Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-53
1151 i Az országgyűlés 53. ülése 1952. évi december hó 16-án, kedden. 1152 előrevonni országunkat a szocializmus építésének útján; azon az úton, amelyen előttünk példaképünk, a nagy Szovjetunió halad, azon az úton, amelyem a .magyar népet harcokban megedzett nagy pártja, a Magyar Dolgozók Pártja és népünk szereteti vezére — Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványa —, Rákosi Mátyás elvtárs vezeti. (Hosszantartó, viharos nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 15 pérore felfüggesztem. (Szünet: 11.28—11.47.) (Elnök: NAGYISTÓK JÓZSEF.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Napirendünk szerint következik az 1953. évi állami költségvetés tárgyalása. Mielőtt az előadónak a szót megadnám, a, t. Országgyűlés tudomására hozom, hogy a költségvetés vitájában a mai ülésen Dögei Imre, Miháíyfi Ernő és Nánási László képviselőtársaink jelentkeztek szólásra. ; Antos István előadó képviselőtársunké a szó. ANTOS ISTVÁN előadó: T. Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság 1953. évi költségvetése a kiadások-kereteit 51.9 milliárd forintban irányozza elő. A népgazdaság fejlesztésére, dolgozó népünk anyagi, kulturális és egészségügyi viszonyaiinak további felemelésére, békés építőmunkánk védelmére államunk 1953-bian 9.3 milliárd forinttal nagyobb összeget fordít, miint a folyó évben. A költségvetés kiadási kereteinek 21.8 százalékos emelkedése állami életünk valamennyi területén jelentős fejlődést biztosít. Ahhoz azonban, hogy az idei év kedvezőtlen mezőgazdasági eredménye ellenére sikerrel 'Valósíthassuk meg ötéves tervünk negyedik esztendejének alapvető feladatait, eszközeinket fokozott mértékiben kell összpontosítanunk az 1953. évi népgazdasági terv legfontosabb célkitűzéseire, és minden területen a legkövetkezetesebb takarékosságot kell megvalósítanunk. Padunk II. Kongresszusa határozatainak megfelelően mindenekelőtt biztosítanunk kell az ipar gyorsütemű fejlesztését. Abból a célból, hogy a szo• ciah'sta iparosítás követelményeinek magfelelően az iparon belül .különösen gyorsan fejlődjék az alapanyagipar, továbbá, hogy biztosítani tudjuk a gépgyártás és ia nehézipar egyéb ágainak a tervben előírt jelentős fejlődését, az 1953. évi költségvetés 11.4 milliárd forintot irányoz elő nehézipari minisztériumaink feladataira. Ennek az összegnek döntő részét a nehézipar beruházásai igénylik. Ötéves tervünk büszkesége, a Sztálin Vasmű egyes üzemrészei, így az I. számú nagyolvasztó, a kokszoló, a Martin, az erőmű 1953-ban már megkezdik működésüket. A kohászati mkiisztériiüm 2460 milliós, a bánya- és energiaügyi minisztérium 2450 milliós, a vegyipari minisztériuim 1600 milliós, az építőanya gipiari minisztérium 630 millió forintos beruházási előirányzata mutatja, hogy költségvetésünk hatalmas összegekkel járul hozzá a kohászat, a szénbányászat, az. energiatermelés, az ásványolaj-, a timföld- és az alumíniumipar, a cementipar és a többi alapanyagipar állóeszközeinek növeléséhez. A népgazdaság összes beruházásai 9.3 százalékát fordítjuk a gépgyártás fejlesztésére. 1953-tban olyan nagyjelentőségű üzemek kezdik meg működésüket, mint a debreceni gördülőcsapágygyár és a soroksári vasöntöde. Jelentős összegeket fordítunk olyan nagy vas-'és gépipari üzemeink bővítésére és Jkorszerűsítésére, mint például a Ganz Vagongyár, a MÄVAG, a Beloiannisz-gyár, a Gheorghiu-Dej Hajógyár, a Győri Vagon gyár. A gépgyártás termelésének mintegy 30 százalékos növekedése biztosítja^ hogy egész iparunkat egyre nagyobb mértékben tudjuk ellátni korszerű technikával, hogy mezőgazdaságunknak a szocialista átszervezéshez szükséges gépek-ezreit adhassuk és hogy a külkereskedelemben megnövelhessük az ipari export súlyát. A nehézipari minisztériumok költségvetése 180 millió forintot irányoz elő tudományos kutatásokra, 90 millió forintot ipari technikumokra, egyetemekre, ,különféle tanfolyamokra, hogy biztosíthassuk üzemeinkben a fejlett technika alkalmazását és kielégíthessük iparunk rendkívül .gyorsan növekvő káderszükségletét. Az ipar, ezen belül elsősorban a nehézipar gyorsütemű fejlesztése mellett az 1953. év további alapvető feladata a mezőgazdaság fejlesztése, a mezőgazdaság szocialista szektorának további erősítése. A fejlett a ; gro- és zootechnikai módszerek következetes alkalmazásával, a talajerő fokozásával, az öntözéses területek növelésével kell biztosítani a mezőgazdasági termelés hozamának lényeges fokozását, hogy fedezni tudjuk a lakosság zavartalan élelmiszerellátását, iparunk gyorsan növekvő mezőgazdasági nyersanyagszükségletét és a külkereskedelem mezőgazdasági exportigényeinek kielégítését. A földművelésügyi minisztérium és az állami gazdaságok és erdők minisztériuma költségvetésének előirányzatai alátámasztják a mezőgazdaság szocialista szektorának erősítését, az egész mezőgazdasági termelés fejlesztését. A két mezőgazdasági minisztériumnál a gépállomások és az állami gazdaságok -és erdők beruházásaira előirányzott 2,2. milliárdon felül 1,1 milliárd forint közép- és hosszúlejáratú hitelt nyújtunk termelőszövetkezeteinknek is döntően beruházási célokra. Gépállomásaink 1953-ban az új gépek eareit kapják, melyek lehetővé teszik, hogy termelőszövetkezeteinkben az alapvető talajmunkát, a / mélyszántást, a vetőszántást, a tárcsázást gépi erővel végezzük el. Az állami gazdaságok gépállománya olyan mértékben nő, hogy az aratást 95 százalékban, a sorközi művelést 88 százalékban gépi munkával fogják elvégezni. A mezőgazdaság erőteljes gépesítése hozzá fog járulni a terméshozam növeléséhez és parasztságunkat, állami gazdaságaink dolgozóit egyre nagyobb mértékben mentesíti a nehéz testi munka fáradalmaitól. Az idei aszályos év tapasztalatai alapján jelentősen nagyobb beruházási Összegeket fordítunk az öntözés fejlesztésére. A tiszalöki duzzasztómű és a keleti főcsatorna építése mellett a költségvetés beruházási előirányzatai biztosítják, hogy az öntözött terület 56 százalékkal növekedjék 1953-ban. 88* 22