Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-53

1147 Az országgyűlés 53. ülése 1952. évi december hó 16-án, kedden. 1148 tanítóik nemzeti szövetségének értekezlete tár fel. Ezen iaz értekezleten kiderült, hogy Anglia az el­hanyagolt és korszerűtlen iskolák országa. Jel­lemző, hogy még ma is 600 olyan iskolaépületben tanítanak, amelyet már 20 éve lebontásra ítéltek. Ebben az éviben a közoktatásügyi miniszter saját költségvetésének 65 százalékáról mondott le a fegyverkezési, kiadások miatt. Ilyen körülmények között az, 1952—53. iskolai évben 1,150.000 gyer­mek számára nem tudják biztosítani a tanulás lehetőségét. 1953-ban 436,4 millió forintot fordítunk a munkásosztály fiatal nemzedéke, az ipari tanulók oktatására, új tanműhelyek,- otthonok és iskolák építésére és fenntartására. Költségvetésünk 1953­ban is jelentős összegéket irányoz elő a tanfolyami oktatás céljaira. Míg a múlt évben a tanfolyamok­ra 225 millió forintot fordítottunk, addig a jövő évben ezek a kiadások kereken 361 millióra emel­kednek. A kulturális célokra fordított kiadásaink között szerepelnek a népművelés és a művészet támoga­tására előirányzott összegek is. 1953. évi költség­vetésünk előirányzata ezeknél a címeknél közel 40 millió forinttal haladja meg az idei előirányza­tot. Ezekből az összegekből támogatjuk és fejleszt­jük tovább az egyre nagyobb arányokban kibon­takozó népi kultúrmozga lmunkat, népművészetün­ket és nem utolsó sorban szép sikereket felmutató filmgyártásunkat. Filmgyártásunk nemcsak meny­nyiségileg, hgnem minőségileg is jelentős, fejlődést élt el. 1953-ban jelentős összegekét adunk sport- és testnevelési célokra, 28 millió forinttal többet, mint 1952-ben. Népi demokráciánk mindig fontosságá­nak megfelelő súllyal kezelte a sport és a testne­velés ügyét. A hathatós támogatás következtében mind szélesebb tömegek sportolnak. Sportéletünk fejlődését jól lehet mérni az 1952. évi helsinki olim­piás^on elért sikerekkel, ahol sportolóink kiválóan megálltak helyüket és a világ legjobb versenyzői között a harmadik helyet vívták ki. Miattiunk nagy gondot fordít dolgozó népünk egészségügyi és szociális viszonyainak további fej­lesztésére. Ezekre a feladatokra költségvetésünk az 1953. évben 5907 millió forintot, összes kiadá­saink 11,4 százalékát irányozza elÖ, 901 millió fo­rinttal többet, mint 1952-ben. Az emberről való gondoskodás elve hatja át szociális célokra fordí­tott kiadásaink minden tételét. Jelentős mértékben fokozzuk a jövő évben a kórházak és klinikák ellá­tására, továbbfejlesztésére fordított kiadásainkat. Gondoskodunk arról is, hogy a vidéki kórházaink által nyújtott ápolási szolgáltatások minősége, színvonala tovább emelkedjék. E célból növeljük az orvosegészségügyi dolgozók számát és új, mo­dern kórházak építését kezdjük meg Diósgyőrben, Sztálinvárosban és Salgótarjánban. A betegségek megelőzése érdekében* jelentősen fejlesztjük a ren­delőintézeti hálózatot. 42 millióval fordítunk töb­bet erre a célra, mint a megelőző esztendőben. Uj rendelőintézetet létesítünk Miskolcon, Szolno­kon, Tatabányán és Ajkán. Nagy összegeket irányoz elő költségvetésünk az anya-, csecsemő- és gyermekvédelemre. Az 1952. évi költségvetéshez, képest közel 74 millió forint­tal többet, 204 millió forintot fordítunk erre a célra. Ennek során jelentősen növeljük a dolgozó ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ anyák érdekében az állandó és idénybölcsödei férő­helyek számát, kiszélesítjük az anyatej-, a tejpor­és egyéb egészségvédelmi akciót, mint például az iskolai logászat körét. üj ovódák, napköziotthonok felállításával segít­jük a dolgozó nőknek a ^termelőmunkába való be­kapcsolódását. A bölcsödéi férőhelyek számát 15 ezerről 22 ezerre emeljük. Egészségügyi és szociális intézkedésekre, tár­sadalombiztosításra fordítandó kiadásaink 1953­ban 3772 millióra növekednek. N Amíg nálunk a dolgozók egészségvédelméről államunk ilyen bőségesen gondoskodik, addig a kapitalista országokban évről évre csökkentik az egészségvédelemre előirányzott kiadásokat. Pél­dául a francia költségvetésben a munkavédelmi ki­adások mindössze 0,6% -kai szerepelnek. Az Egye­sült Államok költségvetésének amúgy is alacsony szociális kiadásait 17 millió dollárral csökkentet­ték. Tito Jugoszláviájában évente, megfelelő egész­ségügyi óvóintézkedések hiánya miatt százezer ember hal meg tüdővészben. A dolgozó nép jólétének, életszínvonalának emelését tartjuk szem előtt azzal is, amikor évről évre emelkedő összegeket: 1953-ban 120 millió fo­rintot — fordítunk dolgozóink pihenésére és üdü­lésére. Az üdültetésben. részvevők száma jövőre 13.000 fővel növekszik. 1953. évi állami költségvetésünk békés építő­munkánk új győzelmeit vetíti előre. E hatalmas építőmunka során azonban egy pillanatra sem sza­bad elfeledkeznünk, hogy az amerikai imperialis­ták őrült fegyverkezésre kényszerítik a kapitalista világot; az északatlanti tömb országait, Japánt é« Nyugat-Németországot. Egy pillanatra sem sza­bad elfelejtenünk, hogy az Egyesült Államok mo­nopolista körei új háborút készítenek elő és a Korea hős népe ellen megkezdett agressziót ki akar­ják terjeszteni az egész világra. Egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy az amerikai impe­rialisták bérencei, a fasiszta Tito-banda déli hatá­rainkon nap mint nap újabb provokációkat késîdt elő. Ilyen körülmények között népünk és a szabad nemzetek iránti kötelességünk gondoskodni álla­munk megerősítéséről, hazánk és békés építőmun­kánk védelméről. »Fegyvertelen ország valósággal csábít a pro­vokációkra és kalandokra — mondotta Rákosi ely­társ —; és mert mi nem akarjuk, hogy hazánk az imperialista kalandorok játékszere legyen, hadse­regünket éppen a béke érdekében igyekszünk olyan­ná tenni, hogy dolgozó népünket — szövetsége seinkkel vállvetve — meg tudjuk védeni.« Ma már van a néphez hű korszerű hadsere­günk és államvédelmi szervünk. A béke fenntar­tásának, dolgozó népünk eredményeinek megvé­dése parancsolóan teszi leiadatunkká néphadsere­günk és államvédelmi szerveink további megerő­sítését. Ezért az 1952. évi 5905 millió forinttal szemben az 1953. évben 7381 millió forintot,-liölt­ségvetésünk 14,2%-át fordítjuk fegyveres szerveink megerősítésére. Igazgatási kiadásaink annak ellenére, hogy az elmúlt év folyamán több új minisztérium ala­kult és államunk feladatai egyre növekednek, az összkiadásokhoz képest csökkenést mutatnak. Az igazgatási célokra fordított kiadásaink összege a jövő évi költségvetésben. 2004 millió forinttal, az 86

Next

/
Thumbnails
Contents