Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-2

17 Az országgyűlés 2. ülése 1953. mány helyesnek és szükségesnek tartja a termelőszövetkezeti mozgalom lassítását és az önkéntesség szigorú betartása érdekében lehetővé fogja tenni, hogy azok a termelőszövetkezeti tagok, akik vissza akarnak térni az egyéni gazdálkodáshoz, mert ott vélik megtalálni boldogulásukat, a gazdasági év végén kiléphessenek a termelőszövetkezetből. Ezen túlmenően ' engedélyezni fogja olyan termelőszövetkezetek feloszlását, ahol a tagság több- • sége azt kívánja. Ugyanakkor a kormány továbbra is messzemenő támogatásban részesíti a termelőszövetkezeteket, kölcsönökkel és beruházásokkal hozzájárul gazdálkodásuk fejlesztéséhez, tagjainak boldogulásához, mert meggyőződése, hogy a parasztság felemelkedésének ez a legiárhatóbb útia. A kormánv engedélvezni kívánja a földek szabad bérbeadását és bérbevételét is. Azok pedig, akik az államnak korábban felajánlott és most tartalékföldként kezelt ingatlanaikat művelésre sa'át kezelésbe kívánják venni, földjüket visszakaphatják és megműveléséhez vetőmagkölcsönt és géDi munkát is biztosít az állam. Azoknak, akik tartaléktőidet kívánnak bérelni, kedvezményes feltételek mellett, a mostani egy év helyett ötévi időtartamra adja haszonbérbe az állam. A kormány tervezett intézkedései alka'masak arra, hogy sikeresen megvalósítsuk gazdaságpolitikánk egyik legfontosabb célkitűzését, mezőgazdasági termelésünk felvirágoztatását. Meggyőződésem, hogy őszinte törekvésünk a parasztság legmesszebbmenő helyeslésével és támogatásával találkozik. A kormány, amely nem habozik levonni a múlt hibáinak tanulságait és bátran felszámolja azokat, messzemenően felkarolva parasztságunk ügyét, erre joggal számít is. Gazdasági életünk más területén is szüksége mutatkozik annak, hogy a kormánv változtasson az eddigi gazdaságpolitikán. Az utóbbi évek során az állam olyan területekre is kiterjesztette a maga gazdasági tevékenységét, ahol a magánkezdeményezésnek és vállalkozásnak még komoly szerepe lehet és elősegítheti a lakosság szükségleteinek fokozottabb kielégítését. Ez a terület a kiskereskedelem és a kisipar. Bár a kisipari szövetkezetek komoly fejlődésről tesznek tanúságot, mégsem tudják pótolni a kisipari termelés terén mutatkozó hiányt. Ez arra készteti a kormányt, hogy helyt ad-' jon a magánvállalkozásnak és lehetővé tegye az arra jogosultaknak a törvényes előírások alapián ; iparengedélyek kiadását, ugyanakkor biztosítsa I számukra az iparűzéshez szükséges feltételeket, az áruellátást, "hitelt stb. Feltétlenül fejleszteni, élénkíteni kell a falu és a város közötti áruforgalmat, amihez egyrészt nagymennyiségű iparcikk, másrészt a bő termés következtében jelentékeny terményfeleslegek állnak majd rendelkezésre. Tisztelt Országgyűlés! Üj gazdaságpolitikánk alapelve: a lakosság életszínvonalának állandó emelése. Népgazdaságunk fejlesztésének, terveink teljesítésének ez a legfőbb, a legmagasztosabb célja. A szocializmus építésének egyetlen helyes, a dolgozó nép számára elfogadható és járható útja a lakosság, elsősorban az ipari munkásság életszínvonalának emelése, anyagi, kulturális és szociális helyzetének állandó javítása. Ezt kell tennünk évi július hó 4-én, szombaton. \g egész népgazdasági tervezésünk és fejlesztésünk •központi kérdésévé. E téren komoly mulasztásokat kell pótolni, elsősorban az ipari munkásság tekintetében. Ezt célozzák a tervezett rendszabályok, amelyek a kormány számára biztosítják azokat az eszközöket, amelyeknek segítségével gondoskodni lehet arról, hogy a munkásosztály és a lakosság fogyasztása elsőrendű élelmiszerekben és iparcikkekben emelkedjék. A bő termés nagyszerű kilátásai messzemenően elősegítik ezt és a kormány számára megkönnyítik a feladat megvalósítását, a bőségesebb élelmiszerellátást és rajta keresztül a munkások és alkalmazottak, általában a bérből, és fizetésből élők reálbérének emelését. A kormány elhatározott szándéka, hogy leküzdi a drágaságot. A gazdag termés betakarításával, az ipari termelési tervek maradéktalan teljesítése révén, az árukészletek növekedésével, lehetősége nyílik majd az egyes élelmezési és iparcikkek ma még magas árai csökkentésének. E^ téren a kormányzat nem késlekedik. Számos idénycikk árát máris .az 1951. évi árszint alá szorítottuk. Biztosítottuk, hogy a legfontosabb élelmiszerekből: lisztből, cukorból, húsból, zsírból az új termés betakarításáig is nagyobb mennyiségek kerüljenek forgalomba. A nagyobbmérvü javulás és árcsökkenés a termés betakarítása nyomán az őszi hónapokban fog bekövetkezni. De számos iparcikk árát, mint ismeretes, már július elsejével 15—30 százalékkal csökkentettük és gondoskodtunk róla, hogy nagy választékban, bőségesen álljanak a lakosság rendelkezésére. Ezek és hasonló intézkedések mutatják, hogy a kormány a lakosság ellátásának megjavítására határozta el magát és hogy nem áll meg az ígéretnél, hisz máris hozzáfogott azok megvalósításához. Fokozni fogjuk a lakosság fogyasztását szolgáló ipari termékek és élelmiszerek gyártását is. Az év hátralévő részében 60 millió forinttal fogjuk növelni az üzemi élelmezési, valamint az egészségügyi feltételek megjavítására fordított összeget. Felül fogjuk vizsgálni a Munka Törvénykönyvének egyes intézkedéseit, el kell törölni a pénzbüntetést, mint a munkásokkal és alkalmazottakkal szemben használt fegyelmezési eszközt. _. Feltétlenül érvényt szerzünk a Munka Törvénykönyv munkavédelemre vonatkozó előírásainak, a törvényesen előírt védőberendezések biztosításának és a védőételek, védőruházat feltétlen kiszolgáltatásának. Felelősségre kell vonni és szigorúan büntetni kell azokat, akik a dolgozók egészségvédelmére előirányzott összegeket nem a rendeltetésüknek megfelelően használják fel. A dolgozók munkaerejének fokozottabb megóvása érdekében csökkenteni fogjuk az indokolatlan és helytelen túlóráztatást, valamint a vasárnapi munkát. \ rendszeres heti pihenőnap mellett megfelelő intézkedésekkel biztosítani fogjuk a dolgozók számára munkautáni szabadidejük kihasználását. Jelentékeny beruházásokkal lényegesen javítani kívánjuk a városok és falvak kommunális szolgáltatását. Jelentős állami eszközökkel, részben állami támogatással 1954-ben az 1953. évi 23.000 új lakással szemben 40.000 új lakást fogunk építeni. Állami támogatással fejleszteni fogjuk a bányász sajátház és a kislakásépítési akciót. Buda-