Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-44

779 Az országgyűlés 44. ülése 1951. az üzemorvosi szolgálatot. A jövő évben 65 űj üzemorvosi rendelő nyílik

s meg. Az üzemorvosi munkaórák száma 11.000-ről 13.300-ra fog nőni. Az egészségügyi munka más területein a fejlődést új védőnők, iskolaorvosok, járási egészségügyi szolgálatok beállítása jelzi. Ez a három tétel 46.5 „milliót jelent az 1952. évi költségvetésben. Középkáderképzésre pedig 24.5 millió van beállítva. Ez azt jelenti, hogy a jövő évben kikerülő új orvosok mellett, a soha nem tapasztalt nagyarányú és szervezett orvosi továbbképzés mellett, a jövőben nagyszámú új egészségügyi középkáder kerül az egészségügyi szolgálat különböző munkahelyeire és javítja tovább a színvonalat, új műtősnők, ápolónők, védőnők lépnek szolgálatba. Az egészségügiyi költségvetés sebtében felsorolt számai és adatai, a hézagosan ismertetett szervezési, fejlesztési és beruházási változások soha nem sejtett fejlődés képét tárják elénk, amelyet dolgozó népünk nagy örömmel vesz tudomásul. Nagy Örömmel veszi tudomásul azt, hogy a Magyar Dolgozók Pártja és Népköztársaságunk kormánya állandó és egyre fokozódó gondoskodásával biztosítja számára ezen a területen is a boldog, örömteli, egészséges élet minden lehetőségét. Kérem a t. Országgyűlést, hogy az egészségügyi minisztérium 1952. évi költségvetését elfogadni szíveskedjék. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? CZETT JÓZSEF jegyző: Sárfi Rózsi! SARFI RÓZSI: T. Országgyűlés! Az a mélyreható politikai, gazdasági és kulturális változás, mely hazánk felszabadulásával és az azt követő eseményekkel bekövetkezett, alapvetően változtatta meg egészségügyünket is és egyben irányt szabott a magyar egészségügy további fejlődésének. Mint általában a tőkés államokban, ugyanúgy a Horthy-Magyarországon is az egészségügy a maga szervezeti felépítésével és intézményeivel a tőkés osztály politikai és gazdasági érdekeit szolgálta ki. A gyógyítás lehetősége teljes mértékben az uralkodóosztály és annak közvetlen kiszolgálói számára volt csak biztosítva. A biztosítottak, még az ipari dolgozók számára is, az orvosi ellátás a legszűkebb keretek között mozgott, amelyet természetesen nem a biztosítottak érdekei, hanem; a tőkések érdekei szabtak meg. A mezőgazdasági dolgozók nagy 'tömegei a társadalombiztosítás keretein kívül maradtak. Csaknem teljesen ismeretlen volt az iparegészségügy, a munkaegészségügy és a sportegészségügy. A népbetegségek ezrével szedték áldozataikat a proletariátus, a szegényparasztság és ezek gyermekei közül. A népbetegségek nagymérvű elterjedésének természetesen elsősorban társadalmi okai voltak. A tőkés kizsákmányolás következtében a proletariátus és a szegényparasztság társadalmilag olyan helyzetbe került, amely spontán idézte elő a különböző szociális betegségek kialakulását. Az egészségügy minden tőkés társadalomban, ugyanígy a felszabadulás előtt Magyarországon is, csak a veszélyes népbetegségek elterjedésének megakadályozását tekinti feladatának. Ezt is csak azért, mert a népbetegségek elterjedése magát a tőkésosztályt is veszélyezteti. évi december hó 18-án, kedden. \ 780 Hazánkban a tőkés kizsákmányolás következtében a dolgozók hatalmas tömegei váltak egyik napról a másikra munkanélkülivé. A rendkívül rossz egészségügyi viszonyokat a lakások túlzsúfoltsága, a háborúk, a holnap bizonytalansága, a lakosság széles rétegei számára az egészségügyi ellátás hiánya csak fokozták. »A tőke .mindenütt könyörtelen a munkás egészségével és életével szemben« — állapította meg annakidején Marx Károly. Csak néhány példával szeretném alátámasztani ennek a megállapításnak az igazságát. Horthy-Magyarországon népszaporodásunk 17 év alatt, 1920-tól 1937-ig 17 százalékkal csökkent. Az ország cukorfogyasztása mélyen alatta maradt az európai átlagnak, és így nem csoda, hogy a városi és falusi szegénység gyermekei előtt a cukor ismeretlen fogalom volt. A nagy bír tokosok és nagytőkések kihúzták a dolgozók gyermekei szájából a. cukrot. A Magyar Szemle 1935. december havi számában a következőket olvashatjuk: »Az ország legkülönbözőbb vidékein lefolytatott vizsgálatok azt mutatják, hogy az 1930-as évek elején a gyermekek a pestkörnyéki falvakban napi 800—1000 kalórián élnek a minimálisan szükséges 1600—2500 kalória helyett. Szeged környékén a városi gyermekeik 80 százalékának, a tanyai gyermekek 98 százalékának étkezéséből teljesen hiányzik a gyümölcs. Pestkörnyéken a gyermekek 46 százaléka üres folyadékot vagy száraz kenyeret reggelizik.« A proletariátusnál és a szegányparasztságnál egyre növekedett a gyermekhalandóság, terjedt a tuberkulózis, fiatalnál, öregnél egyaránt, és ijesztően csökkent a népszaporodás. Magyarország egyike volt azoknak az államoknak Európában, ahol a gümőkór a legnagyobb pusztítást okozta.. A legutóbbi száz évben hazánk területén körülbelül egymillió ember halt meg tuberkulózisban. A gümőkór áldozatait azonban nem a magyar tőkés és nagybirtokos osztályból szedte, hanem a magyar munkások, parasztok, zsellérek, napszámosok széles rétegeiből. 1929-ben a nincstelenek közül tízezer élőre 63 tbc-s halott esett, a gazdag polgárok közül azonban mindössze csak 6. Természetesen Horthy-Magyarország urainak legkisebb gondja is nagyobb volt annál hogy ezen változtassanak. Hazánkban a tőkés kizsákmányolás alól való felszabadulással gyökeresen megváltozott ez a helyzet. A föld, a gyár, az üzemek, a bányák, a közlekedés dolgozó népünk kezébe került. A kizsákmányoló tőkésosztály megdöntése, politikai helyzetünk megszilárdulása, gazdasági fejlődésünk egyre emelkedő üteme következtében .hazánkban megszűnt a munkanélküliség, és ezzel megszűntek a betegségek társadalmi okai is. A termelés fokozásával összefüggő egyre emelkedő és javuló életszínvonal, a dolgozókról való * egyre hatásosabb szociális gondoskodás, a több és jobb lakás, a megváltozott életviszonyok, a nép államának helyes egészségügyi szervező munkája következtében alapvetően változott meg egész dolgozó népünk egészségügyi helyzete. Gazdasági és politikai fejlődésünk eddig elért eredményeit rögzítette le Népköztársaságunk Alkotmánya, amikor megállapította, hogy a Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét és se-