Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-44

745 Az országgyűlés 44. ülése 1951. hogy (teljes sikerrel felszámoltuk mindazokat a mesterséges ellentéteket, amelyeket a múltban a volt uralkodó osztályok szítottak közöttünk és a szomszédos baráti országok népei között. Ma a csehszlovák, román, lengyel, bolgár és magyar dolgozók vállvetve harcolnak közös ügyünkért a békéért és a szocialista társadalom felépítéséért. A csehszlovák dolgozók adnak segítséget a béke egyik nagy magyarországi műve, az Inotai Erőmű felépítéséhez. A román és a magyar sztahanovisták testvéri egyetértésben cserélik ki és használják fel egymás tapasztalatait. Megbecsüljük a szomszédos baráti népeknek a múltban ia magyar nép előtt elzárt haladó hagyományait, kultúráját. Eiminescut éppúgy ünneplik Magyarországon, mint Petőfit Romániában. A béketábor országaival való kapcsolataink elmélyítését bizonyítják azok a szerződések, amelyeket az elmúlt év folyamán a baráti, országok egész .sorával kötöttünk. Csehszlovákiával hosszúlejáratú gazdasági együttműködési megállapodás, kulturális egyezmény, jogsegélyegyezmény jött létre; az Albán Népköztársasággal műszaki, tudományos együttműködési megállapodás és kulturális egyezményt, a Német Demokratikus Köztársasággal hoszszúlejáratú árucsereforgalmi egyezményt kötöttünk és a távoli Kínai Népköztársasággal is sikerült árucsereforgalmi és kulturális egyezményt létrehoznunk. A baráti országokkal való együttműködés fejlődésének kézzelfogható bizonyítéka, hogy a magyar külkereskedelem döntő része a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal bonyolódik le. A műszaki tudományos 'egyezmények keretében egyre gyümölcsözőbbé válik technikai téren is a tapasztalatcsere és a kölcsönös segítség a baráti országok között. Mindezzel kapcsolatban szólni kell a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának eredményes működéséről, amelyhez a Német Demokratikus Köztársaság is csatlakozott és amely nagy szerepet játszott abban, hogy az Egyesült Államok diszkriminációs rendszabályai kudarcot szenvedtek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok egyre szorosabb gazdasági együttműködésével, terveik egyre eredményesebb koordinálásával, az egymásnak baráti alapon nyújtott kölcsönös segítséggel szemben. A magyar külpolitika legfontosabb feladatának tekinti a jövőben is, hogy hathatósan működjék közre e baráti kapcsolatok további kiépítésében, a béketábor országaival való együttműködés még bensőségesebbé tételében. Hangsúlyozni kívánom azonban, t. Országgyűlés, hogy a magyar kormány nemcsak a szocialista és a szocializmust építő országok felé kívánja kapcsolatait kiépíteni és megerősíteni, hanem óhajtja az együttműködést minden országgal, mely a népek egyenjogúsága és egymás függetlenségének tiszteletbentartása alapján áll. Nemzetközi kapcsolatainkat nem szűkíteni, hanem szélesíteni kívánjuk. Ezért vettük fel a diplomáciai kapcsolatot az elmúlt év folyamán Indiával és Iránnal. Szándékunkban áll, hogy az 1952-es év folyamán további országokkal lépjünk diplomáciai kapcsolatba. Ugyancsak fenn kívánjuk tartani és szélesíteni kívánjuk gazdasági kapcsolatainkat mindazokkal a kapitalista országokkal, amelyek a évi december hó 18-án, kedden. 746 kölcsönös érdekek alapján és országunk függetlenségének tiszteletbentairtása mellett folytatnak velünk kereskedelmet. Külpolitikánk szoros kapcsolatban fejlődik népi demokráciánk belső fejlődésével. Minél szilárdabbá válik államhatalmunk, minél jobban teljesítjük ötéves tervünket, minél magasabbra emelkedik népünk élet- és kulturális színvonala, annál jobban nő országunk nemzetközi tekintélye, annál szilárdabban tudjuk megvédeni függetlenségünket, annál nagyobb súllyal vehetünk részt a békéért folyó harcban. A magunk részéről mindent el fogunk követni, hogy a gyorsan fejlődő és erősödő magyar népi demokrácia ügyét nemzetközi síkon méltóan képviseljük, és hogy Népköztársaságunk minden erejét latbavessük a béke ügyéért. A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma, a magyar diplomácia magára nézve is kötelezőnek tekinti azt az ígéretet, amelyet a magyar nép vezére, Rákosi > Mátyás elvtársunk a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusán tett: Lankadatlanul, hűen, erőnket nem kímélve küzdünk tovább a béke frontján és mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni és áldozni kell.« (Hosszantartó nagy taps.) ELNÖK: Minthogy a tárcához több hozzászóló nincs és módosító indítványt nem jelentett be senki, kérdem az országgyűlést, hogy a külügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadja-e? (Igen.) Kimondom a határozatot: az országgyűlés a külügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadta. (Taps.) Napirend szerint következik a belügyi tárca költségvetésének tárgyalása. » Az országgyűlés tudomására hozom, hogy a tárcához Nezvál Ferenc és Nádházi András képviselők jelentkeztek szólásra. Harmati Sándor előadó képviselőtársunké a ! szó. HARMATI SÁNDOR előadó: T. Országgyűlés! A gazdasági és pénzügyi bizottság nevében | a belügyi tárca 1952. évi költségvetését az or! szággyűlés elé terjesztem tárgyalás és elfogadás | végett. A tárca költségvetésében tükröződő eredményeket pártunk és kormányunk irányításával érte el a belügyminisztérium. Az új költségvetés számai alapot biztosítanak arra, hogy ötéves tervünk harmadik évében a belügyminisztériumra háruló fokozottabb feladatokat sikeresen lehessen megoldani. T. Országgyűlés! Népi demokráciánk fejlődését és megszilárdulását nagy mértékben segítették elő a tanácsok, melyeknek keretében a dolgozó nép legjobbjai, munkások, parasztok és haladó értelmiségiek a hatalom tényleges gyakorlóivá váltak. A belügyminisztérium feladata, hogy a minisztertanács megbízásából a helyi tanácsok munkáját segítse, velük a szoros kapcsolatot tartsa, munkájuk ellenőrzésén keresztül biztosítsa azt, hogy a tanácsi szervezet működésében betartsák az állami fegyelmet, a törvények és a rendeletek végre legyenek hajtva. Ezenkívül a belügyminisztériumnak össze kell hangolnia a szakminisztériumoknak a helyi tanácsokhoz menő általános jellegű inttézkedéseit.