Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-47

963 Az országgyűlés 47. ülése 195i. tőink előállítottaik olyan hibrid kukorica vetőmagot, amelyből 1953-ban már összes kukorica-vetésterü­letünk felét fogjuk bevetni, ami holdanként leg­alább kétmázsás terméstöbbletet jelent. Nemesítőink munkájának kiemelkedő eredmé­nye még a béta takarmányrépa kinemesítése, ami a hazai és külföldi fajtáknál' 20 százalékkal több száranyagot és holdanként 5—600 métermázsás gyökértermést hoz, ez pedig állattenyésztésünk megjavítása szempontjából nagy jelentőséggel bír. A jó takarmányt érmés elősegítette, hogy állat­tenyésztésünk túlhaladta a háború előtti színvona­lát. Ezen a területen még mindig nagy a lemara­dás, és lia ezt nem számoljuk fel, akikor az egész fejlődésünket gátolja. A minisztérium komoly erőfeszítéseket tesz állatállományunk minőségének gyors megjavítá­sára. Az 1952. évi költségvetés 12.5 millió forint­tal többet fordít minőségi apaállatok beszerzésére, mint az 1951. évi. Ezzel a háborúelőttinek kétsze­resére emeljük fel apaállataink számát. A járványok leküzdésére kiterjesztjük a védő­oltások rendszerét, és a jövő évi költségvetésben nagyobb összeget irányzunk elő a mesterséges megtermékenyítés fejlesztésére is. Nép élelmezésünk szempontjából különös gon­dot kell fordítanunk szarvasmarha- és sertés­tenyésztésünk fokozására. A szarvasmarhatenyész­tésnél a tejtermelés, a tejhozam növekedése a fő-­.kérdés. Ennek feltétele a helyes takarmányozás, ,az egyedi takarmányozás bevezetése és a legalább napi háromszori fejés, ,a mesterséges borjúnevelés alkalmazása. Népünk hús- és zsírellátása elsőrendű kérdés, mert gyorsan fejlődő iparunkat, növekvő városi lakosságunk igényeit kell kielégíteni. Ezért igen fontos feladat, hogy sertésállományunkat; gyorsan emeljük. A szaporább, jobb takarmányértékesítő hússertés tenyésztését kell fokozottan beállítanunk. A növénytermelés, .az állattenyésztés, egész mezőgazdaságunk szükségszerű továbbfejlődésének döntő feltétele a mezőgazdaságban és az állat­tenyésztésben dolgozók szakismereteinek tovább­fejlesztése. Ebből kiindulva a költségvetés bizto­sítja., hogy a felsőoktatásban részesülő hallgatóik számát az előző évhez viszonyítva 47.1%-kai emeljük. Az 1952. évi költségvetésben közel 80 mil­lió forintot irányzunk elő szakoktatásra, szakkáder­képzésre. A mezőgazdasági akadémia mellett egy­éves termelőszövetkezeti elnökképző iskolát szer­vezett meg a minisztérium, amely napról-napra szélesedő termelőszövetkezeti mozgalmunk szá­mára képez megfelelő elméleti és gyakorlati tu­dású vezetőket. T. Országgyűlés! Szövetkezeti nagyüzemi gaz­daságaink ebben az évben jelentős eredményeket, fejlődést értek el.' Ma már köztudomású, hogy meg­lévő termelőszövetkezeteink területe az ország szántóterületének 15.4% -át teszi ki. A további nö­vekedés, a már meglévő termelőszövetkezetek meg­szilárdítása érdekében a jövő esztendőben rnég jelentősebb támogatásban kell részesítenünk ter­melőszövetkezeteinket. Népünk ellenségei acsarkodó gyűlölettel és keserű szájízzel kénytelenek tudo­másul venni, hogy termelőszövetkezeti mozgalmunk mindinkább kiszélesedik, hogy dolgozó parasztsá­gunk mind szélesebb rétegei felismerték, hogy ffel­evi december hó 21-én, pénteken. 964 í emelkedésüknek és boldogulásuknak egyedüli útja a társas, nagyüzemi gazdálkodás. Elmondhatjuk, hogy az elért eredmény és a megtett út igazolja Rákosi elvtárs szavait: »A termelőszövetkezeti moz­galom Magyarországon letette a vizsgát, megállta a helyét, mély gyökeret eresztett. Kivirult, új életre kelt a régi elnyomott parasztság.« Kormányzatunknak éppen ezért minden anyagi és erkölcsi erejével továbbra is támogatnia kell dolgozó parasztságunkat a szövetkezésben. Ennek ; eredményei már megmutatkoztak. Megszilárdultak | gazdaságaink, megnőtt a szövetkezeti vagyon,, a szövetkezeti tagság jövedelmének legfőbb biztosí­j téka. Termelőszövetkezeteink ezévi terméseredmé­i nyei mindenütt újból igazolták a szövetkezeti gaz­dálkodás, a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni kisüzemi gazdálkodással szemben. Kima­gasló eredmények jöttek létre, különösen ott, ahol már megszűntek a kis parcellák, ahol már tagosí­tott táblákon folyik a termelés. Az ilyen termelő­szövetkezetek .olyan terméseredményeket és termés­átlagokat értek el, amilyeneket országunkban nem­csak a kisparaszti gazdaságok, hanem a .régi kapi­talista nagybirtokosok sem voltak képesek elérni. A nagykörűi Petőfi termelőszövetkezet például hol­danként 16 mázsás átlagtermést ért el búzából, ugyanakkor a környák egyénileg dolgozó parasztjai csak 7—11 mázsás eredményt értek el. A tótkomlós! Viharsarok (termelőszövetkezet a kukorica! négyzetes vetésével és pótbeporzásával holdanként 55—60 métermázsás kukoricatermést ért el a környéki egyénileg dolgozó parasztok 20 métermázsás ter­mésével szemben. Termelőszövetkezeteink az új növényfajták meg­honosítása terén is kiváló eredményeket - értek el. Hazánkban három, évvel ezelőtt még ismeretlen volt a gyapot. Ma már sok termelőszövetkezetben eredményesen foglalkoznak e fontos ipari növény termelésével. A bucsai termelőszövetkezet holdan­ként 8 métermázsás gyapottermést ért el. A rizs­termelés szintén az újonnan meghonosított növény­kultúrák közé tartozik. A felszabadulás előtt csak egészen jelentéktelen területen folyt hazánkban rizstermelés. Jelenleg csak Szolnok megyében, több mint, 19.000 katasztrális holdon termelünk rizst. A rizstermelésnek hazánkban már kiváló szakembe­rei és mesterei vannak. A kunhegyesi »Lenin« ter­melőszövetkezet ebben az évben 39 métermázsás holdanként! termést ért el. Amikor a tények igazolják, hogy termelőszö­vetkezeteink terméseredményei mindenütt nagyob­bak voltak az egyéni gazdákónál, határozottan meg kell mondanunk, hogy ezen a térén korántsem használtuk ki a lehetőségeket. A jó eredmények elsősorban ott jöttek létre, ahol bátran alkalmazták a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságának fej­lett agrotechnikai módszereit, ahol alkalmazták a kolhozok gazdag tapasztalatait. Termelőszövetke­zeteinknek nem szabad megfeledkezniök arról, hogy az egyénileg dolgozó parasztok fokozódó érdeklő­déssel, éles szemmel figyelik szövetkezeteink fejlő­dését, jövedelemnövekedését, gazdasági eredmé­nyeit. A minisztériumnak,, a termelőszövetkezetek­nek és a (gépállomásoknak a jövőben többet kell törődniök az egyénileg dolgozó parasztok gazdasá­gával is. Erősíteni kell elsősorban a termelőszövet­kezet és a gépállomás kapcsolatát az egyénileg

Next

/
Thumbnails
Contents