Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-39
565 Az országgyűlés 39. ülése 1951. SZALAI BÉLA: T. Országgyűlés' A felemelt ötéves terv ragyogó számai ifjúságunkat határtalan örömmel és lelkesedéssel töltik el. Szerte az országban fiúk és lányok tízezre' hatalmas érdeklődéssel és várakozással kísérik az Országgyűlés tanácskozásait. Ennek a nagy érdeklődésnek az a magyarázata, hogy az ötéves tervben ifjúságunk mind határozottabb vonásokban látja kibontakozni jövőjének körvonalait. A terv számain mint egy jövőbe nyíló ablakon keresztül, fiatalságunk meglátja a ragyogó holnapot, az ifjúság, a jövő nemzedék pedig nemcsak a máért él, hanem méginkább a holnapért Ezért látja ifjúságunk «nagy örömmel, hogy a felemelt ötéves tervben az ipari és a mezőgazdasági termelésre, a ; közlekedésre, a kultúrára és az életszínvonal emelésére vonatkozó előirányzatok felemelő célkitűzéseket tartalmaznak. . Üj országgá alakul Magyarország: öt év alatt fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá, a mainál sokkal gazdagabb és erősebb országgá. Szárnyakat ad ifjúságunk képzeletének, hogy öt év alatt megháromszorozzuk az ipari termelést, felépítjük nehéziparunk büszke várát, a Dunai Vasművet és 341 új üzemet építünk, hogy elkészítjük a gyönyörű moszkvai Metro mintájára 30—40 méterrel a föld alatt a budapesti földalatti gyorsvasút első szakaszát, hatalmas mezőgazdasági területeken vezetjük be az öntözéses gazdálkodást. Országunkban a mult-ban soha nem termesztett növényeket honosítunk meg. Nagy lépésekkel haladunk előre a mezőgazdaságban a fejlett nagyüzemi gazdálkodás kialakításában. A kultúrházak és gyermekotthonok, iskolák és tanulóotthonok számát 'többezerrel szaporítjuk. Sakkal többet építünk a terv idején öt év alatt, mint amennyit a felszabadulás előtt építettek a Horthy-fasizmus huszonöt éve alatt. Boldog és büszke érzés tölti el ifjúságunkat, hogy hazánk felemelkedésének ebben a nagy korszakában élhet és alkotó részvevője lehet a nagy terv megvalósításának. A felemelt ötéves terv előirányzatai azt is mutatják, hogy országunkban milyen nagy szeretettel övezi körül a Párt és a kormány az ifjúságot. A Szovjetunión és a népi demokratikus országokon "kívül sehol a világon niirícsen olyan kedvező lehetőség a fiatal generáció sokoldalú szellem^ és testi fejlődésére és a társadalmi életben való aktív részvételre, mint a mi hazánkban. Népköztársaságunk Alkotmányának szavai szerint a Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére, következetesen védi az ifjúság érdekeit. Ez az ötéves tervünk előirányzataiban kifejezésre jut. Már az ötéves terv első évének eredményeiről szóló jelentés is az ifjúság oktatásának, nevelésének, kulturális- és sportéletének hatalmas fejlődéséről ad számot. 1950-ben például a középiskolák és technikumok hallgatóinak száma 83 százalékkal volt magasabb, mint 1938-ban. A tanműhelyekben. foglalkoztatott ipari tanulók száma egy év alatt 74 százalékkal emelkedett. Az egyetemi hallgatók száma 1950-ben 9000-rel nőtt és a múlt év végén 21.043-mal több egyeévi május hó 17-én, csütörtökön. 566 •terni hallgató volt, mint 1938-ban. A felemelt ötéves terv az ifjúság oktatása, kulturális- és sportéletének fejlesztése terén is lényegesen nagyobb előirányzatokat tartalmaz, mint az 1949 decemberében elfogadott eredeti ötéves terv. A gyáripari tanulók létszámát az 1949. évi 31.000-rőí a törvényjavaslat előírása szerint 1954-re 85.000-re kell emelni. Az ipari tanuló műhelyekben tanulók számát az 1949. évi 8200-ról 32.000-re, a tanulóothonok férőhelyeinek számát pedig az 1949. évi 6700-ról az eredeti ötéves tervben előirányzott 10.000 helyett 30.000-rel kell felemelni. A Párt és a kormány így gondoskodik arról, hogy az ifjúmunkás nemzedék anyagi gondoktól mentesen tanulhasson és alapos szakmai képzettséget szerezhessen. A középiskolai tanulók létszámát a törvényjavaslat szerint az eredeti ötéves tervben előirányzott 45.000 fő helyett az ötéves, terv időszakában 77.000 fővel kell emelni. A középiskolai tanulók összlétszámának 1954ben el kell érnie a 156.000 főt. A salgótarjáni és tatabányai munkásifjak kívánságának eleget téve, itt szeretném javasolni, hogy az ötéves terv idején építendő áj technikumokból és gimnáziumokból egy-egy új iskolát Salgótarjánban és Tatabányán építsünk, ezzel is kifejezésre juttatva népünknek és kormányunknak a bányászat iránti megbecsülését. (Nagy taps.) Az egyetemi és főiskolai hallgatók számát az ötéves terv idején az eredeti ötéves teivben előírt 8000 fő helyett 30.000 főv^Í kell emelnünk. Az egyetemi és főiskolai hallgatók létszámának 1954-ben el kell érnie az 53.000 főt. Az ötéves terv utolsó évében tehát négy és félszer annyi egyetemi és főiskolai hallgató lesz országunk ban, mint volt 1938-ban. 1949-ről 1954-re a műegyetemek hallgatóinak számát, a törvényjavaslat szerint 4800-ról 13.000-re kell felemelnünk. Az ötéves terv idején több mint 10.000 mérnökhallgató végez a műegyetemeken, ezzel a mérnökök számát országunkban öt év alatt megduplázzuk. A munkás- és parasztifjúság tanulmányainak megkönnyítésére a törvényjavaslat szerint a tervidőszak alatt az általános iskolai, középiskolai és főiskolai kollégiumok és diákszállók férőhelyeinek számát az eredetileg dohányzott 6700 helyett 30.000-rel kell emelnünk. . Külön öröm a budapesti ifjúság számára, hogy a Népstadiont nagyobbra építjük, mint ahogyan eredetileg terveztük és a Stadion 70.00C néző helyett 100.000 néző befogadására lesz alkalmas. A törvényjavaslat előírja, hogy az ötéves terv idején minden üzemben , könyvtárat kell létesíteni. Tekintve, hogy a csepeli Rákosi Mátyás Művek és egyéb csepeli üzemek dolgozóinak, köztük a csepeli ifjúmunkásoknak már régi vágya és kívánsága a csepeli kultúrpalota felépítése, javaslom, hogy az ötéves terv felemeléséről szóló törvény szövegébe vegyük fel, hogy a terv idején a csepeli kultúrpalotát meg kell építeni, mintegy 30 milliót kell erre a célra a beruházási tervbe beállítani.
