Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-41

621 Az országgyűlés 41 ülése 1951. amely építőiparunkban az önköltséget indokolatlanul emeli. A beruházásokra fordított eszközeink helyes kihasználása érdekében fontos, hogv az építőiparunkban még mutatkozó hibákat és ' hiányosságokat minél gyorsabban felszámoljuk. Beruházásaink pénzügyi ellenőrzése terén fontos szerepet játszik a Beruházási Bank, amelyet a beruházások műszaki megvalósulása, a beru házasokkal kapcsolatos pénzgazdálkodás ellenőrző szervezetévé kell kiépítenünk. A Beruházási Bank decentralizálása lehetővé fogja tenni az építőipari hitelellátás és pénzügyi gazdálkodás ellenőrzését. Népgazdaságunk hatalmas ütemű fejlődésével együtt jár a vállalatok forgóeszköz szükségletének a növekedése is. Arra kell törekednünk, hogy a felmerülő szükségletnek mind nagyobb hányadát ne újabb forgóeszközök lekötésévet, hanem a meglévők hatékonyabb kihasználásával, forgási sebességük fokozásával elégítsük ki. Itt még komoly mozgósítható tartalékaink vannak. Vonatkozik ez elsősorban a készletekre. A különböző vizsgálatok azt mutatták, hogy sok vállalatnál a tervben előirányzottnál lényegesen nagyobb mennyiségben tárolnak, — éspedig már huzamosabb ideje — anyagok, félkész- és készáruk. Ez a helytelen készlethalmozás csökkenti a termelésben és a forgalomban ténylegesen részt vevő anyagi javak mennyiségét és indokolatlanul köt le olyan értékeket, amelyek népgazdaságunk más területein felhasználhatók. Az 1952. költségvetési évtől a forgóalapfeltöltés új rendszerét vezetjük be, amelynek értelmében a vállalatok a termelés emelkedésével együttjáró nagyobb forgóalap-szükségletüket — a megtervezett mértékben — nyereségükből közvetlenül, visszatartás útján fedezhetik. Ez az új rendszer számos technikai előnye mellett fokozza a vállalatok érdekeltségét jövedelmezőségük emelésében és lényeges egyszerűsítést tesz lehetővé hitelrendszerünkben. A vállalati nyereségekből nem fedezhető forgóalap-szükségletek 'kielégítése továbbra is az állami költségvetést terheli. Rendkívül fontos tehát költségvetési szempontból is a forgóalap-szükséglet viszonylagos csökkentése, mert az így felszabaduló eszközök a népgazdaság fejlesztésére és egyéb célokra fordíthatók. A technika fejlesztése, új termelő eljárások kidolgozása, a hazai nyersanyagok fokozottabb felhasználása csak a kutatómunka nagymérvű kiszélesítésével érhető el. Ennek megfelelően az ipari és mezőgazdasági kutatóintézetek száma 1952-ben 11-gyei emelkedik. A kutatóintézetekre 264 millió forintot fordítunk, 129.7 millió forinttal többet, mint az előző évben. Jelentősen emelkedik a kísérleti gazdaságok területe, az 1951. évi 20.000 katasztrális holddal szemben az 1952. évben 45.000 katasztrális holdra. A költségvetés 1952-re 960 millió forintot irányoz elő népgazdasági tartalékok képzésére. A tartalékokra azért van szükségünk, hogy népgazdaságunkban a terv túlteljesítésének előfeltételeit biztosítsuk, továbbá hogy a kapitalista országokkal folytatott külkereskedelemben jelentkező esetleges tervszerűtlenségek zavaró hatását ellensúlyozzuk. Népi demokráciánk i politikai és gazdasági sikereihez hasonlóan kulturális fejlődésünk is jeévi december hó 14-én, pénteken. 622 Ientékeny eredményeket mutat. Ez jut kifejezésre az 1952. évi költségvetés kulturális jellegű kiadásainak 2985 millió forintos előirányzatában, amely az 1951. évivel szemben 1000 millió forint emelkedést jelent. A közoktatás területén elért idei eredményeinket méltán sorolhatjuk kultúrforradalmunk sikerei közé. A dolgozók gyermekeinek tanulásáért folytatott harcunk eredményei között könyvelhetjük el, hogy a tanulók száma valamennyi iskolatípusban döntő mértékben megnőtt. Az 1951/52. tan- ' évben az általános iskolákba több mint 1.2 millió tanuló iratkozott be, a középiskolai tanulók létszáma pedig

1 108.000 főre emelkedett. Kultúrforradalmunk egyik központi feladatának megvalósítását, a kizsákmányoló osztályok műveltségi monopóliumának fokozatos felszámolását tükrözik a közép- és főiskolai, egyetemi hallgatók szociális Összetételét jelző számok. A középiskolákban 65.3 százalék a munkás- és parasztszármazású tanulók száma, a háború előtti 4 százalékkal szemben, míg az egyetemi és főiskolai hallgatóknál 58.2 százalék ez az arány. De ott vannak főiskoláinkban a néphez hű értelmiség és a dolgozó kisemberek gyermekei is. A nép állama szerető gondoskodással kíséri a dolgozó nép jövő értelmiségének tanulmányait. Minden lehetőséget megad a munkás- és parasztfiataloknak az egyetem elvégzésére, amelytől őket a múltban a volt uralkodóosztály tudatosan elzárta. Népköztársaságunk kormánya komoly áldozatokat hoz a mi

: nél zavartalanabb tanulásért. Az 1950/51. tanévben az összes hallgatók 53 százaléka, az 1951/52. tanévben 60 százaléka részesül ösztöndíjban. Az 1950/51. tanévben közel hatszor annyi mérnök, kétszer annyi orvos, négyszer annyi pedagógus, háromszor annyi közgazda és másfélszer annyi mezőgazda nyert oklevelet, mint 1937/38-ban. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma jelenleg több mint 40.000, mintegy 25 százalékkal magasabb a multévi létszámnál. Ötéves tervünk munka erőszükségletének egyik legfontosabb forrása a nők bevonása a termelőmunkába. Ennek megfelelően a felső oktatásban részesülő nőhallgatók számának növekedése sokkal nagyobb, mint az átlagos létszám-növekedés. Az új értelmiség kialakítása érdekében jelentékenyen kibővítettük az egyéves szakérettségi tanfolyamokat. 1950/5l-ben 4390 volt a hallgatók száma. Az új tanévben majdnem 6000 hallgató kezdte el a tanulást. Ez azt jelenti, hogy öt, illetve a pedagógiai főiskoláknál 3 esztendő múlva ezer és ezer mérnök, orvos stb. kerül ki azoknak a fiataloknak a soraiból, akik az év elején még a munkapad mellett vagy a földeken dolgoztak. Gazdasági fejlődésünk fontos előfeltétele a szakmunkás-utánpótlás. Ennek biztosítása céljából az ipari tanulóképzést új alapokon szerveztük meg. A múlt rosszemlékű tanoncrendszerét teljes egészében felszámoltuk. Uj tanulóműhelyek és tanulóotthonök egész sorát építettük és szereltük fel. Az ipari tanulókat elláttuk munka- és egyenruhával. A Népgazdasági Tanács határozata intézkedett a tanulók alapbérezéséről. A határozat biztosítja az elméleti képzéshez szükséges ingyenes tankönyveket és tanszereket. 1951-ben 50.000 ipari tanulónk van. 1952-ben 63.000 lesz, akik kö-