Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-50

1061 Az országgyűlés 50. ülése 1952. évi május hó 29-én, csütörtökön': 1062 zsoá osztálybíróság természetesen a gazdag, be- [ folyásos felek javára döntötte el a pert. Nem egy ! ügyvéd akadt, aki egy-egy ok nélküli pert okkal hosszú éveken ikeresztül elhúzott, gyártotta kiló- j számra az aktákat egészen addig, amíg védencének utolsó párnáját is felemésztette az ügyvédi perköltség. A perek elhúzása a bizonyítékok és ellenbizonyítékok gyűjtögetése a bíróság munkáját is megnövelte, de ez a régi rendszer urait cseppet sem zavarta. A hallatlanul, drága, bürokratikus és korruptállamapparátust a kisemberek adójának növelésévej, a dolgozók életszükségleteit szolgáló áruk fogyasztási adójának emelésével tartották fenn. Ha most a polgári perrendtartás vonalán megszűnik az ügyvédfogadás íkötelezosége, meggyorsul a perek elintézése, olcsóbbá válik és a bíróságnak könnyebb dolga -lesz valóban az anyagi igazság alapján dönteni. Közbe kell vetnem, hogy a mi ügyvédi karunk ma már távolról sem iaz, ami volt méjg 6—8 évvel . ezelőtt. Ügyvédeink nagy többségükben becsületes hozzáállásukkal tesznek tanúságot népi demokráciánk mellett. Segítik igazságszolgálatáisunkat, hogy dolgozó népünk államhatalmának ez a fontos "szektora megfelelően be tudjia tölteni funkcióját. Ezért a kötelező ügyvédi képviselet megszüntetése az ügyvédi kar részéről is általános helyeslére fog találni. A demokratikus szabadságjogokkal, az állampolgári jqgegyenlőség szocialista eszméjével összeegyeztethetetlen, hogy mint eddig, bizonyos jogokat, bizonyos értékű igényeket a bírói hatóságok előtt. csak az érvényesíthessen, aki ügyvéd közreműködését veszi igénybe. A dolgozók állama azért tartja fenn és erősíti a jogszolgáltatás intézményét, hogy a jogvédelem és jogérvényesítés eszközeit a dolgozók számára megteremtse. Ha tehát valaki nem tud, vagy egyszerűen nem akar ügyvédet venni, ezért őt jogos követelésének az érvényesítésétől elzárni nem lehet. Ä javaslat szerint a fél minden bírói fórum előtt meghallgatásra, útbaigazításra talál és így azzal a megnyugtató érzéssel lépheti át a bíróság kapuját, hogy igazságának személyes eljárással is érvényt szerezhet. Mi sem természetesebb azonban, hogy a felek ezután is fordulhatnak ügyvédhez is, pártfogó ügyvéd kirendelését is kérhetik, amit a bíróságnak meg feéíl adnia. Sőt nagyobb, bonyolultabb perek esetében

: bármennyire közérthető is a törvényjavaslat szövege, elkerülhetetlennek látszik ügyvédek támogatásának igénybevétele. A javaslat még számos olyan új szempontot' tartalmaz, amelyekkel bíróságaink az Alkotmány előírásainak megfelelően még inkább megközelítik azt a célkitűzést, hogy valóban a nép bíróságai legyenek. Az új törvény biztosítja a bíróságnak azt a jogát, hogy bizonyítékokat a maga meggyőződése szerint bíráljon el, arni tehát a bírói függetlenség teljes elismerését juttatja érvényre. A népi ülnökök részvétele mellett biztosítja a tárgyalások nyilvánosságát, amellyel a dolgozók ellenőrzésének még hatékonyabb, még szélesebb érvényesülését teszi lehetővé. Ki kell emelni, hogy & javaslat a polgári perrendtartás területére is előírja, hogy állampolgáraink nemzetiségüknek megfelelően saját anyanyelvüket használhatják. Fényes, bizonyítéka ez annak, hogy hazánkban minden állampolgárnak egyenlő joga van, bármely, nemzetiséghez tartozónak is vallja magát, hogy nálunk nincs és nem lehet faji egyenlőtlenségről beszélni. Mi minden, erőnkkel törekedünk árinak megvalósítására, amire a nagy Sztálin tanít bennünket is, hogy a bíróság tagjai közé »helybeli embereket« vonjunk be. hogy a bírói eljárást a lakosság anyanyelvén folytassuk lé. \ Dolgozó lakosságunk tetszésével találkozik bizonyára az az intézkedés is, amely a polgári peres ügyek intézésének színhelyéül elsősorban a járásbíróságokat jelöli meg. így megkíméljük & lakosságot a köliséges távoli utazásoktól, attól, hogy munkahelyüket huzamosabb időre legyenek kénytelenek elhagyni. Elrendeli az új törvény a járásbírósági ítéletek írásos közlését is a felek felé, melyben magyarázatát kell adni annak, hogy minek alapján hozta meg ítéletét a bíróság. Csak üdvözölni lehet a javaslatnak ezt ai részét, hiszen tudjuk, hogy a szóval kihirdetett, esetleg nem elég .világosan közölt ítélet gyakran, különösen az egyszerű embereknél, tétovázást - idéz elő, nem tudják, mit tegyenek, hányadán is állnak. A mi

1 bíróságaink nak pedig egyik. főfeladatuk, hogy a törvényesség megőrzése és igazságos ítéletek meghirdetése mellett tanító, nevelő munkát is fejtsenek ki, a lakosság között. A járásbíróságok írásban megszövegezett, politikailag jól alátámasztott indokolásaikkal komoly nevelő hatást fognak kifejteni nemcsak a közvetlen érdekeltek, hanem azok ismerősei, rokonsága körében is. Az elmondottakban kívántam ismertetni- a javaslat néhány markánsabb szempontját,, de e részleteken túl az új polgári perrendtartási .törvény egészében jelent valóban komoly előrehaladást. Bíráink és ügyészeink régi kívánságát tudjuk teljesíteni most ezzel az új •'törvénnyel. Különösen új munkás- és parasztszármazású bíráink, ügyészeink és ügyvédeink, akik most szerzik meg a kellő gyakorlatot, várják a javaslat elfogadását, amelynek alapján lelkiismeretükre hallgatva, a törvény szellemének megfelelően tudnak majd dönteni az .anyagi igazság figyelembevételével. Meggyőződésünk, hogy bíróságaink munkája ezen a vonalon minőségileg is jelentős javulást fog mutatni. Bíróságaink, amelyeknek munkája évről évre javul, amelyek az osztályharc mai szakaszán a bírói függetlenség birtokában egyre , bátrabb pártossággal lépnek fel szocialista építésünk ilyen vagy olyan fékezőivel szemben, ennek a törvénynek a segítségével további fejlődési szakasz küszöbére lépnek. Tisztelt Országgyűlés! Az emberiség nagy lángelméje, Lenin, igen behatóan foglalkozott jogi kérdésekkel és utolérhetetlen szenvedélyességgel, megcáfolhatatlan , érvekkel foszlatta szét a burzsoá jog igazságosságáról, osztályok felettiségéről szóló legendát. Kimutatta,, hogy a burzsoá államban a bíróság »a kizsákmányoltak könyök telén elnyomásának vak, kifinomult eszközéül szolgál, amely védi a pénzeszsákok érdekeit«. Es éppen ezért, mert felismerte, hogy — idézem Lenint — »a bíróság a hatalom szerve és tevékenysége