Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-45

855 Az országgyűlés 45. ülése 1951. évi december hó 19-én, szerdán. 856 kösság a kulákok, kofák, spekulánsok közbeékelődésével drága áron tudott csak a szabadforgalomban egyes faluról eredő élelmiszerekhez hozzájutni. Ugyanezek az elemek sokszor felvásárolták á dolgozó parasztok elől a ifa.lu.ra küldött árukat, a városban pedig az ipari munkásság és az egyéb városi lakosság szükségleteire szolgáló készleteket. A párt, Rákosi elvtárs ismét éber volt, és az ismeretes határozat végetvetett a spekuláció ilyenirányú káros tevékenységének. Az új közellátási rendszer előnyei a város és falu -ellátottságában, az üzletek vevőösszetételében, a vásárlások normalizálódásában, a vevők és alkalmazottak közötti viszony javulásában, a piaci felhozatal növekedésében és a szabadpiaci árak csökkenésében máris mutatkoznak. T. Országgyűlés! Pártunk és kormányunk határozata a jegyrendszer megszüntetéséről, a bérek és árak rendezéséről, a forgalmi korlátozások megszüntetéséről az áruforgalom további felvirágzásának lehetőségeit teremtette meg. A szocialista kereskedelem vezetőinek és dolgozóinak a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa és Rákosi elvtárs november 30-i világos útmutatása alapján kell tovább építeniök szocialista kereskedelmünket. A változott feladatok megoldása nagy nevelőiskola volt a kereskedelem dolgozói számára. Most az eredmények megszilárdításán, a jó munkamódszerek állandósításán, a tapasztalatok hasznosításán van a sor. A szocialista kereskedelem mostani legfontosabb feladata a jegyrendszer szülte »kiosztás« csökevényeit és az ebből származó hibákat megszüntetni és átszervezni a munkát a jegynélküli, kulturált kereskedelem viszonyaira. Az ejmult időszakban a rögtönzések, rendkívüli árubedobások, helytelen készletezés, a vásárlóerő és ,a tervek összhangjának hiánya nehézségeket okoztak. Most az a feladat, hogy fejlesszük tovább és szilárdítsuk meg tervezésünket, bontsuk üzletekig terveinket és kemény kézzel ellenőrizzük azok végrehajtását. A tervidőszak alatt gondos piackutatás kísérje figyelemmel a kereslet, a vásárlóerő, a készletek alakulását és a fogyasztók igényeinek, gondos tanulmányozása során szerzett tapasztalatokat érvényesíteni kell a tervezésben, az áruelosztásban és magában az ipari termelésben is. A jegyrendszer alatt különösen sok kifogás merült fel a fogyasztók részéről a minőség tekintetében. A kereskedelem csak mind nagyobb menynyiségek átvételére törekedett és nem ellenőrizte, nem kifogásolta, a silány minőségű árukat, maga is beletörődött a választéknélküli szállításokba. E,z a hiba azt eredményezte, hogy ahelyett, hogy '^•kereskedelem ösztökélte volna az ipart a minőségi termelésre, egyes vállalatokat egyenesen lazaságra ösztönzött. Másrészt az ipar és a nagyikereskedelem közötti bürokratikus áruátvételi rendszer azzal a következménnyel is járt, hogy ennek módszerét a nagykereskedelem a kiskereskedelem felé — végeredményben a fogyasztók felé — nagyjából ugyanígy gyakorolta. A kiskereskedelemnek legtöbbször azt kellett átvennie a nagykereskedelemtől, amit éppen kapott, sok választási joga nem volt. Az ipar egyes üzemei nem fordítottak elég gondot arra, hogy a lakosság részére jóminőségű árut termelj ének. Nem szívlelték meg eléggé Sztálin

1 elvtárs tanítását, aki azt mondotta: »Meg kell végre érteni, hogy az árukat végeredményben nem a termelés, hanem a fogyasztás számára termeljük«. Még a legutóbbi időben is napirenden voltak a silány minőségű szállítások egyes üzemek részéről. Például a Soroksári Textilgyár vékony fognál alkalmazása következtében rosszbolyhozású, ; silány minőségű flanellt szállított. A Minőségi : Férfiruhaipari Vállalat az öltönyöket gondatlanul dolgozta ki, a Zalaegerszegi Ruhagyár gyűrött ruhákat szállított, a Miskolci Ruhagyárnál sok a minőségi kifogás miatt leértékelt áru. A Salgótar: járni Tűzhelygyár rozsdás kályhákat kívánt átadni. Ezek a panaszok nem egyedülállóak. A jegyrendszer eltörlésének eredményeképpen máris megállapítható, hqgy a közönség igényesebb, a közönség válogat, jól megnézi, hogy a megnőtt értékű forintért mit vásárol. A fogyasztó növeli minőségi követelményeit a •kereskedelemmel szemben. A kereskedelemnek is igényesebbnek kell lennie az ipar felé és nem szabad átvennie rosszminőségű, választóknélküli szállítmányokat. A falu sokszor nem megfelelő méritékben volt ellátva iparcikkel és ennek következményeként a vevők az egyes városi üzletekbe tömörültek. A város és a falu közötti áruforgalom kifejlesztésében oly fontos szerepet játszó föld-. művesszövetkezetek egyes területeken nem fejlesztették eléggé hálózatukat, nem támaszkodtak eléggé saját erőforrásaikra, és egyes helyeken idegenkedtek nehezebben értékesíthető árucikkek forgalmazáj sától. Ennek tanulságaként a szövetkezeteknek bővíteniök kell hálózatukat, főleg élelmiszerekben foi kozottabhan kell támaszkodniuk helyi áruforrásokra, emellett járási központokban létesítendő nagyobb méretű, dúsválasztékú üzleteket kelt foerendezniök a falu felé menő árumennyiségek szétforgácsolódásának és deszortáltságának megakadályozása érdekében. A kereskedelmi alkalmazottak munkáját a jegyrendszer általában mechanikussá, bürokratikussá tette. Idejük nagy részét a jegyek levagdosásával, felragasztásával, adminisztrálásával töltötték, és kevesebb idő maradt a vevőkkel való foglalkozásra. Sokszor a vevőkkel szembeni türelmetlenség ütötte fel fejét. A párt és a kormány határozata lehetőséget nyújt a kereskedelmi alkalmazottaknak arra, hogy a jegyrendszer eltörlése folytán nyert időt és egyenletesebb áruforgalmat a vevőkkel való türelmes foglalkozásra, igényeiknek továbbítására használják fel. Az áruforgalom jó lebonyolításának és a forgalmi költségek csökkentésének szolgálatába kell a, szocialista munkaversenyt állítani. Ilyen módon fokozni tudjuk a terv teljesítését és emelni a kereskedelem kultúráját. T. Országgyűlés! A fennálló nehézségek és hiányosságok ellenére megállapítható, hogy ebben az évben belkereskedelmünk tovább fejlődött. Ezt elsősorban pártunk vezetésének, továbbá annak köszönhetjük, hogy követjük a Szovjetunió szocialista kereskedelmének példáját, .amelyhez fogható a világon nincs. Mint Sztálin elvtárs mondotta: »... kereskedelem kis- és nagykapitalisták nélkül«. Dolgozóink ,a még fennálló hiányosságok ellenére is érzik szocialista kereskedelmünk előnyeit a- tőkés Magyarország kapitalista, uzsorás kereskedelmével szemben. A mi fejlődő szocialista ke-