Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-10
173 Az országgyűlés 10. ülése 1949. évi az ifjúság érdiekéit is, amennyiben megállapítja, hogy a magyar népköatársasásr külön gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére. A kapitalista országokban nemcsak a dolgozók vannak elnyomva, hanem a munkásosztályon belül még külön elnyomatás alatt szenvednek a nők és gyakran az ifjak. Demokráciánk itt is gondolkodni kíván arról> ; hogy az írott jog ne csak papíron maradjon» hanem meg is valósuljon, átmenjen az életbe. Ezért szentel alkotmánytervezetünk külön paragrafusokat a nők és az ifjak egyenlő jogainak megvédésére. A polgári demokrata államok, amelyek olyan szívesen oktatnak ki bennünket a demokrácia, az »igazi diemokrácia« alapelemeire, ebben a tekintetben is vizet prédikálnak és bort isznak. Ezekben az államokban a törvényben lefektetett egyenlőség legtöbbször papíron marad. Az Egyesült Államokban az uralkodó osztály meg tudja tenni, hogy a választásokon a felnőitft lakosságnak csak a fele vesz részt. Fran ciaországban nemrég láttunk egy községi választást, ahol a kommunisták, bár több mint 25%áít kaptákba szavazatoknak, csak 2 , /»-áit kapták a mandátumoknak. Svájcban, amely azt hirdeti magáról, hogy Európa legrégibb demokráciája, a nőknek még ma sincs választójoguk. Azokban a burzsoá országokban, ahol » női választójog a papíron^ meg is va m a parlamentben, a kormányzásban a nő ritka, mint a fehér holló. A népi demokráciáknál a szó és a tett itt is egybeesik és ezt kívánja külön leszögezni az alkotmánytervezet. Az alkotmánytervezet hangsúlyozza, hogy elismeri és védi a munkával szerzett tulajdont és biztosítja az öröklési jogot- A^otmánytervezetünknek ea a része újra aláhúzza, hogy a, dolgozó kisembernek a szocializmus építéstől nincs miit tartania. Ellenkezőleg: munkájával szerzett^vagy öröklött tulajdonát az alkotmány biztosítja. Ugyanígy biztosítja az alkotmánytervezet a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. Éppen ezért a lelkiismereti szabadsáer biztosítása- érdekében javasolja a tervezet az egyház és az állani különváíasztáísát. (HoSseoMtartó lelkes, ütemes taps.) A« állam-és az egyház elválasztásának követelése nem szocialista követelés. Ezt a legtöbb polgári demokrata országban már régen megvalósították. Éppen á napokban voltunk tanúi annak, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, ahol az egyház kül'Ön van választva az államtól, elutasítottak egy olyan kísérletet, amely az állam anyagi segítségét követelte a katolikus egyháznak. Amikor az alkotmánytervezet a vallás szabad gyakorlásának jogált az alkotmányban is le akarja fektetni, ezzel is csak egy meglévő állapotot rögzít meg. A magyar demokráciában soha senkit vallásos meggyőződése vagy vallásának gyakorlása miatt nem üldöztek. Ez így volt a múltban és ennek így kelll lenni a jövőben is. (Lelkes taps.) Be a demokrácia megfelelően védiekezett azok ellen, akik az egyház palástjával takarózva próbálták aláásni demokráciánkat, és az ilyen kísérleteket a jövőben is meg fogjuk torolni. (HossmniPrtó élénk taps.) Végül, de nem utolsó sorban az alkotmánytervezet védi a házasság és a család intézményét. (1100.) A reakció aaœal rémítgette a hiszékenyeket, hogy a szocializmus a házsasság és a család augusztus hó 17-én, szerdán. 174 intézményének felbomlásával jár. A dolgozó magyar nép most saját tapasztalatából győződhetik meg az ellenkezőjéről. A demokrácia fejlődlése, dolgozó népünk anyagi és kulturális megerősödése a házasság és <a család intézményénél is eredményesen megmutatkozott. A háborús vér veszteség következtében számbelileg erősen, csökkent férfilakosság ellenére soha nem volt olyan nagy ai házasságkötések száma, mint most. A magyar nép veszedelmes, gyógyíthatatlannak látsizó betegsége: az egyke, melyrőll: évtizedeken át egész könyvtárakat írtak össze, a demokrácia gazdasági és kulturális eredményeinek hatására mintegy varázsütésre megszűnt. Felhívom a t- Orsizággyűíés figyelmét a Népközt ársasáls! alkotmánytervezetének arra a pontjára, amely kimondja: polgárainak megtisztelő kötelessége, hogy az általános védkötezettség alapján katonai szolgálatot teljesítsenek, és hogy a haza védelme a Magyar Népköztársasáp- mindjén polgárának szent kötelessége. (Hosszantartó lelkes, pwíd ütemes magy taps.) Azt hiszem» ezek a pontok nem szorulnak küliönösebb magyarázatra. A magyar dolgozó nép semmit sem óhajt jobban, mint a teremtő békét, de ugyanakkor tudja, hogv eery fegyvertelen orszaer valóisággal csábítja a kalandokig és provokációkra az imperialista háborús uszítókat; aast is tudja, hogy a békét nem elég óhajtani, a békéért harcolni is kell, a békét meg is kell védeni. A mi honvédségünk a dolgozó nép honvédsége, a béke és a boldogullás hadiserege lesz. (Hosszantartó lelkes, ma.jd üte~mes nagy taps.) Szólni kívánok most alkotmánytervezetünk bírálatairól és visszhangjáról. A magyar dolgozó nép lelkes örömmel üdvözöllte az alkotmánytervezetet. Táviratok és levelek tízezreit kaptuk, melyek mind lelkes helyesléssel támogatják a tervezetet. A dolgozókon belül'ki kell emelnem a nők és az ifjúság helyeslését, azokét, akik a régi rendben nemük vagy koruk miatt szakádatltanul hátrányt szenvedtek. A nők, akiknek a népi demokrácia felé fordulását már a választások alatt nagy elégtételnél tapasztalhattuk, örömmel álllapítják meghogy aa alkotmánytervezet a demokráciától eddig nyert jogaikat most már törvényben lerögzítve biztosítja. Ezek a női levelek nem egyszer megható és lelkesítő bizonyítékai annak, hogy a felszabadulás óta milyen hétmérföldes léptekkel halad a magyar nő, a magyar dolgozó asszony politikai és kulturális fejlődése. Hasonló lelkes támogatást tapasztalunk azokon a kis- és nagygyűléseken, amelyeken a dolgozók százezrei megvitatták az alkotmánytervezetet. Ügy találták, hogy a tervezet világos, közérthető, szabatos % helyesen tükrözi visszta, rögzíti le a meglévő állapotokat. Száz és száz megnyilvánulásból derül ki, hogy az új alkotmányiból dolgozó népünk új erőt merít, új biztatást, új lendületet nyer. Nagy érdeklődést és őszinte rokonszenvet keltett az alkotmánytervezet a demokrácia minden kövekezetes hívénél, elsősorban a szocializmust építő országoknál és főleg abban az országban, amelynek helyeslő véleménye számunkra a legértékesebb: a Szovjetunióban. (Percekig tartó lelkes, ütemes wagy taps.) Az alkotmánytervezetet ezek az országok részletesen ismertették» és a magyar népi demokrácia egészséges fejlődésének jelentős határkövét látták benne. Az alkotmánytervezetet a baráti országok közvéleménye és vele a haladás hívei világszerte úgy tekintik, mint annak jelét, hogy
