Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-46
891 Az országgyűlés 46. ülése 1951. évi lommal nézi a nevelők fejlődését és megad hozzá minden segítséget. így a következő évtől kezdődően több mint 20.000 nevelő részesül rendszeres képzésben különböző egyéni tanulási és káderképző iskolai keretben. Az előirányzat azt jelenti, hogy egy-egy továbbképzésben részesülő nevelő ideológiai és szakmai továbbképzésére majdnem ezer forintot fordítanak. Ez is mutatja, hogy milyeni fontos számunkra minden egyes nevelő fejlődése. A nevelők továbbképzésénél az elmélet és gyakorlat helyes egyesítésére és általában az elvi kérdések megoldására törekednek. Erre az élenjáró szovjet pedagógia mutatja az utat. A szaktudományok eredményeit, az egyes tantárgyak tanításának módszerét a nevelők számára a szovjet tudomány alapján tanítják. Már az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a nevelői gyakorlatot rendkívüli módon gazdagítja a szovjet nevelési eredmények megismerése. Ezért roppant jelentőségű a magyar nevelők továbbképzése, de egész közoktatásunk fejlődése szempontjából az, hogy ez év őszén a Szovjetunió meghívására pedagógus küldöttség utazhatott a Szovjetunióba a közoktatásügy tanulmányozására,, a tapasztalatok átvételére. A küldöttség a napokban érkezett vissza, s a kint szerzett tapasztalatok felhasználásával Oktatásügyünk és nevelőink egyre nagyobb megbecsülésével mind nagyobb eredményeket érünk el közoktatásunk területén. T. Országgyűlés! Az iskolák látják el népgazdaságunkat káderekkel, a közép- és főiskolák biztosítják a mezőgazdaság és ipar továbbfejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges elméleti képzést. Az iskolák a központjai a kultúrmunkának, a népnevelésnek, bástyái kulitúrforra da lmunknak. Pártunk és kormányzatiunk, egész dolgozó magyar népünk hatalmas feladatokat tűz a magyar nevelők elé. Nevelőink ennek a feladatnak egyre jobban megfelelnek. Ifjú nemzedékünk nevelőinek egyre öntudatosabb és eredményesebb munkáját örömmel és szeretettel figyeli dolgozó népünk, pártunk és kormányunk. Népi demokráciánk megbecsüli a nevelőmunkát és megbecsülésének állandóan jelét is adja. A felszabadulás előtti pedagóguissórs ma már a rnuiié. Több pedagógus részesült Kossuth-díjban. A minisztertanács csak nemrégiben hozott határozatot a »pedagógusnap« létesítéséről és a »kiváló tanító« és »kiváló tanár« cím bevezetéséről. Ugyancsak nemrégiben emelte a minisztertanács a pedagógusok fizetését. A pedagógusok fizetésével kapcsolatban Nádasi József nagymányoki pedagógus a következőket mondotta: »Az oktató-nevelő munka fontosságára mindig pártunk irányítja a figyelmet, a nevelők erkölcsi és anyagi megbecsülését mindig pártunk kezdeményezi.« Es valóban: a szocialista iskoláért, az oktatónevelő munka társadalmi megbecsüléséért vívott harc vezető ereje a Magyar Dolgozók Pártja. A magyar nép megbecsüli az oktató-nevelő munkát és megbecsüli az oktató-nevelő munka lelkes végzőit, a pedagógusokat. Megbecsüli, mert nagyon sokat vár tőlük, mert legdrágább kincsét: az ifjúságot, boldog szocialista jövőnk zálogát bízza rá. T. Országgyűlés! Költségvetésünk gondoskodik közoktatásügyünk fejlesztéséről. Különféle közoktatásügyi intézményeink működésükhöz megkapják december hó 20-án, csütörtökön. 892 államunktól a szükséges fedezetet. A költségvetés számainak megvizsgálásakor úgy látom, hogy néhány tétellel indokolt lenne a kiadásokat emelni. Így a középiskolások számának gyors növekedése különösen ipari városainkban a diákotthonok fokozottabb fejlesztését teszi indokolttá. Ezért javaslom, hogy a diósgyőri és ózdi diákotthonok megépítésére is már 1952-ben biztosítsunk fedezetet a költségvetésben összesen 4 millió forint erejéig. Javaslom továbbá, hogy az óvodák és napközi otthonok költségelőirányzatát emeljük fel 5 millió forinttal, és ezzel az összeggel újabb óvodák és napközi otthonok építését biztosítsuk. Ezzel is kifejezésre juttatjuk azt a gondoskodást, amellyel népi demokráciánk az anyákat és a gyermekeket körülveszi. Bár kormányunk már a költségvetésben szereplő jelentős összegekkel is nagy mértékben fejleszti 1952-ben az iskolai testnevelést és a tömegsportot, úgy gondolom, helyes lenne erőfeszítéseinket e téren is fokoznunk, és újabb iskolai tornatermek létesítésére, a sportfelszerelés beszerzésére további 5 millió forintot biztosítani. Végül a múltnak egy mulasztását kell sürgősen orvosolnunk. Az állaim által átvett egyházi iskolák az átvételkor igen rossz állapotban voltak. Szükséges, hogy ezek helyreállításának ütemét meggyorsítsuk. Javaslom ezért, hogy e célra a költségvetésbe további 15 millió forintot állítsunk be. Kérem az Országgyűlést, hogy a javasolt emelésekhez járuljon hozzá. (Taps.) A közoktatásügyi minisztérium 1952-es költségvetése híven t tükrözi a közoktatásügyünk előtt álló hatalmas feladatokat. Ezért a költségvetést pártom és a magam nevében örömmel elfogadom. (Taps.) ELNÖK: A tárcához több hozzászóló nincs, a vitát bezárom^. Tóth Lajosné és Rusznyák István képviselők a közoktatásügyi tárca költségvetéséhez több módosító javaslatot terjesztettek elő, melyek a költségvetés összesen. 35 millió forinttal való felemelésére irányúdnak. E javaslatok felett — mivel azok beruházásokra vonatkoznak — a Népgazda-' ság fejlesztése című fejezetnél kell határozni. Javaslom ezért az Országgyűlésnek, hogy a módosító indítványokat adja ki megvizsgálásra a gazdasági és pénzügyi bizottságnak azzal, hogy javaslatát a Népgazdaság fejlesztése című fejezet tárgyalásánál tegye meg. Hozzájárul ehhez az Országgyűlés? (Igen?) Akikor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most felteszem a kérdést, hogy az Országgyűlés a közoktatásügyi tárca költségvetését általánosságiban és részleteiben elfogadja-e? (Igen.) Kimondom a határozatot: az országgyűlés a közoktatásügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadta. (Taps.) Napirend szerint következik az élelmezési tárca költségvetésének tárgyalása. Az Országgyűlés tudomására hozom, hogy a tárcához Balogh József képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Pala Károlyné előadó képviselőtársunké a szó. PALA KÁROLYNÉ előadó: T. Országgyűlés! Az élelmezési minisztérium 1952. évi költségvetése magáin viseli azokat a fejlődéssel járó változásokat, amelyeket felemelt ötéves tervünk első két
