Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-43

659 Az országgyűlés 43. ülése 1951. zott bevételek csaknem 86%-át az állami vállalatok fizetik be, ami mutatja, hogy népgazdaságunk szerkezetének szocialista átalakulása hatalmasan megnöveli anyagi erőforrásainkat és költségvetési gazdálkodásunk számára szilárd alapot biztosít. Ezen a bevételi tételen keresztül kapcsolódik költségvetésünk ezer szállal ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és közlekedési vállalataink pénzügyi terveihez és dolgozóink mindennapi ákbzatos munkájához, amellyel a termelési terv teljesítését, az önköltség tervszerinti csökkentését biztosítják. -A szövetkezeti szektor költségvetési befizetései 558.6 millió forintban .vannak előirányozva, ami természetesen korántsem fejezi ki termelőszövetkezeteink, földművesszövetkezeteink és kisipari iszövetkezeteink növekvő súlyát népgazdaságunkban, hiszen államunk jelentős adókedvezményekkel segíti fejlődésüket, megerősödésüket. A lakosságtól származó bevételek az idei év 16.9% -aval szemben 1952-ben az összbevételeknek csak 12.9%)-át teszik: 5.5 milliárd forintot. Ennek nagyobb hányada a lakosság adóira esik. Pénzügyi és tanácsi szerveink fontos feladata, hogy ^az adóbevételek maradéktalan befolyását biztosítsák és ezen a területen is érvényt szerezzenek az állami fegyelemnek és a közteherviselés elvének. A lakosságtól származó bevételek között szerepel a II. Békekölcsön befizetéseinek 1952. évre eső része 900 millió forinttal. Dolgozó népünk nemcsak szorgalmas munkájával, hanem egyéni megtakarításaival is hozzájárul államunk anyagi erőforrásainak növeléséhez, kifejezést adva ezzel is áldozatkészségének a szocializmus építése és a béke nagy ügye iránt. A költségvetés bevételi oldala jelentős szerkezeti változást mutat. Egyszerűsödött és lényegesen közelebb került a szocialista költségvetés szerkezetéhez. Megszűnt az úgynevezett « vállalati adó, mert a december 1-i határozat egységesítette és csökkentette a kereskedelem haszonkulcsait Az eddig az állami- kereskedelem által fizetett adó a termelői árakba olvad bele, ennek megfelelően emelkedik a forgalmi adó hozama. A béremelésnek a vállalati önköltségszámításban szükséges kiegyenlítését az állami vállalatok által fizetett 21%-os illetményadó megszüntetésével biztosítottuk. Mindemnek következtében az állami szektor .adóbefizetése döntően forgalmi adó formájában jelentkezik és — a Szovjetunió pénzügyi • rendszeréhez hasonlóan — a költségvetés bevételi oldalának gerincét alkotja. Költségvetésünk szerkezeti változásával függ össze, hogy az 1952. évi költségvetésben — ugyancsak a szocialista költségvetési elveknek megfelelően — az Állami Mezőgazdasági Gépüzem bevételei is szerepelnek, figyelembevéve gépállomásaink tervezett jelentós teljesítménynövekedését és a tervezett önköltségcsökkentést. A költségvetés bevételei országunk növekvő erejét, a bevételek megoszlása népgazdaságunk . szocialista alapjainak bővülését mutatja. Az állami költségvetésben összegyűjtött bevételi összegek azok a pénzügyi források, amelyekre támaszkodva államunk feladatait végrehajtja.' Ezekből az eszközökből bővíti államunk a évi december hó 17-én, hétfőn. 660 népgazdaság álló- és forgóalapjait, hogy megteremtse a bővített újratermelés, a nemzeti jövedelem gyorsütemű növekedésének előfeltételeit. Ezekből ia forrásokból fedezi a, dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emeléséhez szükséges kiadásokat, ezekből a forrásokból biztosítja a békés építőmunka védelmét. Az 1952. évi költségvetés az állami feladatok megvalósításához szükséges kiadásokat 42.3 milliárd forintban irányozza; elő, 12.8 milliard forinttal magasabb összegben, mint az előző évben. Államunk alapvető feladata a szocialista gazdaság szervezése. Ennek megfelelően kiadásaink döntő részét, 61.5%-át népgazdaságunk fejlesztésére .) fordítja

1

. A költségvetésben a gazdasági építőmunka céljaira előirányzott 26 milliárd forint döntő része szervesen összefügg a népgazdasági tervvel. A népgazdasági terv írja elő, hogy a nemzeti jövedelem mekkora hányada szolgát & lakosság fogyasztására és mekkora az a rész, ameiy az állami feladatok teljesítésére fordítandó. Az összkiadások keretét tehát a terv szabja meg, de a kiadások megoszlása is a legszorosabban összefügg a népgazdasági tervvel, amely meghatározza, hogy milyen mértékben kell növelnünk az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem álló- és forgóalapjait, hogy ezáltal biztosíthassuk a termelés és forgalom állandó gyorsütemű növekedését és megteremtsük annak előfeltételét, hogy a következő években egyre növekvő nemzeti jövedelemre támaszkodva, még nagyobb összegeket fordíthassunk beruházásokra, népgazdaságunk további fejlesztésére. Pártunk II. Kongresszusa határozatainak alapján a módosított tervtörvény 51 milliárdról 85 milliárd forintra emelte ötéves tervünk beruházási keretét. Ennek megfelelően költségvetésünk 1952-re 15.3 milliárd forintot irányoz elő tervheruházásokra*. 3.6 milliárd forinttal többet, mint az előző évben. Beruházási programmunk középpontjában nehézipari beruházásaink állanak, hogy ötéves tervünk célkitűzését: országunknak a vas és acél országává fejlesztését biztosítsuk. A folyó évhez képest nagy arányban emelkednek a bánya- és energiaügyi minisztérium beruházási » előirányzatai, hogy gyorsütemben növekvő iparunk alapanyag- és energiabázisát kiszélesítsük. Az idei esztendőben számos területen komoly gondot okozott a munkaerőhiány: Ezért lényegesen fokozzuk az erősen munkaigényes iparágakban a gépesítést. Építőipari beruházásaink döntő része esik a gépesítésre, az elogyártás fejlesztésére, ami a termeié- / kenység gyors növekedését teszi lehetővé és lényegesen lerövidíti az építkezések időtartamát. A bányászati beruházásaink között is jelentéker.y Öszszeg szerepel bányászaink munkáját megkönnyítő gépek beszerzésére. A mezőgazdaság munkaerőigénye — különösen a nyári hónapokban — jelentékeny számban vont el munkásokat az ipartól és zavarta a termelés egyenletes fejlődését. Ezért lényegesen növeltük a beruházási tervben az aratógépek, kombájnok beszerzésére előirányzott összegeket. Állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben az állattenyésztés fejlesztése igényeinek megfelelően nagy mértékben emeljük az állatférőhelyeket!. A mezőgazdiaság növekvő beruházásai biztosítják azokat az előfeltételeket, melyek [ mezőgazdaságunk nagyüzemi, szocialista átalakí-