Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-46

887 Az országgyűlés 46< ütése Î95L évi december hó 20- án, csütörtökön. 888 kapitalista országokba™ sokmillió gyermeket rekesz­tenek ki az iskolákból. Az úton-útfélen gazdagságá­val dicsekvő Egyesült Atomokban egyre nagyobb hiány mutatkozik iskolaépületekben. Az elmúlt tan­évben az iskolaköteles gyermekek egyötöde, több, mint hatmillió gyermek rekedt kívül az iskolák kapuin. A vidéki elemi iskolák épületeinek közel egyharmada egyetlen szobácskából álló nyomorúsá­gos kis kunyhó. Az Myen iskoláiknak a tanszemély­zete egyetlen rosszul, fizetett tanerő, aki a takarító­nő és a fűtő szerepét is betölti. Amerikában a gyermekek tanulási lehetősége attól függ, hogy szüleik szegények-e vagy gazdagok. Hz magyarázza, hogy még ma is több, mint tíz­millió analfabéta van Amerikában. Az USA déli államaiban, ahol tízmillió néger lakik, néger gyér mekek nem. járhatnak abba az iskolába, ahol fehér gyermekek tanulnak. Ai négerek iskolái még a fehé­rekénél is nyomorúságosabbak, tanítóik csak egy­harmada fizetést kapnak, mint a fehér iskolák tanítói. De nem rózsásabb a helyzet a többi kapita­lista országban sem. A marshal Lizáit Francia­országban például új iskolákat egyáltalán nem épí­tenek, a régiek pedig egymásután omlanak össze, Olaszországban pedig az iskolakötelesek 45 száza­léka nem tanulhat épület, felszerelés és egyéb hiá­nyában. Az iskolák szellemi irányítása teljesen " klerikális reakció kezében vani Törökországban 66 százalék az írástudatlanok száma, a falvak háromnegyed részében pedig egy­általán nincsen; iskola. Az 1951/52-es évi középiskoláztatási tervet szintén sikeresen hajtottuk végre. Az iskoláztatási terv teljesítésével a középiskolai tanulók szociális összetétele is jelentékenyen megjavult. A fejlődést íoleg az elsőosztályosok adatai mutatják. Az első osztályba beiratkozott 36.876 tanulónak 71.1 száza­léka munkás- és parasztszármazású. Az is örven­detes jelenség, hogy a leánytanulók arányszáma is fokozatosan emelkedik. Az 1951/52-es tanévben az összes középiskolai tanulók 45.4 százaléka, az elso­osztályosoknak pedig 48.1 százaléka leány. Azoknak a tanulóknak számára, akiknek lakóhelyén nincs középiskola, vagy akiknek ottho­nukban nincs biztosítva a megfelelő tanulási le­hetőség, a diákotthoni, illetőleg a tanulószobai el­helyezést biztosítjuk. Az előző tanév 12.000 diák­otthonban elhelyezett tanulójával szemben a most folyó iskolai évben 19.000 tanulót helyeztünk el diákotthonban. A középiskolákkal kapcsolatban is elmondhatjuk azt, hogy nemcsak a tanulók létszá mában és szociális összetételében., hanem az oktató, nevelőmunka tartalmában is mutatkozik jelentő» fejlődés. A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusá­nak határozata •legfontosabb: feladatként állította a középiskolák elé is az.oktatás színvonalának meg­javításait. Az azóta eltelt idő alatt ezen a téren ko­moly^ előrehaladás történt. A közoktatásügyi mi­nisztérium és az oktatási osztályok a szervezési kérdéseket megoldva, egyre inkább az oktató, me­velőmunka érdemi részével, elvi kérdéseivel foglal­koznak. Az egyes tantárgyak, főleg a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tanításában mutatkozó hiányosságok ma már egységes irányí­tással és központi segítséggel megszűnőben van­nak. Az egyes tantárgyak tanítását igyekeznek az iskolákban összekapcsolni a hazaszeretetre neve­léssel. Ifjúságunkat az iskolák munkára, békére és hazaszeretetre nevelik. A minden áldozatra kész, igazi hazaszeretetet és a Szovjetunió iránti őszinte barátságot kapják a történelem-, biológia-, vegytan-, számtan-tanítás keretében is. Természetesen élén­ken vigyáznak a Pártkongresszus figyelmeztető ha­tározata után arra, hogy a tanulók igaz hazafias­ságra és a népek testvéri összefogását megvaló­sító igazi nemzetköziségre nevelése ne felületes politikai' frázisok betanulásában, hanem az elsajátí­tandó tudnivalók tartalmában történjék. A békéért folytatott harc kiszélesedik és egyre inkább elmélyül iskoláinkban, mert ez a harc szo­rosan összefügg az iskolai oktatással, az iskolai nevelőmunkával. Pedagógusaink egyre inkább úgy oktatják, nevelik tanítványaikat* hogy azok mindent megértsenek, ami körülöttük történik, hogy erejük­höz képest támogassák a dolgozó nép törekvéseit. Az is mindinkább nevelőink és tanulóink vérévé válik, hogy mindezt csak akkor tudják megtenni, ha jól tanulnak. A tanulók igaz hazaszeretetét haladó hagyo­mányaink megismertetésével és helyes értékelésé­vel mélyítik el iskoláinkban; haladó hagyomá­nyaink minden területen elért eredményeit és a Szovjet Hadseregnek azt a hősies harcát, amely a magyar nép részére is meghozta a szabadságot :és a függetlenséget. Megismerik tanulóink a világ kommunista pártjainak a tartós békéért vívott harcát is. Ezek eredményeként az iskolákat a haza, a munkás­osztály, a párt és a nagy Szovjetunió Iránti lángoló szeretetre nevelt, a béke-tábor és a világ dolgozói­nak nagy vezérét, Sztálint forrón szerető ifjúság hagyja el. A nevelőmunka minél eredményesebbé tétele érdekében a közoktatásügyi minisztériumi az eddigi­nél sokkal több gondot igyekszik fordítani az ifjú­sági szervezet minél gyümölcsözőbb iskolai mun­kájára. Ezért a DISZ-központtal egyetértésben az iskolák mind több feladatába bevonják a legjobb DlSZ-tagokat. A középiskolai szakköri munkában a folyó iskolai.évben már komoly, jelentős szerep jut a DlSZ-mek. Egyre egészségesebb kapcsolat alakul ki a tanárok és a tanulók között. E jó viszony ki­alakulásához az öntudatos DISZ-tagok munkája vezetett, akik a tanárok munkájához egyre komo­lyabb támogatást nyújtanak. Ez lemérhető az egyre javuló tanulmányi eredménnyel és az egyre szilár­duló fegyelmi helyzettel. A tanulmányi színvonal további emelése erde­kében — hogy a tanulók tartós, szilárd ismereteket szerezzenek — a folyó iskolai évtől kezdődően az általános iskolák VIII. osztályában és a középisko­lák I., II. és III. osztályában bevezetik a magyar­ból és a matematikából, a szakjellegű középisko­láknál ezenkívül még az iskolatípusoknak meg­felelő legfontosabb speciális tárgyakból az évvégi osztályvizsgákat. A tanulmányi színvonal emelkedését teszi lehe­tővé az általános és középiskolák egyre javuló tan­könyvellátása is. Az 1951/52-es tanévre 436-féle tankönyvet adott ki a Tankönyvkiadó Vállalat, közel 7 millió példányban. A tankönyvellátással

Next

/
Thumbnails
Contents