Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-42

643 Az országgyűlés 42. ülése 1951. növelte 1 millió forintot jóval meghaladó vagyo­nát és különböző tartalékalapjait is. Csak szö­vetkezeti-alapra 198.78! forintot fordított, beruhá­zásokra 37.758 forintot tartalékolt, és vissza­fizette 26.745 forintot kitevő hosszúlejánatú és 141.881 forintnyi rövidlejáratú hitelét. Ugyan­akkor jelentős termény- és készpénzjövedelemben részesítette tagjait. Egy munkaegységre 3.5 kg kenyérgabona, 2 liter bor, és számottevő mennyi­ségű egyéb termény jutott, nem is szólva a 16 forintnyi készpénzről. Ilyen módon pl. Brunda József, aki 561 munkaegységet teljesített, 11 hektoliter és 22 liter bort vitt haza pincéjébe és emellett még 8976 forint készpénzt is vett fel, nem említve más terményekben kapott javadal­mazását. Nem sokkal kevesebb Zimmer József jöve­delme sem, akinek a javára 487 munkaegységet könyveltek el. Máshelyen, a szabolcsmegyei Nyír­kárász községben a »Május 1.« termelőszövetkezet egyik dolgozója, Biró András, aki családjával együtt 1324 munkaegységet teljesített, több, mint 35.000 forintot kapott az évvégi elszámolásnál s emellett még 37.5 q kenyérgabonát, 17 q 21 kg kukoricát, 26.5 q burgonyát, 13.25 q almát, 357 . liter bort, 119 kg cukrot, 99 q szénát, mákot, babot szállított haza. Ez a szövetkezet csak kész­pénzben 26 forint 64 fillért fizetett ki egy munka­egység után, emellett természetben megfelelő mennyiségű terményt is szétosztott. És ehhez még hozzá kell tennem azt, hogy sem a kecskédpusztai »Dózsa« termelőszövetke­zet, sem a nyírkarászi »Május 1.« termelőszövet­kezet eredményei éppenséggel nem tartoznak a legjobbak közé. Ezek csak azt a szintet jelzik, amelyet számos helyen figyelemre méltóan túlha­ladtak. Ez mind amellett szól, hogy érdemes fi­gyelmünket a termelőszövetkezetek megszilárdítá­sára fordítanunk. Ha a dolgozó parasztok azt lát­ják majd, hogy a szemük előtt tevékenykedő ter­melőszövetkezeti csoportban a nagyüzemi gazdál­kodás előnyösebb'nek bizonyul a termelés, az állata tenyésztés fejlesztésére, a hizlalásra, a tejhozam , biztosítására, ha azt látják, hogy a tagok pénz­ben is, terményben is nagy jövedelmet élveznek; akkor minden egyes csoport a szövetkezeti gon­dolatnak egy-egy erődjévé válik, amely messze­földre példát mutat. Akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy az elkövetkezendő esztendőben már jóval nagyobb arányokban bontakozik ki az ön­kéntes szövetkezés mozgalma. Tisztelt Országgyűlés! Külön kívánok szólni arról a határozatról, amelyet a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsa és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége együttesen adtak ki 1951. december 1-én a jegyrendszer megszünteté­séről, az árak és bérek rendezéséről és a mező­gazdasági termékek forgalmának felszabadítá­sáról. Olt Károly pénzügyminiszter elvtárs tegnap már részletesen foglalkozott beszédében e hatá­rozat jelentőségével. Engedjék meg, hogy erre a magam részéről is kitérjek, mert úgy gondolom, a t. Országgyűlés egyetért velem abban, hogy ez a határozat a kormány ezévi tevékenységében a különböző nagyfontosságú rendelkezések sorában * a legkimagaslóbb helyet foglalja el. A rendkívüli jelentőségű párt- és kormányhatározat mindenek­évi december 15-én, szombaton. 644 előtt számot vet azzal a fejlődéssel, amely nép­gazdaságunkban az elmúlt esztendőkben végbe­ment. Figyelembe veszi tehát, hogy mezőgazda­sági jellegű országból ipari országgá váltunk, az új követelményeknek megfelelően alakítja ki közellátásünkat, megszünteti a jegyrendszert, ki­alakítja az árak és bérek helyes viszonyát, sza­baddá teszi a mezőgazdasági termékek forgalmát. Az új rendszabályok bevezetését az tette lehetővé, hogy munkásosztályunk fegyelmezett, áldozatos jó munkát végzett, másrészt pedig az, hogy a mező­gazdaság jó eredményeket ért el, hogy dolgozó parasztságunk becsületesen és hazafias lelkese­déssel teljesítette terménybeadási kötelezettségét. Búzából máris 19%-kal, árpából 47.5%-kai, kuko­ricából 159%-kai több van raktárunkban, mint az elmúlt esztendőben, burgonyából pedig a tavalyi mennyiségnek több mint másfélszeresét gyűjtöt­tük be. Hasonló a helyzet a terménybegyüj tés más ágainál is. Biztató a kép az állatbegyüjtés terén is, ahol a novemberi tervet túlteljesítettük, bár itt még nem kielégítőek az eredmények. A begyűjtési szervek általában jó munkát végeztek. Ilyrnódon felhalmoztuk azokat a készleteket, amelyek nélkül a forgalom felszabadítására nem kerülhetett volna sor. f A párt és 'a kormány határozatának jelentő­ségét aligha lehet túlértékelni. Nincs szükség arra, hogy a rendelkezés tartalmát akár csak váz­latosan is ismertessem, hiszen a lakosság min­den rétege megismerkedett már vele, mert ahogyan mondani szokás, a jó hír szárnyakon jár. De hadd mondjam el itt, hogy e határozat mindenekelőtt számot ad államunk gazdasági ere­jéről éppen abban az időszakban, amikor a nyu­gati országokban mindenütt gazdasági nehézsé­gek, ellátási nehézségek jelentkeznek. A rendelkezés végrehajtása az államgépezet­nek szilárdságát és javuló működését is bizonyí­totta. Állami szerveink az előkészítő munkálato­kat a legteljesebb titoktartás mellett végezték el, úgy, hogy népünk ellenségeit, a kulákokat és a spekulánsokat váratlanul érte a csapás'és az új helyzetből semmiféle előnyt sem tudtak kovácsolni a maguk részére. A továbbiak során a közhiva­talnokok és alkalmazottak ezreinek kellett a sző­szoros értelmében órák alatt azonnal bekapcso­lódniuk a végrehajtás tevékenységébe. Hogy e nagy fegyelmet, ugyanakkor nagy önállóságot kö­vetelő feladatot jól oldották meg, azt most már az eredmények tanúsítják, amelyek országszerte közmegelégedést váltanak ki. Mindezt fiatal népi demokratikus államunk egyik próbatételének is tekinthetjük és elmondhatjuk, hogy jól állotta meg a helyét e vizsgán. Dicséret és elismerés il­leti meg azokat a dolgozókat, akiknek ebben ré­szük volt. A gyakorlati megvalósítás során egyébként bebizonyosodott, hogy a határozat jelentős elő­nyöket biztosított az ország egész dolgozó lakos­sága részéré. Könnyebbé tette mindazoknak a megélhetését, akik bért, fizetést, nyugdíjat vagy ösztöndíjat élveznek. A niunkasosztály, amely kü­lönösen az utolsó hónapokban példamutató fe­gyelmezettséggel viselte el azokat a nehézségeket, amelyek a jegyrendszerből és az azt kísérő spe­kulációból eredtek, most elégedetten állapíthatja

Next

/
Thumbnails
Contents