nyugtalanították a szövetkezetek munkáját és akadályozták megszilárdulásukat. Bíróságainknak ezen a téren továbbra is az a feladatuk, hogy felszámolják a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos eljárások hibáit és tekintsék elsőrendű feladatuknak a termelőszövetkezetek hathatós védelmét. A törvényesség megszilárdításában és a kormányprogramm végrehajtásában bíróságaink tehát eddig is igyekeztek jó munkát végezni. Ezt a feladatukat azonban a jövőben még éberebben, még keményebb helytállással kell ellátniok. Bíróságaink szervezeti fejlesztésére és további demokratizálására az elmúlt időben ismét komoly lépéseket tettünk. Alkotmányunk lefektette a bírósági szervezet alapvető elveit. A szocialista törvényesség megvalósulásának elengedhetetlen követelménye az Alkotmányban lefektetett alapelvek maradéktalan végrehajtása. Ezért az Alkotmány rendelkezéseinek maradéktalan megvalósítása érdekében az országgyűlés elmúlt ülésszakában megalkotta a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről szóló törvényt. Ez a törvény azt célozza, hogy a bírói szervezetet minél alkalmasabbá tegyük a szocialista törvényesség megvédése területén előtte álló feladatok teljesítésére. A törvény megalkotása jelentős lépés szocialista igazságszolgáltatásunk továbbfejlesztésében. A törvény főbb rendelkezései közül ki kell emelni az Alkotmány által már leszögezett és az új törvény által is megerősített elvet, hogv mind a hivatásos bírákat, mind a népi ülnököket választani kell. A hivatásos bírák választásának kimondásával az igazságszolgáltatás demokratikus jellege tovább erősödik. A dolgozó magyar nép ezután még közelebb érzi magához a bíróságokat, amennyiben sajátmaga választja bíráit, a bírák kötelesek beszámolni tevékenységükről és működésükért felelősséggel tartoznak választóiknak, az őket megválasztó szerveknek. A bírákat a széles néptömegek ellenőrzik. Azok a bírák, akik a szocialista törvényességet megsértik, a választók útján visszahívhatók. Ez a törvény azzal, hogy egységbe foglalta a szocialista bíróság szervezetét és működési alapelveit, tovább egyszerűsítette a bírói eljárást. A burzsoá bíróságok a nép elnyomására hozott és a kizsákmányolást elleplező törvények útvesztőjét felhasználva szolgálják ki az uralkodóosztályokat. A felszabadulás előtti fasiszta bíróságok hatalmasan felduzzasztott apparátusa a bürokrácia fátylai felhasználva szolgálta ki az uralkodóosztályok kizsákmányoló rendszerét. A mi bíróságaink ma bürokrácia és elleplezés nélkül a dolgozó nép érdekeit tartják szem előtt és egyszerű, világos eljárással, a nép nyelvén alkotott törvények felhasználásával végzik feladataikat. Az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalásakor érdemesnek tartom itt megemlíteni, hogy míg a felszabadulás előtt a burzsoá bírósági szervezet majdnem állandóan 6000 főnyi létszámmal és ezen belül 1600—170<» bíróval működött, addig a mi bíróságainknak a most beterjesztett költségvetés szerint mintegy 4000 dolgozójuk és ezen belül megközelítőleg 1000 bírájuk van. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusán Rákosi Mátyás és Nagy Imre elvtársak beszámolóikban rámutattak az állami szervek és ezzel együtt az igazságügyi szervek előtt álló legfontosabb feladatokra. Rákosi elvtárs a párt irányvonalának meghatározásában kiemelte a szakadatlan küzdelmet azért, hogy a szocialista építőmunkát békében folytathassuk. Nagy Tmre elvárs pedig rámutatott arra, hogy többek között az állami fegyelem és az állampolgári kö-