Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-43

667 Az országgyűlés 43. ülése 1951. évi december hó 17-én, hétfőn. 668 országok olyan egységes tábort alkotnak, amelynek minden tagja biztosan számíthat a többiek segítségére a gazdaság, a kultúra és a honvédelem x terén, s amelynek erején és összeforrottságán az ellenség minden rosszindulata, támadó kísérlete megtörik. Ez a mi eddigi fejlődésünk legerősebb támasza és további sikereink legfőbb biztosítéka. Országunk azért nem áll többé társtalanul, azért vannak barátaink és támogatóink, mert a szocializmus építésének útjára léptünk, és azért léptünk a szocializmus építésének útjára, azért tudtunk ötéves tervet és annak alapján szocialista jellegű költségvetést csinálni és .végrehajtani, mert dolgozó népünknek olyan vezetője van, mint pártunk, a Magyar Dolgozók'Pártja,* és a párt élén a magyar nép olyan kiváló fia áll, mint a mi szeretett Rákosi eltvársunk. (Viharos taps.) A párt és Rákosi elvtárs mutatta meg eddig is és mutatja meg ezután is dolgozóink számára, hogy minden egyes pillanatban mi az. a döntő feladat, amelyre továbbhaladásunk érdekében erőieket összpontosítani kell. A pánt és Rákosi elvtárs tanítja meg népünket arra, hogy helyes célokat tűzzön ki maga elé és eredményesen dolgozzék megvalósításukért. Rákosi elvtárs bölcs, előrelátó vezetése nélkül, harcedzett, szilárd, egységes, fegyelmezett, magas politikai - színvonalon álló párt nélkül, lelkesem és önfeláldozóan! dolgozó, példát mutató pártfunkcionáriusok és párttagok nélkül, páxitunk hívó szavát követő milliós dolgozó tömegek nélkül ma nem tarthatnánk ott, ahol tartunk és nem nézhetnénk olyan nagy bizakodással a jövő felé sem. Terveink számokkal teleírt papírdarabok maradnának, ha népünk egységes akarata, nem váltaná tettekké. Eddigi küzdelmeink azért voltak eredményesek, mert dolgozó népünk helyesnek tartotta' céljainkat, tevékenyen részt vett kiharcolásukban. A dolgozó magyar nép a Szovjetunió segítségével és a párt vezetésével, de a maga erejéből építette újjá az országot és hajtotta végre nyolc hónappal a kitűzött határidő előtt a hároméves tervet. Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és értelmiségünk, elsősorban a műszaki -értelmiség a -maga lelkesedésével, áldozatkészségével, hazafiasságával viszi előbbre napról napra minden üzemben, minden községben az ötéves terv teljesítését. A magyar dolgozók egysége, összeforrottsága nagy pártunkkal és Rákosi ^elvtárssal, tántoríthatatlan hűségünk a Szovjetunióhoz és Sztálin elvtárshoz: ez a magyar népi demokrácia minden eddigi és ézutáni sikereinek titka és egyben népi demokráciánk legdöntőbb sikere is. Ötéves tervünk egyik célkitűzése az volt, hogy agráripari jellegű országot fejlett ipari agrárországgá alakítsunk át. ötéves tervünk első két évének sikeres eredményei ezt á célkitűzést valóra váltották. Hazánk jellegében ma már ipari agrárország. Megmutatkozik ez elsősorban az ország társadalmi tagozódásának alakulásában. Munkásosztályunk a gyors iparosodás következtében számban is, súlyban is megnövekedett. Az 1951. évben 1938-hoz képest a munkások száma 63% -kai emelkedett. Ugyanakkor csökkent a parasztság száma, jóllehet a mezőgazdasági termelés növekedett a fokozódó gépesítés következtében is. Országunk ipari agrár,-jeilege megmutatkozik abban is, hogy ipari termelésünk növekedése és a nemzeti jövedelemben való részesedése ugrásszerűen emelkedett. Bizonyítja ezt az az egyetlen számadat is, hogy ipari termelésünk 1938-hoz..viszonyítva,, a Horthy-rendszer Magyarországának legkonjunikturálisabb háborús éveihez képest is két és félszeresére emelkedett. Hazánk egyre gyorsabb ütemben folyó iparosítása megmutatkozik nem utolsó sorban abban is, hogy Budapesten és egy két régebbi ipari jellegű városoh kívül országunknak minden eddig úgyszólván kizárólag mezőgazdasági jellegű vidékén új ipari üzemek keletkeztek. Ezzel megszűnt hazánkban a mezőgazdaság túlsúlya. Olyan mezőgazdasági jellegű városokban, mint amilyen Kecskemét, Gyöngyös, Kiskunfélegyháza, Szeged, Kaposvár, sőt olyan falvakban is, mint amilyen Dunapentele, Kazincbarcika, Mályi, Inota volt, ma már üzemben lévő vagy épülő gyárak emelkednek. Békepolitikánk fényes bizonyítéka az előttünk fekvő költségvetési törvényjavaslat is. Ez a költségvetés a békés' építő munka költségvetése. Ezt bizonyítja a költségvetés minden tétele, amelyeket az'előttem szólók már részletesen ismertettek. Ismeretes, hogy népgazdaságunk fejlesztésére költségvetési kiadásaink nem kevesebb, mint 61.5%-át, a dolgozó nép szociális és kulturális ellátottságának további növelésére a kiadásoknak közel egyötödét fordítjuk. Ezzel szemben az Egyesült Államokban az 1950—51. évi költségvetés kiadásaiból mindössze 0.9%-ot fordítanak kulturális célokra. Békénk és szociális építésünk megvédését szolgálja a költségvetés kiadásainak 14%-a. Fejlődésünket tükrözi a költségvetésnek az a száma is, hogy kiadási tételei a tavalyi évhez képest 30%-kai emelkednek. Még szembetűnőbb a különbség, ha költségvetésünket a Horthy-rendszer költségvetésével hasonlítjuk össze. 1925-től 1931-ig a költségvetés Összege mindössze 15%-kai emelkedett, míg nálunk az ötéves terv két esztendeje alatt 24.5 milliárd, yagyis 140%-os az emelkedés. .. (Elnök: Nagyistók József. — 11.55.) Költségvetésünk biztosítja, hogy teljesíteni tudjuk az ötéves terv harmadik évére előírt beruházásokat. Biztosítja azt, hogy az új beruházások segítségével ipari termelésünket az 1952. évben az idei évhez képest több mint egynegyedével növeljük. Biztosítja azt, hogy nemzeti jövedelmünk 1952-ben több mint 21 %-kai emelkedik.. Költségvetésünk tovább emeli dolgozó népünk életszínvonalát, kultúráját és javítja szociális viszonyait. Ez a költségvetés tükrözi pártunk és ^kormányunk néhány héttel ezelőtt megjelent fontos intézkedéseit. 1952. január 1-től életbelép az új nyugdíj rendel et, amely fokozott mértékben gondoskodik a, munkában eltöltött évek utári a nyugalmas és anyagi gondoktól mentes öregkorról. Január 1-től kezdve magasabb fizetésben részesülnek pedagógusaink is. A dolgozók állama ezzel is kifejezésre juttatja megbecsülését az új nem-