Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-7

215 Az országgyűlés 7. ülése 1954. évi június hó 16-án, szerdán. 216 ságunk erőinek és eszközeinek átcsoportosítását, a nehézipar lassúbb ütemű fejlesztését, s különösen fontosnak tartotta a kormányprogramm a mezőgazdaság nagyszabású fejlesztését, amit pártunk politikájának megfelelően az elkövetkező években központi feladatának tekint. A kormányprogramm fontos feladatokat jelölt meg az igazságszolgáltatás, a törvényesség, a jogrend megszilárdítása és a bürokratizmus elleni harc területén. A kormányprogramm alapvető feladatának tekinti a jelenben és a jövőben a munkás-paraszt szövetség és ezen túl a népi-nemzeti egység további megszilárdítását. Végül a külpolitika területén fő célkitűzésének tekintette a hazánkat felszabadító szocialista Szovjetunióhoz fűződő őszinte és megingathatatlan örök barátság és szövetség elmélyítését, a nagy Kínai Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztársasággal és a népi demokratikus országokkal testvéri kapcsolataink további erősítését, lankadatlan erővel folytatva a harcot a tartós béke biztosításáért. A kormányprogramm e nagyszerű céljai osztatlan megelégedést és lelkesedést váltottak ki dolgozó népünkben, mely érezte és tapasztalta, hogy a párt új politikája, a kormány Programm ja egy szebb, boldogabb élet felé viszi hazánkat. Népünk nem csalatkozott. Az új kormányprogramm sikeres megvalósításának eredményei az elmúlt egy év alatt érezhetően megjavították népünk életét. Pártunk politikája és a kormányprogramm végrehajtása terén népünk komoly eredményeket ért el. Ezeket az eredményeket azért sikerült rövid idő alatt elérnünk, mert népünk igaznak és helyesnek tekinti a párt politikáját. Ezzel magyarázható, hogy népünk oly nagy munkakedvvel, fokozódó szorgalommal és kezdeményezéssel látott hozzá a kormányprogramm végrehajtásához. Az elmúlt év júliusában szerte az országban, városainkban és falvainkban, üzemekben, bányákban, intézményekben egyaránt, munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, fiatalok és öregek úgy vélekedtek a párt júniusi történelmi jelentőségű határozatairól, az új kormányprogrammról, hogy a párt azt mondotta ki, amit ők gondolnak, amit ők akarnak, hogy a kormányprogramm a nép kívánságát juttatja kifejezésre. Népünk lelkesedésének mindenekelőtt azzal adott kifejezést^ hogy mind szorosabban tömörült pártunk és kormányunk köré, mind nagyobb támogatást adott a pártnak és a kormánynak, mert tudta, hogy ezzel csak meggyorsítja saját előrehaladását a szebb, boldogabb jövő felé. Hadd idézzek, tisztelt Országgyűlés, a dolgozók leveleinek sokaságából egy-kettőt, hoev megmutassam, hogyan vélekedett kezdettől fogva munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk a párt és a kormány politikájáról. A Klement GottwalÖ Villamossági Gyár dolgozója, Mucsi Endre többek között a következőképpen nyilatkozott: »Mindenkiben megi erősödött a bizalom a párt és a kormány iránt. Megértettük, hogy' az az őszinte és határozott önbírálat, melv a néo elé tárta a helyzetet, s az, hogy megindult a hibák bátor kijavítása, erőnket mutatja, s a párt és a kormány bizalmát, hitét a tömegekben. Ez a programm megérdemli, hogy ugyanolyan hittel és bizalommal támogassuk.« Horváth Pál nagyigmándi 18 holdas középparaszt a következőket mondotta pártunk új politikájáról, a kormány programmjáról: »Észrevették a bajunkat, mégse vagyunk mostohák. Az, amit most mondtak a demokráciáról, nagy szó, igazságos szó. Bízom a jobb életben. Ami rajtam múlik, abban sem lesz hiba. A rám eső részt vállalom.« Danes István tatabányai bányász a Szabad Nép-hez intézett levelében a következőket írta: »Nagy a lelkesedés a mi aknánkban, mert pártunk, államunk erejét érezzük valamennyien az új gazdaságpolitikából. Csak a nép állama képes arra, hogy a dolgozó nép előtt nyíltan feltárja a hibákat s az egész néppel megvitassa a kijavítás útját. Ebből azt látjuk, hogy pártunk vezetésével biztosan haladunk előre a jobb élet útján.« így vélekedett, tisztelt Országgyűlés, egész népünk. Népünk e felismerése az elmúlt egy esztendő során tovább erősödött, s olyan egység alakult ki pártunk, kormányunk és népünk között, amire eddig még nem volt példa a magyar történelemben. (Nagy taps.) Ennek az egységnek a létrejötte a párt és a kormány politikájának legragyogóbb sikereihez tartozik. Népünk erősödő politikai egysége, és az a tény, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és az értelmiség mind lelkesebben támogatja a párt és a kormány politikáját, kifejezésre jutott abban is. ahogyan népünk a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusára készült. Mert nemcsak a kommunisták, de a pártonkívüli milliós népi tömegek is tevékenyen részt vettek pártunk kongresszusának előkészítésében. Az a lelkes munkaverseny, amely áthatotta munkásosztályunkat, az a fokozódó munkakedv, amely dolgozó parasztságunkat jellemezte, mutatja, hogy népünk a Magyar Dolgozók Pártját a néo pártjának tekinti és ezért lendületesebb, szorgalmasabb alkotó munkájával segíti a pártot, hogy a nép ügyét szolgáló politikája minél nagyobb sikereket, érjen el. Milyen változások törtérítek, tisztelt Országgyűlés, népünk életében pártunk politikája és a? új kormányorogramm eredményeként az elmúlt egy esztendő alatt

7 Mindenekelőtt emelkedett munkásosztályunk, népünk életszínvonala. Jobb, szebb, vidámabb lett az élet. Az 1953 júliusi, majd szeptemberi árleszállítások következtében a dolgozók több mint 800 millió forintot takarítottak meß! Az árleszállítás eredményeként a bérből és fizetésből élő egy család átlagos megtakarítása 1953ban mintegy 425 forintot, 1954-ben pedig a hús és zsír árának leszállítását figyelembe véve közel 1100 forintot tesz ki. Kormányunk 1953 júniusa óta számos béremelést hajtott végre. Többek között felemelte a villamosenergiaipari dolgozók, a kohászok, a bányászok, egyes nehéz és az egészségre ártalmas munkát végző munkások, az alacsonyabb keresetű munkások, a tanácsi dolffozók. vállalati tisztviselők, valamint számos egyéb alkalmazotti réteg fizetését. A kormányprogramm óta végrehajtott bérügvi intézkedések közel egymillió dolgozót érintettek, s költségkihatásuk