Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-26

9 Az országgyűlés 26. ülése 1950. évi május hó fran, KétfÔn. 10 pest esetleges átszervezéssel — nagyüzemű termelésre alkalmasak. Ez a törvényerejű rendelet az ötéves népgazdasági terv sikeres megvalósításának a célját szolgálja. Ugyancsak népgazdaságunk ötéves terve eredményes, megvalósításának érdekét szolgálja a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló törvényerejű rendelet, amely büntetőjogi oltalomban részesíti magát a népgazdasági tervet, annak részletterveit és büntető úton védi a termelőeszközöket, a termékeket és termeivényeket. A törvényerejű rendelet népgazdasági tervünk fokozott védelme céljából az úgynevezett előkészületi cselekményt, mint például a népgazdasági terv vagy a termelőeszközök elleni bűncselekmény közös elkövetésére irányuló megállapodást is, büntetni rendeli. A felszabadulás ötödik évfordulója alkalmából gyakorolt közkegyelem eddig alig ismert mértékben széleskörű és egyaránt kiterjed a politikai, gazdasági és közönséges bűncselekmények elkövetőinek meghatározott csoportjaira. Kiemelendő, hogy ez a törvényerejű rendelet büntetlen hazatérést kíván biztosítani azoknak a magyar állampolgároknak, akik a háborús eseményekkel kapcsolatban nyugatra távoztak vagy ellenséges hírveréstől megtévesztve a felszabadulás óta törvényes rendelkezésbe ütköző módon elhagyták az ország területét, de ma már belátják, hogy boldogulásukat csak hazájukban, a magyar dolgozó nép körében találhatják meg. Nem kétséges, hogy Népköztársaságunk társadalmi és gazdasági rendjének erőteljes megszilárdulása tette lehetővé ennek a törvényerejű rendeletnek a megalkotását. Törvényerejű rendelet nyilvánította nemzeti ünnepé, a magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepévé április 4-ét, mint azt a napot, amelyen — öt évvel ezelőtt — »a dicsőséges Szovjet hadsereg kiűzte országunk területéről a német fasiszták és magyar csatlósaik utolsó hordáit, felszabadította az egész ország területét az idegen imperialista megszállás és az elnyomás alól, megnyitotta az utat hazánk igazi függetlenségének megteremtésére, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megvalósítására, a népi demokratikus államhatalom kiharcolására, a szocializmus építésére«. Ez a törvényerejű rendelet tehát méltán, a magyar nép érzése és meggyőződése szerint, avatja a törvény erejével április 4-ét a Szovjetunió, a dicsőséges Szovjet hadsereg, népünk és. a haladó emberiség tanítója s igaz barátja, a nagy Sztálin (Az Országgyűlés tagjai a helyükről felállva perceken át lelkesen, ütemesen tapsolnak.) iránti soha el nem múló hálájának, forró szeretetének, a baráti és szövetségi hűségnek ünnepévé, a megbonthatatlan szovjet-magyar barátság napjává. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletek alkotása mellett határozatokat is hozott. :í Az 1950. évi február hó 25-én tartott ülésen az Elnöki Tanács az Alkotmánytörvény 20. §-ának (4) bekezdésében biztosított jogkörében határozatilag elfogadta Olt Károlynak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsában viselt titkári tisztségéről és tanácstagságáról való lemondását, s őt titkári tisztsége alól felmentette; ugyanakkor a megüresedett titkári tisztség ideiglenes ellátásával addig is, míg az országgyűlés a titkári tisztséget választás útján be nem tölti, határozatilag Szabó Piroska tanácstagot bízta meg. Ezen a tanácsülésen ugyancsak az Alkotmánytörvény 20. §-ának (4) bekezdésében biztosított jogkörben hozott határozattal az Elnöki Tanács elfogadta Kossá István pénzügyminiszter, Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter, Darvas József építésügyi miniszter tisztségükről való lemondását, és részükre — viselt tisztségük alól — a felmentést megadta. A minisztertanácsnak a Magyar, Függetlenségi Népfront elnökségével egyetértésben tőrtént jelölésére pedig Olt Károlyt pénzügyminiszterré, Darvas Józsefet vallás- és közoktatásügyi miniszterré és Sándor Lászlót építésügyi miniszterré határozatilag megválasztotta. A Tanács nyilvános ülést is tartott. 1950 február hó 23-án a »Megvédjük a Békét« Országos Bizottsága átnyújtotta a Béke Hívei Világkongresszusa Bizottságának öt pontból álló békefelhívását, s ezt mint javaslatot, a Tanács egyhangú határozattal ünnepélyesen elfogadta. Ez a határozat dolgozó népünk egységes akarata, s a béke megvédésének hatalmas ügyét mozdítja elő; kifejezi azt, hogy a magyar dolgozó nép harcos közösséget vállal a világ minden békeszerető népével, azokkal, akik a nagy Szovjetunió vezetésével küzdenek a háborús kalandorok ellen a tartós békéért. T. Országgyűlés! Az előbb elmondottakban ismertettem a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a két ülésszak közötti időben végzett tevékenységét. Kérem az országgyűlést, hogy a beszámolót, különösképpen a törvényerejű rendeletek bemutatása tekintetében, tudomásul venni szíveskedjék. ELNÖK: Az országgyűlés a beszámolóban fogaltakat tudomásul veszi. T. Országgyűlés! Hegedűs András képviselőtársunk mint a házszabálybizottság előadója kíván jelentést tenni. HEGEDŰS ANDRÁS előadó: T. Országgyűlés! Az országgyűlés ügyrendjének előkészítésére kiküldött házszabálybizottság folyó évi május hó 6-án tartott ülésében letárgyalta és egyhangúlag elfogadta az országgyűlés ügyrendjét. *A bizottság errevonatkozó jelentését beterjesztem. Kérem a jelentés kinyomatásának és szétosztásának elrendelését, valamint a jelentés napirendretűzését. ELNÖK: Javaslom az országgyűlésnek, hogy az előadó úr által beterjesztett jelentést, amelynek kinyomatása és szétosztása már megtörtént, az országgyűlés vegye nyomban tárgyalás alá. Elfogadja az országgyűlés javaslatomat? (Igen!) Az országgyűlés a javaslatot elfogadja. Hegedűs András előadó urat illeti a szó. HEGEDŰS ANDRÁS előadó: T. Országgyűlés! Az országgyűlés Népköztársaságunk ATkotmányának elfogadása után haározatot hozott az ügyrend kidolgozására. Erre a határozatra azért volt szükség, mert a régi házszabályok, amelye-