Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-27
S3 Az országgyűlés 27. ülése 19 A helyi tanácsoknak a törvényjavaslatban körülírt feladatköre nemcsak világossá, de gyakorlatilag is érzékelhetővé teszi, hogy a népi demokrácia államát küldöttei útján a dolgozó nép igazgatja, még pedig a legszélesebb népi alapon, természetesen a lenini-sztálini tanítás egyik alaptételének mindenkori figyelembevételével, hogy a vezoíés a munkásságot illeti. (11,30.) A helyi tanácsok feladatkörét a törvényjavaslat 1. §-a így állapítja meg: ».,. működési területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik, biztosítják a tervszerűséget az állami élet minden vonatkozásában, ellátják a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait, valamint általában az államigazgatás helyi tennivalóit,« míg a 2. §-ban lerögzíti a törvényjavaslat, hogy munkájukban a helyi tanácsok a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában. Ezeknek és egyéb feladataiknak elvégzésére a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével mozgósítják a lakosságot. Lehet-e ennél szélesebbkörfű, fejlettebb és bürokráciától mentesebb kormányzati rendszert elképzelni? Az önkormányzat itt valóban azt Jelenti, hogy a nép legszélesebb tömegei állandó és közvetlen befolyást gyakorolnak az állam vezetésére, hogy működési területükön elvégzik a végrehajtóhatalom feladatait, megállapítják a gazdálkodás tervszerűségét, irányítják a helyi jellegű gazdasági vállalatok munkáját és ellenőrzik azokat. Társadalmi vonatkozásban a tanácsok állandó szoros kapcsolatot tartanak fenn a tömegszervezetekkel, hiszen tulajdonképpen ezekre épülnek. Evenként legalább kétszer kötelesek választóiknak tevékenységükről beszámolni és ha a nép nincs velük megelégedve, bármikor vissza is hívhatók." Ezekben a helyi tanácsokban végzi és vezeti a munkásság azt a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális munkát, amelynek célja a szocializmus építése, megerősítése és védelme. Ezek a helyi tanácsok ügyelnek fel a nép művelésére is oktatására, Luiin és bztálin tanításainak teijesztésére, a szocialista öntudat és önismeret kifejlesztésére, a kritika és önkritika útján. T. Országgyűlés! Ennek a törvényjavaslatnak 8 végrehajtása a falun közgazgatási vonatkozásban betetőzését jeleni i annak a forradalmi korszakos változásnak, amelyen a magyar falu a felszabadulás óta keresztülment. Régente a falu szegény dolgozó parasztja csak akkor ment a községházára, ha adót kellett fizetnie, vagy valamilyen ügyes-bajos dologban megidézték. Persze az ilyen meghívásnak sem igen örült, mert, legtöbbször csak bajt jelentett. Ha hosszas ácsorgás és várakozás után végre eljutott abba a hivatalba, amely ügyében illetékes volt, kelletlen és durva fogadtatásban részesült, sőt, ha igazát meg vitatni is merte, lebüdösparasztozták, vagy kommunistának bélyegezték, ami persze azt is jelentette, hogy legközelebb már a csendőrség érdeklődött hogyléte felőh A község ügyeiben sohasem kérték a véleményát, ellenben az adót könyörtelenül behajtották rajta. Közügyek, politika ezért a legtöbbször nem 50. évi május hó 10-én, szerdán. 34 is érdekelte, mert csakhamar elkeseredve jött rá, hogy a politika és a közügyek csak az urak játéka, ahogyan mondani szokta, úri huncutság, Egyszer-másszor lázadozott a sorsa ellen, de mindez nem használt, inkább ártott neki és hamarosan belefásult a hiábavaló küzdelembe. Csak legalább a fiát emelhetné ki ebből az állati sorból, a * nehéz, de meddő munkából, amely már korafiatalon elnyüvi a parasztembert, de minden hiába, megmondották a gyermeknek a múltkor is az uradalmi vadászaton, ahová hajtónak rendelték ki a főbíró parancsára, hogy: te is csak olyan bugris paraszt maradsz, mint apád! Nagyjában ez volt a helyzete és sorsa mindenütt a falu szegényparasztságának. Ezzel szemben milyen a< társadalmi és gazdasági helyzete a népi demokráciában, a szocializmus építése idején, ennek a most tárgyalt törvényjavaslatnak végrehajtásával? A községházára úgy állít be, mint valóban a község dolgozóinak otthonába, ahol ők, a parasztok intézik nemcsak a községnek és lakosainak, hanem helyi vonatkozásban jelentős mértékben az országnak az ügyeit is. ők mondják meg, hogy a munkából és adóból előállott bevételeket mire fordítsák, ők állapítják meg a költségvetést, a község fejlődésének ütemét, a községben lévő helyi gazdasági vállalatok munka- és pénzügyi tervét, a felettes népi szervekkel egyetértésben; ők mondják meg, ki legyen a faluban a tisztviselő, ők ellenőrzik és irányítják a termelőszövetkezeteket stb. A malom, a falusi konzervgyár, a szeszfőzde nem az uradalomé többé, hanem a népé; a népé a bolt is, ahol szükségleteit megvásárolja. Az iskolában a parasztgyerekeket ösztönzik a továbbtanulásra. Sem tandíjat, sem könyvért nem kell fizetni, de még ingyen lakást is kap a főiskolai kollégiumban, és ha a technika érdekli-, mérnök lesz belőle, ha a föld szerelmese, agronómus. Az előadások, odahaza a rádió nem az urak dicsőségét és érdemeit, hanem a munkások és parasztok, a dolgozók érdemeit, a sztahanovisták, a szövetkezeti parasztok országépítő munkáját, a szocializmust hirdetik, amelynek építése és megvédése a munkástestvérek és az ő paraszti kezük munkáján alapszik. Nincs a falusi életnek egyetlen olyan területe sem, akár politikai vagy társadalmi, akár gazdasági vagy kulturális vonatkozásban, ahol nem az ő állásfoglalása, véleménye volna a döntő vagy küldöttjei útján nem őket, parasztokat illetné meg az irányítás és az intézkedés joga. Valóban igaza van a miniszteri indokolásnak, hogy a szocializmus építése során annak felismerésével, hogy a dolgozó egyének érdeke egybeesik a dolgozók államának érdekeivel, megváltozott a dolgozók viszonya a jogrendhez. Az államapparátusban, a jogrendben többé nem az elnyomást érzi, hanem ellenkezőleg, saját érdekeinek és saját akaratának a kifejezését, a saját erejét és védelmét mindenfajta kizsákmányolás ellen. A legmaradibb és legnépellenesebb közigazgatás után a leghaladottabb és legdemokratikusabb államhatalmi és államigazgatási rendszer — ez valóban forradalmi változás a magyar állam történetében. Minek köszönhetjük, hogy a reakció és ma1 radiság szégyencsapatából a haladás élvonalába ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ 3