Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-47

ím Az országgyűlés 47. ülése Î9SI. évi december hó 21-en, pénteken. 982 szövetkezet példája necsak a közvetlen környezetben hasson, hanem az egész országban.. örömmel látom, hogy a földművelésügyi tárcánál a mu.lt évi 8 millió helyett már 75 millió forint szerepel termelőszövetkezetek fejlesztésére, támogatására. A meglévő' szövetkezetek további erősítése, fejlesztése és .a szövetkezeti mozgalom további mumJkálása nagy eredményeket ígér az 1952. esztendőre. Ezek'az eredmények egyformán hasznosak lesznek az ország, a népgazdaság és a szövetkezetekhez csatlakozó dolgozó parasztságunk számára. A szövetkezeti mozgatom gondozása mellett a földművelésügyi költségvetés gondoskodik .az egyénileg gazdálkodó dolgozó panasztok támogatásáról is a mezőgazdaság különböző ágazataiban. Rákosi Mátyás beszédéből megérthették, hogy nem kényszerítik őket a termelőszövetkezeti csoportokba való belépésre; a belépés útja a meggyőzésen és az önkéntességen épül. Egyre többen lépnek rá erre az útra, és úgy gondolom, egyre gyorsabb lesz ez ta fejlődés. A szövetkezetek terméseredményei, a mérlegek, a kifizetett részesedések mindenkit gondolkozóba ejtenek, ;aki gondolkozni tud jövőjén, a maga és családja jó vagy rossz állapotán és mezőgazdaságunk egész jövendő fejlődésén', átalakulásán). A költségvetésben jelentős összegek szerepelnek az állattenyésztés fellendítésére. A dolgozó pa>rasztok, a termelőszövetkezetek, de az egész ország, egész dolgozó népünk érdekei parancsolják, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani a szarvasmarha-, a sertéstenyésztés, általában egész állattenyésztésünk fejlesztésére. A dolgozó nép hússal, zsírral való ellátása» fejlődő iparunkkal együtt növekedő városi lakosságunk ifokozódó igényei megkövetelik, hogy a mezőgazdaság egyre több sertést és vágóállatot termeljen, de ez a parasztságnak és a termelőszövetkezeti csoportoknak is elsőrendű érdekük. Jól tudjuk, hogy igaz az a példaszó, .amelyet néhány nappal ezelőtt a. Szabad Nép idézett az állattenyésztés fontosságáról szóló cikkében: a mező csöppenti, a jószág csurgatja a pénzt. Az. általános közérdek és a mezőgazdasági dolgozók érdeke itt is találkozik. T. Országgyűlés! A Magyar Dolgozók Pártjának és kormányzatunknak minden erőfeszítése népünk felemelésére, országunk erősítésére, a szocializmus építésére arányul, A földművelésügyi tárca költségvetése ezeket a célokat szolgálja a mezőgazdaság területén; ezért a költségvetést örömmel elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Minthogy a tárcához több hozzászóló nincs, felteszem a kérdést, hogy az országgyűlés a földművelésügyi tárca és vele kapcsolatban az Állami Mezőgazdasági Gépüzem című fejezet költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadja-e? (Igen.) Kimondom a határozatot: az országgyűlés a földművelésügyi tárca és vele kapcsolatban az Állami Mezőgazdasági Gépüzem című fejezet költségvetésiét általánosságban és részleteiben elfogadta. (Taps.) Napirend szerint következik a pénzügyi tárca és ezzel"kapcsolatban a »Népgazdaságunk fejlesztése« című fejezet költségvetésének tárgyalása. Az országgyűlés tudomására hozom, hogy a tárcához Szita János képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Kiss Imre előadó képviselőtársunké a szó. KISS IMRE előadó: T. Országgyűlés! A pénzügyminisztérium legfontosabb feladatai közé tartozik az adók és egyéb állami, bevételek biztosítása, a költségvetés összeállítása és végrehajtása. Ezeket a feladatokat a pénzügyminisztérium, a központi igazgatási szervezet mellett a helyi tanácsok pénzügyi osztályaira támaszkodva hajtja végre. A központi igazgatás költségei a pénzügyminisztérium költségvetésében: kerek számban 22 millió ^forintban vannak előirányozva. Ezekhez a kiadásokhoz kapcsolódik a pénzügyi ellenőrzés feladata it ellátó pénzügyőrség 62 millió forintos előirányzata. Jelentős a fejlődés a pénzügyi igazgatás területén. Ezt az tette lehetővé, hogy a folyó évben a Szovjetunió kormánya lehetőséget nyújtott pénzügyi delegációnknak a Szovjetunió élenjáró pénzügyei tanulmányozására. A pénzügyminisztérium a pénzügyi igazgatás területén ezeket a tapasztalatokat máris számos helyen érvényesíthette, és ez előmozdította azt, hogy a pénzügyi igazgatás lépést tartson szocialista fejlődésünkkel, sőt .annak egyre inkább mozgató erejévé váljék. Pénzügyi rendszerünk szocialista fejlődése a költségvetésben különösen szembetűnik, ha megvizsgáljuk a bevételek emelkedését, és azok .összetételét. A pénzügyminisztériumnál előirányzott adóbevételek döntő részét, 26.2 milliárd forintot a forgalmiadóbevételek adják. A pénzügyminisztérium az állami vállalatok adózásánál jelentős egyszerűsítéseket hajtott végre, és ennek megfelelően forgatoiadóban folyik be a vállalati befizetések legnagyobb része. A íorgalmiadóbevételek nagyösszegű emelkedésében több tényező jut kifejezésre.

1 Állami vállalataink legnagyobbrészt teljesítik az önköltségcsökkentés terén reájuk háruló feladatokat, és számos olyan állami vállalat van, amely a tervet ezen a területen is túlteljesíti. Áz államunk, által rendelkezésre bocsátott gépek és egyéb termelőeszközök, a munkaverseiny és a Sztahánov-mozgalom előrelendülése, dolgozóinknak a munkához való megváltozott viszonya lehetővé tette, hogy necsak többet, hanem olcsóbban is termeljünk. Ennek következtében országunkban a forgalmiadóbevétel gyors ütemben emelkedik, mert az önköltségcsökkentés eredményeit az állam számára a forgalmi adókulcsok megállapításánál biztosítja a pénzügyminisztérium. A másik nagy tényező a forgalmi adóbevételek növekedésénél a termelés jelentős emelkedésé. 1952-ben jelentősen nő aj fogyasztás rendelkezésére álló árualap, több élelmiszer, több ruházati cikk áll dolgozóink rendelkezésére. A fogyasztási cikkek megnövekedett forgalma természetszerűleg, ugyancsak .emeli a iforgalmiadóbevételeket. Végül a forgalmiadóbevételek növekedésében jelentkezik a párt és a kormány december 1-i határozatának eredménye is. Az egyes élélimicikkek és egyes iparcikkek árában történt változást a költségvetés a forgalmiadó 'emelkedésében realizálja, és ezek a többletbevételek szolgálnak fedezetül azokra a többletkiadásokra, amelyek a. bérek,