Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-53

1143 Az országgyűlés 53. ülése 1952 nyei fokozódó mértékben fordulnak az olyan nagyobb értékű használati tárgyak felé, mint bútor, rádió, i motorkerékpár, amelyeknek megszerzése '"endszeres megtakarítást tesz szükségessé. Takarékpénztári szervezetünknek az elkövetkezendő évben nagy figyelmet kell fordítania az ilyen megtakarításoknak takarékbetét formájában való begyűjtésére. Tömegszervezeteinknek, mindenekelőtt a szakszervezeteknek, a DISZ-nek, az MNDSZ-nek taz eddiginél fokozottabb mértékben kell dolgozóinkat az egyéni takarékosságra nevelniök, mert aki saját háztartásában takarékosan gazdálkodik, fokozotton alkalmazza a takarékosságot a termelőmunkában is. T. Országgyűlés! 1952. évhez képest .a költségvetés kiadásai 9283 millió forinttal, közel 22 százalékkal emelkednek, teljes összegük 51 milliárd és 864 millió forint. Ötéves tervünk negyedik esztendeje nagy követelményeket támaszt költségvetésünkkel szemben. Az .ipari termeilés 1953-ra előirányzott 16 százaiéikos emelése, a mezőgazdia sági termelés és az állattenyésztés hozamának számottevő növelése, az áruforgalom további emelése, olyan-feladat, amelynek maradéktalan végrehajtása érdekében biztosítani kell a népgazdaság álló alapjainak- erőteljes bővítését. Tovább kell haladnunk a kultúra, a tudomány és a művészet fejlesztésének minden területén. Erősítenünk kell honvédelmünket, fokoznunk kell az ország egészségügyi hálózatának kiszélesítését; dolgozó népünk szociális viszonyainak fejlesztését. Az 1953. évi költségvetés kiadásai ezeket a célkitűzéseket tükrözik. Költségvetésünkben előirányzott kiadások döntő részében népgazdaságunk termelőerőinek további fejlesztését szolgálják. A népgazdasági célokra fordított kiadások 31 milliárd és 721 millió forint, az összkiadásoknak 61.2 százaléka. A népgazdasági célokra előirányzott kiadások közül legnagyobb összeget, 19 milliárd és 19 millió forintot az összkiadásoknak 37 százalékát hatalmas beruházási programmunk megvalósítására fogjuk felhasználni. A beruházásokra fordított összegek nagyobb részét felemelt ötéves tervünk által kitűzött feladatokra, ezek között is elsősorban az ország szocialista iparosításához elengedhetetlen alapanyagbázis kiszélesítésére, a széntermelés, a vaskohászat és a villamosenergiaipar még gyorsabb ütemű fejlesztésére fordítjuk. 1953-ban tovább épülnek és 'fokozatosan üzembe lépnek ötéves tervünk legnagyobb létesítményei, közöttük a Sztálin Vasmű, ahol a jövő esztendőben már megkezdődik a termelés. 1953-ban olvasztják az első riyersvasat a diósgyőrihez hasonló 700 köbméteres nagyolvasztóban. Egyidejűleg termelni kezd a. Martin acélmű két hatalmas buktató kemencéje, valamint a kokszoló első kemence egysége. Folytatódik a Diósgyőri Kohászati Művek rekonstrukciója, aminek nyomán megkétszereződik a vasgyár termelése. A már elkészült és még épülő nagy létesítményeink közül tovább építjük az inotai és kazincbarcikai műveket, a tiszalöki vízművet, fővárosunkban pedig a földalatti gyorsvasút többkilométeres szakaszát. A népgazdasági terv előírásai szerint jövő évi széntermelésünket 4.6 millió tonnával kell emelni. A feladat végrehajtása érdekében 1.2 milliárd forintot fordítunk a szénbányászat fejlesztésére. Beruházásaink nyomán új bányák létesülnek. A meglévőket kibővítjük és gépesítjük. Egymagáévi december hó 16-án, kedden. 1144 ban Komlón négy új bányát tárunk fel. Ezeken a jelentős beruházásainkon kívül számos meglévőt kibővítjük, modernizáljuk, új gépekkel szereljük fel és ezzel a szocialista nagyipar új nehézipari fellegvárait teremtjük meg nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is. A modern nagyüzemi kollektív mezőgazdasági termelés fokozatos megvalósítása érdekében az 1953. év folyamán 2.7 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság beruházásaira. Ebből a beruházási keretből számos traktort, kombájnt, cséplőgépet és egyéb mezőgazdasági gépet juttatunk a falunak, hogy ezáltal megkönnyítsük a mezőgazdasági munkát és a jobb talajművelés feltételeinek biztosításával hozzájáruljunk terméseredményeink növeléséhez. 1953-ban.az idei évhez képest mintegy másfélszer akkora területen, közel 150 ezer holdon folytatunk öntözéses gazdálkodást, ami lehetővé teszi, hogy az időjárás szeszélyeitől való függőségünket részben csökkentsük. A jövő év folyamán a 'műtrágya ellátás a háború előttinek közel ötszörösére fog emelkedni. Többszáz kilométer új utat építünk 1953-ban, Ezek közt is növeljük a falusi bekötőutak számát. Jelentős összeget ruházunk be szociális és kulturális célokra. 1953-ban átadjuk rendeltetésének ötéves tervünk legnagyobb sportlétesítményét, a Népstadiont. Szociális és kulturális intézményeink legnagyobb részét vidéken fogjuk üzembehelyezni. A rohamosan növekvő mozilátogató közönség igényeinek kielégítésére 1953-ban több új filmszínházat építünk. Jövő év végére az ország területén mintegy 2600 mozi fog működni. Tovább növeljük a kultúrotthonok és kultúrházak számát, megyénként átlag 15—20 új falusi kultúrotthon! avatunk 1953ban. A népkönyvtárak száma 16 százalékkal, könyvállományunk pedig 3

A millió könyvvel növekedik. Kórházak, rendelőintézetek, napköziotthonok, bölcsődék és egyéb jóléti intézmények' egész sorát adjuk át rendeltetésének. Dolgozó népünk életszínvonalának emelése erdekében a lakásépítésre fordított beruházások öszszegét 1953-ban 50 százalékkal növeljük. Üj lakások ezreit adjuk át az ország minden részén dolgozóinknak. Beruházásaink megvalósításánál az egyik legfontosabb követelmény, hogy a gyárakat, középületeket, lakásokat a kitűzött határidőre átadjuk rendeltetésüknek. Ezen a téren ma még komoly hiányosságok vannak. Gyakori még, hogy a kitűzött határidőket építő, gépipari vállalataink nem tartják be^ amivel népgazdaságunknak komoly karóikat okoznak. De a gyorsabb építkezés követelményeitől nem szabad különválasztani az olcsóbb építkezés követelményét sem. A beruházási kiadások nagy részét az építési költségek teszik. E költségek még mindig aránytalanul magasak. Csökkentésük a legfontosabb és legidőszerűbb feladatok közé tartozik. Tekintettel a beruházások hatalmas értékösszegére, ezen a téren fokozott súllyal érvé.yesítendő a legszigorúbb takarékosság. Semmikép sem engedhető meg, hogy jelentős összegeket keltsünk beruházásokra olyan területeken, ahol a szükséges kapacitás már rendelkezésre áll, csak éppen nincs kellően kihasználva. Az 1953. évi forgóalap szükséglet megállapításánál már számoltunk a forgóeszközök forgási se<