Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-47

959 Az országgyűlés 47. ülése Í951.évt december hó 21-én, pénteken. 960 Megállapíthatjuk, hagy mezőgazdaságunk a most véget érő 'költségvetési évben jelentős ered­ményeket ért el. Elsősorban is a mezőgazdaság szocialista szektorának komoly fejlődéséről számol­hatunk be. Termelőszövetkezeteink száma közel 5000-re emelkedett, szántóterületük pedig meghaladja az 1.5 millió kat. holdat, amely egész szántóterüle­tünk majdnem 16%-a. Állami gazdaságainknak is mind területe, mind állatállománya, gépparkja nagy mértékben emelkedett. A szocialista szektor teszi 'ki már szántóföldi területünknek mintegy egynegyed részét. Gépállomásaink gépállománya 47%-kai nőtt, és így sokkal fokozottabb mértékben tudta, a mező­gazdaság termelékenységét növelni. E-z megmutat­kozott a minisztertanács kétéves növénytermelési­fejlesztési tervéről hozott határozatában előirány­zott terv túlteljesítésében. Búza-átlagtermésünk előirányzatát 106%-ra, az árpáét 112%-ra, a kukorica átlagtermés-tervét 133%-ra és a cukorrépa átlagtermés-előirányzatát j az eddigi adatok szerint 136% -ra teljesítettük, tehát jelentősen túlszárnyaltuk tervünket ez évben. A magasabb terméseredmények eléréséhez nagy mértékben hozzájárult az is, hogy majdnem 5500 vagon nemesített gabonavetőmag került ki­osztásra, csereakció keretében. Az új, eddig maiunk nem termelt növények ! meghonosításában is jelentős eredményeket ért el mezőgazdaságunk. Ezek közül, mint legjelentőseb­bet, a gyapotot emelem ki. A gyapot vetésterülete 10.000 katasztrális holdról .a most lejáró költség- j vetési évben 50.000 katasztrális holdra emelkedett. Fejlett agrotechnikai eljárásokat is -sikerrel tkezdtünk alkalmazni mezőgazdaságunkban. A fü­ves vetésforgó bevezetésének megkezdése, a kuko­rica és napraforgó négyzetvetése, a pótbeporzás, az előhántós eke használata, a másodvetésű növé­nyek területének egy év alatt több, mint három­szorosára való növelése, a burgonya nyári vetésé­nek bevezetése, mind azt igazolják, hogy mezőgaz­daságunk a Szovjetunió példamutatása alapján helyes úton halad. Az eredmények eléréséhez a Szovjetunió fel­becsülhetetlen támogatása teremtette meg az elő­feltételeket. A Szovjetunió kimeríthetetlen tapasz­talata, melyet a magyar parasztküldöttek és a szov­jet küldöttek hoztak, hatalmas lendületet adott mezőgazdaságunk szocialista fejlődéséhez. Az elmúlt költségvetési évben a földművelés­ügyi minisztérium a Magyar Dolgozók Pártja irá­nyításával továbbfejlesztette a mezőgazdasági szakoktatás rendszerét is. Az 195l-es költségvetési évben az egyetemen 4 új kar és 10 új tanszék lé­tesült. A Mezőgazdasági Akadémia mellett 200 fővel egyéves termelőszövetkezeti elnökképző iskola ike- j rült megszervezésre, továbbá 3 új mezőgazdasági technikum alakult, és a termelésben résztvevő dol­gozók részére a szakmai továbbképzés levelező oktatás keretében lehetővé vált. Állattenyésztésünk is jelentősen fejlődött, ami­hez természetesen hozzájárult jó takarni ánytermé­sünk is. A mezőgazdaságban elért eredmények nem csupán a termelés növekedésében mutatkoznak i meg, hanem dolgozó parasztságunk öntudatában, megváltozott gondolkodásában, a termeléshez való viszonyában és a dolgozók állama iránti kötele­zettségének teljesítésében. Ezt bizonyítja többek között a ter meny begyűjtés eddigi jó eredménye. Mezőgazdaságunk fejlődésével párhuzamosan jelentkeztek a növekedés nehézségei is. Ezeket a földművelésügyi minisztérium nem tudta mindig sikeresen leküzdeni. Ezek a hiányosságok elsősor­ban a munkafegyelem lazaságában .mutatkoztak. meg. Az ezen a téren jelentkező hiányosságok csökkentették gépállomásaink, állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink termelékenységét és élenjáró szerepét. A rendelkezésre álló gépierő nem teljes kihasz­nálása is döntő mértékben a munkai egyelem hiá­nyosságaiból fakad. A tavalyi rossz takarmánytermés mellett a tenyésztő munka alacsony színvonala az állat­szaporulat nem kielégítő növekedését eredmé­nyezte. Mind a mezőgazdaság szocialista szektorá­ban, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz­toknál nem volt kielégítő a tervfegyelem, amely a termelés tervszerű be nem tartásában mutatkozott meg. E hiányosságok ellenére megállapítható, hogy mezőgazdaságunk fejlődésében és egyben a föld­művelésügyi minisztérium munkájában is örven­detes és komoly mértékű fejlődés ment végbe. Az 1952. évi állami költségvetés keretéből a földművelésügyi minisztérium költségvetésére be­állított több mint 810 millió forint olyan gazda­sági alapot jelent, amely már eleve biztosíték mezőgazdaságunk még gyorsabb továbbfejlődésére. Ez a költségvetési keret több mint 400 millió fo­rinttal, azaz több mint 100%;-kal nagyobb az 1951. évi költségvetési keretnél, ami hatalmas segítség mezőgazdaságunk számára. A Szovjetunió példája alapján a földművelés­ügyi minisztérium^ a gépállomások kiadásait és be­vételeit is a költségvetésben irányozza elő. Ez az új forma lehetővé teszi gépállomásainkon a munka megjavítását és ezen keresztül a talajmunkák kor­szerű, helyes és időben történő elvégzését. Ez to­vább fokozza a termelőszövetkezeteinknek adott segítséget, s így hozzájárul mezőgazdaságunk szo­| cialista fejlesztéséhez. Termelőszövetkezeteink nagyarányú növeke­dése, valamint a meglévő termelőszövetkezetek megerősítése érdekében a jövő költségvetési évben a tárca erre a céka a tavalyi összegnek tízszere­sét irányozza elő. Bár termelőszövetkezeteink közül mind többen vannak olyanok, melyek anyagi támogatás nélkül is igen jelentős eredményeket érnek el, mind a ter­méseredmények növelésében, mind a saját erejük­ből végzett építkezések terén, de ez még nem ki­elégítő. Az ilyen irányú kezdeményezéseket fel keli karolni és népszerűsíteni, hogy mezőgazdaságunk­nak ezen a területén minél nagyobb legyen a szo­cialista akkumuláció. ^ Ipari növényeinket a szerződéses termeltetés keretében szervezett növényvédelemmel igyekszünk megvédeni a növényi kártevők ellen, de emellett az egész növényvédelmet tervszerűbbé kell tennünk. Ez annál is inkább szükséges, mert déli és nyugati .

Next

/
Thumbnails
Contents