Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-9
155 Az országgyűlés 9. ülése 19Â9. évi biztos lépésekkel halad a jobb, szebb, emberibb élet felé- A mai törvényjavaslat, amely népunk demokratikus fejlődésének egyik legelső | nagyjelentőségű lépését zárja le, elősegíti ezt a fejlődést. Ezért pártom és a magam nevében. à javaslatot elfogadom. (Elénk taps.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közüli KISS GERGELY jegyző: Gém Ferenc! ELNÖK: A képviselő urat illeti a szó. GÉM FERENC: T. Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, ame'y a földreform és telepítés befejezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szól, népi (''emukráciánk ét dolgozó parasztságunk szempontjából nagy jelentőséggel bír. Egyrészt azért, mert lezár egy dicsőséges korszakot, amelyet népi demokráciánk a felszabadulás óta megtett,, másrészt mért utat mutat dolgozó parasztságunk felemelkedésére és boldogulására, valamint elhárítja «zokat az akadályokat, amelyek a régi világból és q felszabadulás óta eltelt küzdelmekből, harcokból még itt-maradtak. A magyar parasztság ezer éven keresztül miudiig rabszolgasorsban élt. Ebbe „«sohasem nyugodott bele és ha eredménytelenül is,' de ezer éven keresztül harcolt azért, hogy az a föld, amelyen mindig másnak verejtékezett, az övé legyen, neki teremjen és hogy megszabaduljon a rabszolgaságtól, a kizsákmányolástól. Ebb&n a haücabau mündig elbukott, mert magára volt hagyatva, nem^volt szövetségese, de annál több volt az elleinisége, úgy az országon belül, mint azon kívül is. Ezért bukott el . a Dózsa-forradalom ezért bukott el az 1848-as szabadságharc. De elbukott a dicsőséges 1919-es forradalom isi, mert dolgozó parasztságunk iné m ismerte fel igazi szövetségesét. Ezek a -sorozatos vereségeik nom véletlenek, mert a hatalom mindenkori urai — úgy a feudalizmusban, mint a kapitalizmusban — minden erejükkel azon voltak, hogy a dolgozó parasztságtól elharácsolják a földet, azt a nagybirto" kosok tulajdonában turtsák, mert tudták, hogy a föld birtoklása a hatalmat és a dolgozó parasztságnak rabszolgasorsban való tartását, a rovásukra való dőzsölést és a rajtuk való uralkodást jelenti. Sőt, régi uraink nemcsak rabszolgasorsban tartottak bennünfket, hanem a haladás és fejlődés ellen is. felhasználtak benimünket, mint a H'orthy-fasiszták a második világháborúban. De népünknek és dolgozó parasztságunknak a harca mem volt hiábavaló, mert megtamátott bennünket arra. hogy a harcot nem folytathat-. juk egyedül. Megtanított bemnünket arra, hogy csak úgy győzhetünk, ha .szövetségre lépünk a munkásosztállyal, amely szervezeteiben szilárdabb, harci tapasztalataiban erŐsebb és amelynek vezetése egyedül biztosítja a mi szabadságunkat is, a mi győzelmünket is. A Szovjet Hadsereg győzelme, amely hazánkat is felszabadította a fasizmus igája alól, megadta számunkra azt a lehetőséget, hogy soriunkat a magunk kezébe vegyük és ezer év után végre ne rabszolgák» ne a mások földjén nyomorgó, kiseimmize^ páriák, hanem szabad emberek, a föld gazdái és tulajdonosai legyünk. Ezzel a Szovjetuniótól kapott szabadságggtal a felszabadult országban, a munkásosztály segítségével, a földet kiosztottuk és meg kezdtük az ország újjáépítését. De a régi világ urai ebbe nem nyugodtak bele- hanem szövetkezve a magyar nép minden augusztus hó 16-án, kedden. 156 ellenségével, a belföldi és külföldi reakciósokkal, támadást intéztek fiatal demokrácánk ellen. De a. hatalniais szövetséges mnnkásotMztály, a Magyar Kommunista Párt irányításával, az ország újjáépítése közben i s , szilárd n őrt állt a demokrácia ós' amnak legnagyobb vívmánya, a földreform felett- Az öntudatos és harcos szegény parasztság a feli-izaibadulás után nyomban átalakította a maga régi harcois szövetségét és megalakította a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos. Szövetségét, amely az első pillanattól kezdve harcolt a földosztásért és a munkás-paraszt szövetségért. Később maguk az új birtokosok is megteremtették a maguk szövetségét: az Üjbirtokosok és Földhöz juttató ttak Országos Szövetségét « ebben a szövetségben harcoltak az ipari munkások segítségével a föld biztosításáért, a föld telekkönyvezéséért, miközben tovább erősítették a munkás-paraszt szövetséget Dolgozó parasztságunk harca ezekben a szövetségekben eredményes volt, mert 1948 őszén, a munkásosztály segíti-égével, a földeket teliekkö'n/yvezték. Eközben a dolgozó parasztságunk felismerte a munkásosztály tör ténelmi .sízerepét, a munkás-pairaszt szövetség jeleintőségét és az így eredményesemi folytatott harcok közepette dolgozó parasztságunk megtanulta azt is, hogy a munkásosztálytói, a demokráciától kapott földdel nem végleges a elszabadulása, mert ezzel még csak à földeisuraktól, a feudalizmustól szabadult meg, de itt matradt a kapitalizmus és annak legnagyobb támaszig a falun, a dolgozó parasztság legnagyobb ellensége: a kulák. Ezért tovább kell harcolnia és ennek érdekébein tovább kell erŐsí tende, a munkásosztály vezetésével, a munkásparaszt szövetséget, hogy a Magyar Dolgozók Pártja irányításával tovább tudjuk építeni népi demokráciánkat, hogy 'továbbhaladhassunk azon az úton, amely népünk és benne dolgozó parasztságunk felemelkedéséhez, hazánk függetlenségéhez vezet, ami csak az szocializimusbain válhat valóraEinínefe tudatában egyesítettéi dolgozó paraisizitlságunk erejét a dolgozó parasztok és földmunkások egyetlen hatalmas szövetségében, 'a. DEFOSZ ban* hogy dolgozó parasztságunk és népi demokráciáink legnagyobb elleni-légével, a kulákkal szeuulbein most már egységes erővel harcoljon a munkásosztály, m Magyar Dolgozók Pártja vezetésével, a kapitalizmus ellen falun, a kulákok ellen. A DÉFOSz-ban tömörült doiL gozó parasztság megtanulta azt is> hogy a munkásosztálytól kapott földért, szabadságért és jogokért kötelességgel ^tartozik a munkásosztálynak, a népi demokráciának, . dolgozó népünk s benne a magunk felemelkedése érdekében. Rájött arra, hogv a saját hazájában: ,«, munkásosztály segítségével, a munkásosztálytólkapott földjén nem elég csak ß régi módszer" szeriint egyéni kis parcellákon gazdálkodni, — mert ez a kapitalizmus-útja s ez a dolgozó parasztság . újabb nyomorúságához és további kizsákmányolásához vezetne — hanem rá kell térnie a felemelkedés egyedül helyes útjára: a nagyüzemi gazdálkodás útjára, a szövetkezeti termelésre Ezért a Magyar Dolgozók Pártja kezdeményezésére, népi demokráciáink támog adásával, már tavaly őssizel mintegy 50.000 dolgozó paraszt kezdte meg a szövetkezeti gazdálkodást. a közösein termelést, aani máris igen jó eredményeket mutat. Ezeknek az eredményekinek a példájára» valamint a Szovjetnnióbain járt
