Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-46

907 Az országgyűlés 46. ülése 1951. évi december hó 20-án, csütörtökön. Ö08 mes megvalósításán. Ebben a munkában komoly segítséget nyújtottak az élelmiszeripar kutatóintézeteinek tudományos munkatársai, akiket eredményes munkájuk elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi záróülésén jutalomban részesítettünk. . Szocializmust építő népi demokráciánk élelmezési iparunkra m

:

nd nagyobb és nagyobb feladatokat ró. A begyűjtés sikerének biztosítása mellett a tárca erőfeszítését arra összpontosítja, hogy teljes mértékben meg tudjon felelni azoknak a követelményeknek, amelyeket pártunk és kormányunk dolgozó népünk bőséges élelmiszerellátása terén iparunkkal szemben támaszt. A minisztérium minden erejével azon lesz, hogy ennek a felelősségteljes feladatának Rákosi elvtársunk bölcs iránymutatása alapján pártunk, kormányunk és dolgozó népünk megelégedésére teljes mértékben megfeleljen. T. Országgyűlés! Jövő évi költségvetésünknek döntő szerepe van abban, hogy e tárca az általam nagy körvonalaiban felvázolt és népgazdaságunk szempontjából elsőrendű fontosságú feladatainak meg tudjon felelni. Legjobb meggyőződésem, hogy kormányzatunk a legmesszebbmenőén gondoskodni kíván az élelmezési tárca feladatainak pénzügyi biztosításáról, amit a tárgyalás alatt álló költségvetés számadatai világosan mutatnak. Ezért kérem a t. Országgyűlést, hogy a tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadni szíveskedjék. (Taps.) ELNÖK: Mivel a tárcához több hozzászóló nincs és módosító indítványt nem jelentett be senkï, kérdem az Országgyűlést, hogy az élelmezési tárca költségvetését* általánosságban és részleteiben elfogadja-e. (Igen.) Kimondom a határozatot: az országgyűlés az élelmezési tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadta. (Taps.) T. Országgyűlés! Az ölést délután 3 óráig felfüggesztem. (Szünet 13.18—15.03.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Nap

;

rend szerint következik a külkereskedelmi tárca költségvetésének tárgvalása. Az Országgyű lés tudomására hozom, hogy a tárcához ifj. Nyeis Rezső képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Nagymarosi Kálmán előadó képviselőtársunké a szó. NAGYMAROSI KALMAN előadó: T. Országgyűlés! ötéves tervünk harmadik évében a külkereskedelemre fokozott feladatok várnak. E fokozott feladatok nagyrésze abból adódik, hogy hazánk, amint erre Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség legutóbbi ülésén rámutatott, az utolsó négy-öt évben gyökeres változáson ment át. iparunk egyre gyor suló fejlődésének következtében megvált )zott nemzetgazdaságunk szerkezete, mezőgazdasági országból ipari országgá fejlődtünk. Nemzetgazdaságunk e megváltozott helyzetének eredményeképpen az 1952-es évben mezőgazdasági kivitelünk csökken, ipari és különösen gépkivitelünk pedig erősen emelkedik. Ezt a változást és az ezzel kapcso

1

atos feladatokat tükrözi vissza a külkereskedelmi minisztérium 1952. évi költségvetése, amely az I95l. évivet szemben 6.2 milliós emelkedést mutat. Ugyanakkor külkereskedelmi forgalmunk 1952-ben I95l-hez viszonyítva legalább 15 százalékkai emelkedik. ' Külkereskedelmünk célkitűzéseinek megfelelően, megnövekedett forgalmunkban tovább fog növekedni a baráti országok részesedése, de fenn kívánjuk tartani kereskedelmünket a tőkés országokkal is. Gerő elvtárs mondotta 1950 májusában a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülésén külkereskedelmünk egynéhány problémájával foglalkozva: »Külkereskedelmünk erősítése a tőkés országok felé... sajátságos harc kérdése, melyet még nem tanultunk meg eléggé, anrben szerepet játszik külkereskedelmi apparátusunk szakmai és politikai gyengesége is.« Az elhangzptt bírálat óta külkereskedelmünk a káderek politikai és szakmai nevelése terén jelentős eredményeket ért el. A Közgazdasági Egyetemen ez évben megnyílt külkereskedelmi tanszék, a Gazdaság: és Műszaki Akadémia, a külkereskedelmi szakiskola, a káderképző tanfolyamok, valamint*a különböző főiskolák már a folyó évben is 250 és 1952-ben újabb 250 kádert bocsátanak rendelkezésünkre, akik mind politikai, mind szakmai téren komoly erősítést lógnak jelenteni a külkereskedelem apparátusa számára. Az eddigi iskolák és tanfolyamok mellett a jövő évben titkárnő-képző iskolát is indítunk, amely a külföldi beosztásban dolgozó adrmnisztra*tív munkaerők utánpótlását lesz hivatva kiképezni. Az oktatási költségen kívül nagyobb k

:

adást jelent a két káderképző iskola kereset-megtérítésére előirányzott 1.1 millió forint, amit kormányintézkedés folytán a jövő évben teljesen az iskolákat fenntartó minisztériumnak kell viselnie. Ugyancsak új kiadást jelent a nyelvtanulás előmozdítására kormányintézkedéssel bevezetett nyelvpótlék, ami a minisztérium költségvetésében 1.1 millió forint előirányzattal szerepel. Az előirányzatban jelentős helyet foglal el új feladatainknak megfelelően a külkereskedelmi propagandára előirányzott összeg, ami az idei előirányzattal szemben 5 millió forint többletkiadást jelent. Ennek oka egyrészt az, hogy az idei öl külföldi vásárral, illetoleo- kiállítással szemben a jövő évben 15 külföldi vásáron szándékozunk részt venni, amelyek közül mint új terület megemlítendő Karachi, Algír és Beirut. A vasári költségek közül jelentősebbek a lipcsei 1.2 millió, a karacrr 1.1 millió és a bombayi 1.1 millió forint. Növekszik és új országokra terjed ki a külkereskedelmi propaganda új szemléltető formája is, így pl. 'a propagandakiadványok, amelyek arab és hindu nyelven is megjelennek. A megnövekedett kiadásokkal azonban szembe kell állítani azt a körülményt, hogy a minisztérium egyes személyi kiadásokban, így például a tú'ó-adíjak és a reprezentáció terén egymillió for'nt megtakarítást ért el. Annak ellenére, ho^y a minisztérium ügyköre 1952-re a főkönyvelőség fe-ámításával és ia devizaigazgatóságtól átvett devizatervezési feladattal bővül, a minisztérium feladatait lényegesen az ezévi létszámmal kívánja megoldani. A létszámban csupán minőségi változás következik be, ami azt jelenti, hogy az adminisztratív munkakörök nagymértékű csökkentésével egyidejűleg az érdemi ügyintéző dolgozók létszáma emelkedik. T. Országgyűlés! Külkereskedelmünk alapja a Szovjetunióval és a népi demokratákkal való