Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-53

1133 Az országgyűlés 53. ülése 1952 lerntéktelen eltéréseikkel teljesítjük. A bevételi elő­irányzatot némileg túlteljesítjük, és így a gazdál­kodás tényleges feleslege előreláthatólag 150 rnilliió forinttal meg fogja haladni az előirányzatot. Különösen jelentős eredmény, hogy a fagy- és aszálykár ellenére a népgazdaság fejlesztésére elő­irányzott kiadásokat a készletezés kivételével vala­mennyi területen, így elsősorban a beruházásoknál teljesíteni fogjuk. 1952-ben gyorsuló ütemben folytattuk ötéves tervünk legnagyobb alkotásainak, a Sztálin Vas­műnek, a November 7. Erőműnek, a tiszalöki Erő 1­műnek, ,a Földalatti Gyorsvasútnak munkálatait. Számos nagy létesítményt máris üzembe helyez­tünk, illetőleg átadtunk a forgalomnak. Az év első felében elkészült új nagy békeművünk, a diósgyőri nagykohó, amely ma már jelentős mértékben járul hozzá népgazdaságunk nyersvasszükségletének fe­dezéséhez. Június folyamán üzembe helyeztük a Tiszamenti Vegyimüveket és a November 7. Erő­mű újabb gépegysége kezdte meg az áramszolgál­tatást. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának ünnepére felépült a sztálinvárosi tűzálló téglagyár. A III. Országos Békekongresz­szus napján, a közelmúltban avattuk fel fővárosunk hetedik újjáépített hídját, a Petőfi-hídat. A bevételi felesleggel záruló költségvetés, to­vábbá a december 2-i határozat kedvező eredmé­nyei tovább fokozták a forint 'szilárdságát. Ezt min­denki számára kézzelfoghatóan bizonyítja az állami és szövetkezeti kereskedelemben szabott áron a közönség rendelkezésére álló árutömeg jelentős nö­vekedése. Pénzrendszerünk egyre jobban látja el azo­kat a funkciókat, amelyeket a szocializmus építé­sében be kell töltenie. Népi demokratikus államunk sikerrel használja fel a forintot a szocialista ipar és a kisárutermelő parasztgazdaságok közötti gaz­dasági kapcsolatok megszilárdítására, a munkás­paraszt szövetség megerősítésére. 1952. folyamán számottevően nőtt a pénz forgósebessége, aminek következtében 1952-ben a múlt évinél kisebb bank­jegyforgalommal tudtuk a lényegesen megnöveke­dett áruforgalmat lebonyolítani. Jellemző a forint iránti szilárd bizalomra, hogy a lakosság által az Országos Takarékpénztárnál elhelyezett betétek egy év alatt 27,7 százalékkal emelkedtek. A felszabadulás óta eltelt nem egészen nyolc esztendő alatt a magyar dolgozó nép, élén hős munkásosztályunkkal, a Kommunista Párt, a Ma­gyar Dolgozók Pártja vezetésével emelkedett ki abból a mélységből, amelybe az emberi haladás es­küdt ellenségei, a hitleri fasizmus és az ország áruló vezetői taszították. Eredményeink egyik fontos összetevője dol­gozóink öntudatának, kultúrájának növekedése és annak fokozódó felismerése, hogy az országot ma­gunknak építjük. »Amilyen mértékben— mondotta Rákosi elvtárs — ismerték fel a munkások, parasz'­tok, értelmiségiek, hogy az ország az övék, ma­guknak építik, olyan mértékben nőtt áldozatkész­ségük, fegyelmük és — hozzátehetem— szaktudá­suk is.« Az országos mozgalommá kiszélesedett munkaverseny, sztahanovistáink és újítóink egyre növekvő száma mind azt bizonyítják, hogy a ma­gyar-dolgozók egyre nagyobb öntudattal, áldozat­készséggel és fegyelemmel végzik harci feladatai­kat a gazdasági építés frontján. évi december hó 16-áti, kedden. 1134 Az elért eredményekre támaszkodva dolgozó népünk biztos léptekkel halad előre, híven követve nagy pártunk és népünk szeretett vezéréinek, Rákosi Mátyás elvtársnak útmutatásait. Népünk erejét meghatványozza a Szovjetunió önzetlen, baráti támogatása, amellyel országunkat a felszabadulás óta gazdaságilag és politikailag egyaránt segíti. Nincs olyan területe népgazdasá­gunknak, amely ne kapna folyamatosan felbecsül­hetetlen támogatást a . Szovjetuniótól. A Szovjet­unió segítsége nem merül ki a nyersanyagszállítá­sokban, a legmodernebb gépi felszerelések, gyár­tási módszerek, rendelkezésére bocsátásában, A Szovjetunióba tanulmányi útra járó munkások, pa­rasztok, mérnökök és az ottani egyetemeken tanuló ' diákok magukkal hozzák a szocialista építés újabb és újabb vívmányainak ismeretét. Döntően fon­tosak számunkra a szocializmus felépítéséért vívott harcunkban a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag tapasztalatai, amelyek kimeríthetetlen erő­forrást jelentenek. Mi éltünk is ezekkel a nagyszerű lehetőségek­kel. Hatalmas lépéssel haladtunk előre a szocializ-­mus alapjainak lerakásában, népünk anyagi és kul­turális életviszonyainak felemelésében. A magyar népben mélyen él a hála és a szeretet a nagy Szov­jetunió iránt, melynek a gazdasági és kulturális építésben elért hatalmas eredményei lelkesítik • és ösztönziik a magyar dolgozókat, hogy újabb ép újabb sikereket érjenek el békegazdaságunk további erősítésében. A nagy Szovjetunió nagyszerű eredményei bi­zonyítják a tőkés világ gazdálkodásával szemben a szocialista társadalom fölényét és a békegazda­ság szakadatlan fellendülését. A Szovjetunió ipari termelése 1929-től 1951-ig majdnem tizenháromszo­rosára emelkedett, míg ugyanezen időszak alatt az Egyesült Államokban csupán kétszeresére, Angliá­ban pedig mindössze 60 százalékkal nőtt az ipari termelés. A Szovjetunióban 1949-től 1951-ig az acél- és villamosenergiaterrnelés három év alatt nö­i vekedett olyan mértékben, mint korábban 9 esz­tendő alatt. Ez a példátlan arányú fejlődés nem szorítko­zik csupán az iparra, hanem jelentkezik a mező­gazdasági termelésben is. Míg Nyugat-Európa leg­több országában a mezőgazdasági termelés alig éri el a háborúelőtti színvonalat, addig a Szovjetunió­ban a búza termelése 1952-ben 48 százalékkal múlja felül az 1940. évi színvonalat. A Szovjetunió gazdasági sikereit mindennél fényesebben bizonyítja, hogy a nemzeti jövedelem 1940-től 1951-ig 83 százalékkal növekedett. Mint­hogy pedig a Szovjetunióban a nemzeti jövedelem egészét a dolgozók érdekében használják fel — ellentétben a tőkés országokkal, ahol a nemzeti jö­vedelem nagyobbik felét a kizsákmányoló osztá­lyok sajátítják ki — a nemzeti jövedelem emelke­dése a dolgozók reáljövedelmének nagyarányú emelését tette lehetővé. 1947-től 1952-ig a Szovjetunióban öt ízben szállították le a fogyasztási cikkek árát, miáltal az egy munkásra, illetve alkalmazottra jutó reáljöve­delem 1951-ben 57 százalékkal volt magasabb, mint 1940'-ben. A Szovjetunió gazdaságának óriási ered-' menyei tették lehetővé, hogy a XIX. pártkongresz­szus előtt már egész nagyságukban merülhettek fel a -szocializmusból a -kommunizmusba való foko-

Next

/
Thumbnails
Contents