Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-54

1187 Az országgyűlés 54. ülése 1952. évi december hó 17-én, szerdán. 1188 zet gyorsan talpra tudott állni és megkezdhette új, szabad államisága «alapjtainrak lerakását. Felemelkedésünk egyik legnagyobb tényezője az, hogy bőven meríthetünk a Szovjetunió tapasztalatainak mérhetetlen tárából, mindig számíthatunk felszaba> dítónk gazdasági támogatásária és mindig felettünk állott hatalmas pajzsként, megvédett bennünket a nyugati imperialisták támadásaival és fondorlata ivial szemben ia hatalmas Szovjetunió ereje.« Az egész ország 'tudja, hogy Rákosi elvtárs szavai megcáfolhatatlan történeLmi igazságot fejeznek ki. Nem volt és nincs igazibb^ nemesebb barátja'a magyar nemzetnek, mint a. Szovjetunió. Van egy közmondás, amely szerint 'bajiban ismerni meg az igazi barátot. A magyar nép 1944—45-ben valóban nagy bajban volt. S ebben H szörnyű bajunkban, a fasiszta pusztítáis után, az első naptól kezdve ott éreztük magunk, mellett a háborútól ugyancsak sokat szenvedett szovjet .nép nagy vezérének és az egész világ.dolgozói szemeifényéneik, Sztálin elvtársnak segítségét. Ez a segítség azót'-t sem szűnt meg pillanatig sem, hane-n szakadatlanul erősít bennünket. A mi külpolitikánknak éppen azérr vált alapjává a Szovjetunió iránti örök hűség és barátság, mert tisztában vagyunk azzal, hogy a Szovjetunió politikája békepolitika, a kis és nagy népeikkel való barátság és együttműködés megfelel a magyar nép érdekeinek. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. Kongresszusán a nagy Sztálin a külföldi kommunista és munkáspártok küldötteit üdvözölve, többek között ezt mondotta:. »Pártunknak és országunknak mindig szüksége volt és mindig szüksége is iesz a határon túli testvérnépek bizalmára, rokonszenvére és támogatására. Ennék a támogatásnak sajátossága az", hogy mindennemű támogatás, amelyet

: bármely testvérpárt nyújt pártunk békeszerető törekvéseinek, egyben támogatást jelent saját népe számára is a béke fenntartásáért vívott harcában.« A népek lángeszű vezérének e megállapítása: reánk is vonatkoznak. A szovjet-magyar barátság ápolása elsősorban bennünket erősít, elsosorb'jn számunkra jelent olyan biztonságot függetlenségünk megvédése, építő terveink megvalósítása szempontjából, amilyet országunk . fennállása óta soha nem ismertünk. Korábban az államok közötti viszony, különösen a nagy és kis államok közötti, azon nyugodott, hogy a nagy és erős.államok erőszakkal térdre kényszerítették a kis és gyenge országokat, és kiszipolyozták őket. Ez napjainkban, az imperializmus korszakaiban fokozottan, érvényesül. Az amerikai imperializmus nyiltan hirdeti, hogy a kis népeknek nincs létjogosultságuk és érezzék különös kegynek, hogy az USA »védnöksége« alá veszi és csak úgy, mellesleg kirabolja' őket. • Égészen másként'történik ez a Szovjetunió vezette béketáborban. Itt az államok között olyan újszerű kapcsolatok jöttek létre, amilyeneket a tör-, ténelem eddig nem ismert. A hatalmas Szovjetunió segít megvédeni a béketábor országainak függetlenségét, hatánaik biztonságát. A Szovjetunióval kötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk, kereskedelmi és kulturális egyezményeink elsősorban minket erősítenek politikai, gazdasági, kulturális téren egyaránt. Valamennyi kis és nagv nép, amelynek a Szovjetunióval hasoriló szerződései vannak, ugyanezt mondhatja el magáról. Az ilyenfajta kapcsolatok ismeretlenek voltak a néoek körébén ezelőtt és az USA által vezetett imperialista táborban ma is ismeretlenek. Ilyen kapcsolatot csak azok az államok, tudnak egymás között megteremteni, amelyeknek egész létét áthatja a béke utáni vágy, àz emberek boldog jövőjének szolgálata. A tények végtelen sora bizonyítja, hogy a lenini-sztálini politikának milyen hatadmas jelentősége van eredményeink és fejlődésünk szempontjából. Ellenségeink nem hiába fordítottak annyi erőt a múltban és a jelenben is arra, hogy népünk és a szovjet nép között meglazítsák a kapcsolatot, ami lehetővé tenné Ördögi terveik, a régi kizsákmányoló rendszer visszaállítására irányuló kísérleteik megvalósítását. Az ellenség tudja, hogyha nem szakadunk el a Szovjetuniótól, legyőzhetetlenek vagyunk. A Szovjetunióval kötött megbonthatatlan szövetségnek és elszakíthatatlan barátságnak az útjairól soha többé letérni nem kívánunk. A Szovjetunió által váltunk szabaddá. Neki köszönhetjük felszabadításunkat, Április 4-ét, népünk ilegSzebb napját. •Általa ismerkedtünk meg a szocialista építés korszakalkotó, teremtő erejével, általa léptünk új,' virágzó életet teremtő népek nyolcmilliós táborába. Nem fogjuk soha többé megengedni, hogy országunkat, népünket szolgaságra kárhoztassák. Szemeink előtt lebeg a szomszédságúinkban élő jugoszláv nép tragikus, szomorú példája. Ez a nép, mely annyi vért .ontott történelme során szabadsagának kivívásáért, 1945 után néhány éven át azt remélte, hogy ráléphet az igazi demokrácia útjára. A jugoszláv állami hatalom bitorlói, Tito és fasiszta klikkje azonban a jugoszláv nép akarata ellenére a történelemben páratlan árulással a béke táborából a háborús uszítók táborába taszította Jugoszláviát. A jugoszláv nép állandóan fokozódó nyomora, brutális elnyomatása meggyőzően bizonyítja, hogy a béketáboron kívül a népeknek csak elnyomás, szolgaságba maximális profitot hajszoló amerikai rablók által való könyörtelen kizsákmányolás jut osztályrészül. T. Országgyűlés! A mi külpolitikánk ragyogó sikerekhez segítette népi demokratikus államunkat, helyet biztosított országunknak a békeszerető népek családjában és új, további eredményék záloga. Malenkov .'elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártja XfX. Kongresszusán megállapította, hogy az imperializmus rendszere minden eresztékében recseg, ropog. Csak ínég keli-nézni, hogy Párizstól Tokióig, Casablancától Teheránig hogyan tépik láncaikat az öntudatra ébredő, szabad életet akaró, elnyomott népek, és az imperialisták eröszakja, fasiszta terrorja nemcsak nem tudja eloltani a népek szabadságharcának tüzét, hanem még inkább felszítj a lángj ait. A jövő a Szovjetunió vezette béketáboré, a népi demokrácia útjára lépő népeké. Ahogyan Molotov elvtárs megállapította: Korunkban minden út a kommunizmus felé vezet. Nincs ma az országban egyetlen dolgozó, hazáját szerető magyar, aki külpolitikánk helyességét kétségbe vonná. Népünk mib liói már számtalanszor.tanúságot tettek arról, hogy ezt a külpolitikát magukévá tették' és minden erejükből támogatják és elvárják, hogy kormányunk tovább vigye és fejlessze a béke és a függetlenség megőrzésének/ezt a politikáját. 91* 8