Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-44

703 Az országgyűlés 44. ülése 1951. évi december hó 18-án, kedden. 704 gáljuk. Mutatja azt a törekvést, hogy minden eró't mozgósítani tudjunk a termelés növelésére és a jól megszervezett központi intézményekkel is gondoskodjunk a takarékosság figyelembevételéről az életnek, a termelésnek, az államigazgatásnak minden részletében. A költségvetés számadatai bizonyítják, hogy a minisztertanács alá tartozó hivataloknál is szűkítik, az eddiginél még kisebb mértékre szorítják a bürokráciát és fokozott mértékben érvényre juttatják a takarékosságról szóló minisztertanácsi határozat szempontjait: minél kevesebb bürokráciával, minél kevesebb költséggel végezzék a minisztertanácsi hivatalok a maguk fontos munkáját a rájuk tartozó dolgokban, mozdítsák elő vagy ellenőrizzék azoknak a feladatoknak végzését, amelyek ötéves tervünk végrehajtásából és a szocializmus építéséből adódnak. Ez kisebb vagy nagyobb mértékben szükségessé teszi a minisztertanács hivatalainak, intézményeinek közreműködését. A múlt költségvetéssel szemben jelentős öszszegű megtakarítás mutatkozik a minisztertanács elnökének hivatala címén. 1951-ben ez alatt a cím alatt támogatást folyósított a hivatal a földművesszövetkezeti mozgalom előmozdítására. A mozgalom nagy eredményei mindannyiunk előtt ismeretesek. Népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás, a minap elhangzott nagy beszédében elmondotta népünknek, hogy a gondos felvilágosító, nevelő munka és a meglévő szövetkezeti gazdaságok eredményei nyomán milyen fejlődést értünk el és hogy ma már 4652 termelőszövetkezetünk működik a mezőgazdaságban 236.500 családdal, másfélmillió hold szántóterületen. Kormányzatunk amellett, hogy egyéb területen kijelölte a mezőgazdaság szocialista átépítésével Összefüggő feladatokat, úgy látta, hogy a minisztertanács elnökének hivatala által eddig folyósított támogatásra a földművesszövetkezeti mozgalom megerősödése és megszilárdulása következtében 1952-ben már nem lesz szükség. A fejezet költségvetésében két új hivatal kiadásai láthatók: az egyik az Országos Létszámbizottság, a másik az Állami Egyházügyi Hivatal. Ezeket a hivatalokat azért létesítették, mert előrehaladásunk, a szocializmus felé való fejlődésünk, állami életünknek az Alkotmányban lefektetett alapelvei, szükségessé tették mindkét intézmény életrehívását. Az Országos Létszámbizottságnak az a feladata, hogy az állami hivatalok és vállalatok létszámával összefüggő összes kérdéseket helyesen irányítsa. Ezzel támogassa népgazdaságunk érdekeit és gátat vessen államigazgatási szervezetünk, általában egész államapparátusunk túlzott megnövekedésének. Mindannyian, akik a minisztériumokban vagy más közhivatalokban, tanácsoknál és hasonló helyeken, vagy pedig állami vállalatoknál dolgozunk, első pillantásra megértjük a Létszámbizottság működésének fontosságát. A legkisebb hivatalban is találunk embereket — de így van ez a legnagyobbaknál is — kik a jó helyett jobbat keresnek, de olyan módon, hogy nem is látnak más módot a fejlődésre, mint a létszámszaporítást, ami azután megszüli az aktaszaporítást. Tudjuk, hogy népgazdaságunk, népi államunk érdekei parancsolóan megkövetelik minden téren a takarékosságot: a javakkal és emberekkel való helyes, célszerű gazdálkodást. Az Országos Létszámbizottságra nagy feladatok várnak a f személyi kérdések gondozásánál, és jó munkájával sokszorosan meg fog térülni az a költség, amelyet most fenntartására a költségvetés itt előirányoz. Az Állami Egyházügyi Hivatalt az 1951. évi I. törvény értelmében szervezték meg az állam és a vallásfelekezetek közti ügyek intézése végett. Ide tartozik különösen egyes vallásfelekezetekkel kötött egyezmények és megállapodások végrehajtása, valamint a vallásfelekezetek állami támogatása. A hivatal felállítására azért került sor, mert a Magyar Népköztársaság a lelkiismereti szabadság fokozottabb biztosítása érdekében az egyházat külön választotta az államtól és egyidejűleg gondoskodni kíván arról, hogy az egyházakat az állam rendszeresen támogassa. Az Állami Egyházügyi Hivatalról szóló fejezet 1952. évi költségvetési előirányzatából az egész kiadási összegnek 85%-a közvetlenül az egyházak támogatására esik. Ez is felelet azokra a rágalmakra, amelyeket népi demokratikus államunk, országunk és népünk külföldi ellenségei a magyar állam és az egyházak viszonyáról terjesztenek. Emelkedést okozott a tárcánál az a körülmény, hogy a minisztertanács a munka versenyben élenjáró ipari Üzemek, valamint a begyűjtési versenyben győztes megyék részére vándorzászlót alapított és az ezzel járó kiadások àz előző évi költségvetésben még nem szerepeltek. Ezekre a jutalmazásokra a minisztertanács az 1952. évben 2.3 millió forintot kíván fordítani. Meg kell itt említenem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia az 1952-es évben már nem szerepel a minisztertanács költségvetésében. Az Akadémia az év folyamán önálló költségvetési fejezetet kapott, és ez a körülmény jelentős csökkenést hozott a minisztertanács költségvetésében. Mindezeket összefoglalva, megállapítható, hogy a Minisztertanács című fejezet költségvetése a népgazdasági érdekeknek, a takarékosságnak és a szocializmus építése követelményeinek figyelembevételével készült, és ezért a költségvetést elfogadásra ajánlom. ELNÖK: Szólásra következik? CZETT JÓZSEF jegyző: Kossá István KOSSÁ ISTVÁN: T. Országgyűlés! A közvetlenül a minisztertanács alá rendelt hivatalok és intézmények közül a legjelentősebb kétségtelenül a Népgazdasági Tanács. De míg az egyes minisztériumok, intézmények költségvetésénél a költségvetés számai többé-kevésbbé kifejezik ai illető minisztérium, hivatal működésének főbb jellegzetességeit, a megoldásra váró nagyobb kérdéseket, addig a Népgazdasági Tanács költségvetése lényegében csak a Tanács mellett működő titkárság és a Tanácshoz tartozó országos főhivatalok adminisztratív költségeit tükrözi és így távolról sem nyújt tájékoztatást a Népgazdasági Tanács tényleges szerepéről és jelentőségéről. A Népgazdasági Tanács államigazgatásunknak igen fontos szerve, mert a minisztertanács jelentős mértékben a Népgazdasági Tanács útján biztosítja gazdasági életünk tervszerű irányítását. A Tanács elmúlt évi működésének irányát a Ma-