Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-27

43 Az országgyűlés 27. ülése 1950. évi május hó 10-én, szerdán. 44 mellett nem lehetett biztosítani a dolgozó nép tevékeny részvételét az igazgatás munkájában. Elősegítették nagymértékben a bürokrácia elburjánzását. Ez a szervezet nem felelhetett meg többé azoknak a hatalmas feladatoknak, amelyek a szocializmus építéséből államhatalmi és államigazgatási szerveinkre hárulnak. így vált további fejlődésünk gátjává a feudális burzsoá igazgatásból ránkmaradt régi szervezeti forma még akkor is, ha azt új tartalommal tudtuk megtölteni. T. Országgyűlés! A tanácsok rendszerében ez a helyzet gyökeresen megváltozik. Ez a rendszer — tanítja Lenin elvtárs — teremti meg a történelem során elsőízben annak lehetőségét, hogy nemcsak a helyi sajátosságok fejlődhetnek ki teljes mértékben és akadálytalanul, hanem a helyi kezdeményezés, a helyi öntevékenység is, mint a közös célhoz vezető különböző módozatoknak egységes eredményt létrehozó útjai. A tanácsrendszer megvalósítása a megyében a különböző igazgatási szerveket a megyei tanács egységébe foglalja össze; egységbe foglalja kevés kivétellel az összes önkormányzati és állami szervek eddigi hatáskörét, így megvalósul az államhatalom helyi gyakorlásának és az államigazgatás működésének teljes egysége. Eddig a megyék) valójában igazgatási szervek .voltak, ezután a tanácsok működése azt fogja eredményezni, hogy a gazdasági irányítás szervei is lesznek. A megyei tanács fogja megállapítani a megyék tervét, a megyék költségvetését sokkal szélesebb keretek közt, mint bármikor is eddig. Az ő feladatukká' válik a megye területén a terv megvalósításának ellenőrzése is. Hatásköre olyan széleskörű lesz, hogy a megye összes gazdasági erőit képes lesz mozgósítani az Ötéves terv megvalósítására, a termelés növelésére, a szocialista akkumuláció forrásainak megfelelő kihasználására. A megyei' tanács hatáskörének vizsgálatából megállapíthatjuk, hogy számos olyan feladatot fognak, ellátni, amelyek eddig a központi szervekhez tartoztak. Rajtuk keresztül az igazgatás munkája valóban közelebb kerül a néphez. A dolgozók számos olyan ügyben fordulhatnak közvetlenül a megyei tanácshoz, annak végrehajtó bizottságához, amelyek elintézése végett eddig sokszáz kilométert kellett utazniok, hogy a fővárosban ügyüket elintézhessék, vagy csak hosszas levelezgetés útján tudták elérni céljukat. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a megyei tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak ez a széles hatásköre a bürokratizmus igen sok hajtását fogja lenyesegetni. Ebben már tevékenyen közre fog működni a dolgozó nép, a dolgozó tömegek is azon keresztül, hogy közvetlenül résztvesznek ennek az igazgatásnak munkáiban. A járási tanácsok megszervezésével felszámoljuk egyben azt a távolságot is, amely eddig a megye és a községek közt megvolt. A járásnak a múltban! nem volt külön önkormányzata. Természetesen a főszolgabírák korában nem is volt szükség a járási szervezet kiépítésére,, mert főfeladatukat: a dolgozók irányában alkalmazott csendőrterrort a főszolgabíró a maga csendőreivel úgyis jól el tudta végezni. Szocializmust építő államunkban azonban, ahol az államigazgatás, az államhatalom feladatai mennyiségileg és minőségileg is megnövekedtek, szükséges egy olyan járási apparátus kiépítése, amely a gazdaságilag azonos érdekű községek és városok összefogásá• val, az építő munka szervezője és irányítója is lesz. Dolgozó népünk örömmel vállalja a tanácsok rendszerének kiépítését, a megyei tanácsok felállítását, amelyekben az ő választott és hivatott képviselői fogják ügyüket intézni, a fejlődést elősegíteni és a jobb, gyorsabb, bürokráciamentesebb államigazgatást megvalósítani. Erre biztosíték az a szervezeti forma, amelyet a tanácsok rendszere jelent a dolgozó tömegek széleskörű bevonásával, de biztosíték rá Pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártjának ereje, amely a tanácsok vezető ereje is lesz. A helyi tanácsokról szóló, törvényjavaslatot éppen ezért Pártom és a magam nevében örömmel elfogadom. (Elénk taps.) ELNÖK: Szólásra következik a szónokok közül Parragi György képviselő úr. PARRAGI GYÖRGY: T. Országgyűlés! Amikor az előttünk fekvő törvényjavaslat szövegét megkaptuk, úgy' vélem, velem együtt a t. Ház minden tagja átérezte, hogy népi demokráciánk fejlődésének egyik legfontosabb állomásához érkeztünk el, midőn a helyi tanácsokról szóló törvényjavaslatot törvényerőre emeljük. Megelégedés töltheti el e javaslat olvastán és megszavazásánál a t. Ház minden tagját, mert ezzel tanúbizonyságot teszünk amellett, hogy az 1949. május 15-iki választások előtt lezajlott választási hadjáratunkban bejelentett Ígéreteinket valóra váltjuk. Ez a választás nagy fordulatot hozott létre a magyar nép életében. Alkotmányunk értelmében ebben az országban minden hatalom forrása a dolgozó nép. 1945-ben földet adtunk a dolgozó parasztságnak, később a bányákat, a gyárakat, a bankokat juttattuk a dolgozó munkásság birtokába. Üj Alkotmányunk a politikai hatalmat is, az állam törvényhozó és végrehajtó hatalmát a dolgozó magyar nép kezébe tette le. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ennek a hatalomnak széles vonalon való gyakorlását biztosítja dolgozó népünk számára. T. Országgyűlés! Most, amikor tágasra kinyitott kapu tárul fel a dolgozó magyar milliók előtt, hogy ne csak elméletben, de gyakorlatban is gazdái legyenek az ország közigazgatásának, amikor lehetővé tesszük, hogy necsak a gyárak, üzemek vezetésében, termelő csoportok irányításában gyakorolják a dolgozók ezt a hatalmat, hanem a városházákon, a megyeházákon, a községházákon is, lehetetlen elkerülni, hogy ne gondoljunk vissza a múltra, amelyből a magyar nép felemelkedett erre a mostani magaslatra, amelyen már maga vette kezébe sorsának irányítását. Egyetértek a törvényjavaslat bevezetésében foglalt azzal a megállapítással, hogy a demokratikus államszervezet legmagasabbrendű formája a tanácsok rendszere. A tanácsok valóban biztosítják a nép bekapcsolását az államélet irányításába, az államügyek, a városi ügyek, a megyei ügyek, a járási és közs-égi ügyek intézésébe. Most enged-