Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-43
675 Az országgyűlés 43. ülése 195Î. évi december hó 17-én, hétfőn. 676 érzi a maga ügyének dolgozó népünk közös nagy ügyét, az ötéves terv teljesítését. Az ilyen magatartás pedig összeegyeztethetetlen az öntudatos dolgozóval. Régen, amikor még a munka a tőkés számára végzett kényszerű robot volt, a munkás Örült, ha egy-egy percet ellopott abból az időből, amelyet a gyűlölt rabigában kellett eltöltenie. Ma azonban, amikor a magunk jövőjét építjük és olyan ütemben építjük, amilyen kapitalista viszonyok között elképzelhetetlen volna, minden percnek drágának kell lennie számunkra. Amint Sztálin elvtárs mondotta: meg kell tanulnunk, hogy az időt ne csak órákkal, hanem perceikkel is mérjük. Becsüljük meg a perceket és a másodperceket, és ezzel is sakkal közelebb hozhatjuk a szocializmus győzelmét hazánkban. A munkafegyelem lazaságának egy másik —• sajnos — igen elterjedt formája: a munkahelyek gyakori cserélgetése, a nagy munkásvándorlás. Ma, a szocializmus építésének idején bőségesen jut munkaalkalom mindenkinek, aki dolgozni akar. Ma nem munkásfelesleg van nálunk, hanem munkáshiány, ma toboroznunk kell a munkásokat az új munkahelyekre. Éppen ia muinkaailkahnak bősége —• az a körülmény, hogy válogatni lehet a munkahelyek között —• csábítja, a dolgozók öntudatlanabb részét arr'a, hogy hónapról hónapra váltogassák munkahelyüket. Vannak olyan munkások, akik még meg sem melegedtek az egyik helyen, még bele sem jöttek igazán a munkába, el sem sajátították igazán a technikát és máris odébbállnak egy másik üzembe, hogy azután rövid idő múlva ezt is otthagyják egy harmadik kedvéért. Magától értetődik, hogy ez a munkaerővándorlás,— amelyet különösen a bányák és az építkezések új munkásai között tapasztalunk— akadályozza az üzemek fejlődését. Emellett a munkásvándorlás megnehezíti azt, hogy üzemeinkben — főként az új üzemekben — jól képzett, az üzem munkáját alaposan ismerő, összeforrott munkásaktává alakuljon ki, ami pedig az eredményes termelés fontos feltétele. •Az újító- és Sztahanov-mozgalom is akkor fejlődhetik igazán, ha a munkások alaposan ismerik gépüket, annak minden alkatrészét, munkájuknak és körülöttük a dolgozók munkájának minden mozzanatát. Emellett természetes, hogy a munkás — aki minden héten más üzemben, gyakran más iparágban is dolgozik — maga sem tud fejlődni, jó szakmunkássá válna. Azért a pillanatnyi előnyért, amelyet egy másik üzem nyújtotta jobb feltételek ígérnek, odaadja azt a nagy lehetőséget, amelyet a szakma alapos megtanulása, a komoly szakképzettség hosszú időre jelent. A munkafegyelem lazasága ellen a munkásvándorlás terén is fel kell vennünk a harcot. Küzdenünk kell azért, hogy dolgozóinkban kifejlődjék a munkahelyhez való ragaszkodás érzése, a munkahely szeretete. Emellett azonban más eszközöket is igénybe kell venni. Érvényt kell szereznünk azoknak a hatályban lévp rendeleteknek, amelyek tiltják a szabályszerű munkakönyvvel nem rendelkező munkás alkalmazását és véget kell vetni annak a tűrhetetlen állapotnak, hogy némelyik szocialista üzem valósággal elcsábítja a másiktól a dolgozókat. T. Országgyűlés! Eddigi sikereink egyik legjelentősebb forrása a munkásosztály kezdeményező =reje. Munkásaink ebben az évben is ezer és ezer javaslattal, ötlettel, újítással járultak hozzá a termelés javításához, hiányosságainak kiküszöböléséhez. Eddig még soha nem tapasztalt aktivitással vettek részt magának a tervnek kidolgozásában is. Az 1952, évi tervek számai kifejezik a munkások ezreinek és tízezreinek alkotó javaslatait is. A munkásosztály öntudatának legmagasabb foka a szocialista munka versenyben mutatkozik meg. Az 195 l-es évet szocialista verseny mozgalmunknak és Sztaharíov-mozgalmunknak hazánkban még soha nem látott sikerei koronázták meg. Pártunk II. Kongresszusának tiszteletére, Alkotmányunk évfordulójára és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának megünneplésére kezdeményezett versenymozgalmak jelentős állomásai szocialista versenyünk fejlidésének. A versenymozgalomnak ezek az eredményei nagy miértekben hozzájárultak a terveik teljesítéséhez, az önköltség csökkentéséhez, a minőségi termelés megjavításához. Az alig két évvel ezelőtt megindult Sztahanov-mozgalom ma már széles tömegmozgalommá vált. Egyedül Budapest üzemeiben 15.000 sztahanovista dolgozik. Sztahanovistáink élenjárnak abban a küzdelemben, amelyet a termelés területén a szocializmus gyorsabb felépítéséért folytatunk. Kormányunk eddig sem feledkezett meg és ezután sem szabad, hogy megfeledkezzék arról, hogy a munka hőseit az őket megillető megbecsülésben részesítse. Élenjáró munkásaink. kezdeményezésére egyre inkább elterjednek az anyagtakarékosságot, a minőségi termelés megjavítását, a gépek jobb kihasználását, a szocialista vagyon megőrzését, az üzemek tisztaságát szolgáló mozgalmak. Csak egyet említek meg közülük, a gyors ütemben elterjedő Gazda-mozgalmat, mely már r :ddig is sokmilliót takarított meg szocialista építésünk számára. Különösen biztatóak azok a jelenségek, amelyek az üzemeinkben éppen folyó szocialista versen ymoagalmat jellemzik. Az 1951. évi terv határidő előtti teljesítéséért és túlteljesítéséért folytatott harc megmozgatta a munkásosztályt és a műszaki értelmi ség jelentős többségét. Soha imunkásosztályunkiban nem élt még úgy a terv fontosságának tudata, soha nem 'forrouaK még úgy össze a munkások szocialista kötelezettségvállalásai a-terv feladataival, mint éppen napjainkban. Ez a lendület biztosítja, hogy nemcsak behozzuk tervlemaradásainkat, hanem — mint az eddigi jeleik mutatják — az ötéves terv 1951. évi előirányzatát túl is teljesítjük. Az 1951. évi terv határidő előtti befejezéséért folytatott harc biztos alapot teremt az 1952. évi terv megkezdéséhez. Ipari vezetőinknek, szakszervezetinknek és pártfunkcionáriusainknak elsőrendű kötelességük megteremteni a gazdasági Teltételeket ahhoz, hogy munkásaink versenylenciülete az év befejezésével ne szenvedjen törést, hanem már január legelső napjától kezdve fokozott mértékben biztosítsa ,az 1952. évi terv teljesítését.
