Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-9
145 Az országgyűlés 9, ülése 1949. évi augusztus hó 16-án, kedden. 146 dolgozók kezébe adjuk a művelődés mindeini fegyverét az álltalános iskolától kezdve egye-, teime'iink legmehezebbb fakultá s aiig. (Ugy va'n!) Igen t. Országgyűlés ! Ennek aiz ellentétnek a megvilágítása és rövid felelevenítése mellett nem vesztegetek több szót arra, miért, akarjuk nui elsősorban a munkásiíág és a s zegény parasztság fiáknak kezére adni az egyetemet. Erről nem feelï többet szólnom. Magam is safe" retnék néhány szót mondani a<z ÚJ és- a régi műegyetem, oktatási minősége közötti különbségről. Ha a régi műegyetem hatásfokát vizsgál" juk, — i-imint erről Szádtelziky-Kardos képviselőtársam is szólott — azt látjuk, h-o^v a régi «műegyetemen ismét optimieita becslések Szerint az etoo évben beiratkozott hallgatók közül 40 százalék végezte el tanulmányait iái tanulmányi idő befejeztével. További két év mrúVa 10 szá" zaléik végzett tanulmányaival és a még ejkövetkezendő 'néhány éven belül — aanig remélni lehetett, hogy ezekből éz őshailtgatókból valaha is diplomával rendelkező, a szakma ismeretével bíró, képesített mérnökök lesznek — további 5 százalék c&atlakozott ehhez az arányszámhoz. A műegyetem hallgatóinak t:-hát az egyetemi tantulmámyi időt messze túlhaladó évek elteltével 55 százaléka végezte # el a műegyetemetMeg kell mondanom, egy főiskola, egy egyetem tanítása hatásfokára lesújtó ítélet az, ha 50—55 százalék az, amely a tanulmányi idő.után hosz-. szú évek elteltével elvégzi végre tanulmányait. M©g? kell mondanom azt is. hogy ez a módszer a mi új műegyetemeinken lehetetlen. A mi új műegyetemeinknek nem 80, hanem igenis legalább 90°/o-os hatásfokkal kell tanítaulok. Ezt a követelményt mi a legszigorúbban és a leghatározottabban állítjuk mind budapesti, régi műegyetemünk, — hadd használjam niár ezt a kifejezést —- mind két új műegyetemünk elé is. Éppen ezért segítettük elő a r tanulmányokat már eddig is a műegyetem új reformjával és segítjük elő új műegyetemeinken a szakusitás bevezetésével. Mi egyidejűleg szigorítjuk meg a tanulmányi rendszert és könynyítjük meg a. tanulás lehetőségét- Ezt a kettőt csak egyszerre lehet megkövetelni, illetve megvalósítani. Mi a magunk részéről! helyeseljük azt, hogy miskolci új műegyetemünkön^ valóban megvalósítjuk a három fakultást s ezért irányt veszünk arra, hogy a gépészmérnöki fakultás mellett külön bánya mérnöki és külön kohómérnöki fakultás legyen ott- Ugyanígy termé; szetesen törekszünk arra is, hogy a veszprémi műegyetem se álljon egy fakultásból. De mi a fakultásokat is szakosítjuk. A gépészmérnöki fakultásnak gyártástechnológiai, tüzeléstechnikai és bányászgépés'zeti szakrészlegei, szakosított részilegei lesznek, mint ahogyan a bányamérnöki fakultásnál ( is báuyiakutatási, azaz geológiai és bányaművelési részlegeket, míg a kohómérnöki fakultásnál ni3taaui'g ai és kohászati üziemmérnöki részlegekéit kívánunk megvalósítani. Azt hisszük, mind a tudomány jelenlegi, állását, mind pedig üzemeink és népgazdaságunk szükségleteinek kívánalmait és igényeit tartjuk szem előtt ezzel a tagolással, ezzel a szerkezeti alakítással. Ezeken az új műegyetemeinken is igen nagy gondot kívánunk fordítani a szakosított képáés^eilőtt az általános képzésre. A mjagunk részéről mi nem követjük a régi műegyetemnek azt a hibáját, hogy általános mérnököket. úgynevezett kultúrmérnököket . képezeítt, ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÖ I. •engedje el nekem a t. Országgyűlés, hogy most definiáljam a kultúrmérnök fogalmát — de természetesen «e ellenkező hibába sein akarunk beleesni. Ezért az első években különösen nagy gondot kívánunk fordítani az általános elmekai tárgyakra^, fl matematikára, fizikára; gtb. stb. — néni kívánom itt. részletezni ezeket a tárgyakat é s _ természetesen nem szólok most már a marxizmus-leninizmus tanításáról sem, hiszen ennek elméleti és politikai fontossáigát kifejtelte mái* előttemi Ruda-s László képviselőtársam, és néhány szempontra magam is rámutattam. Ezt az általános képzést követően azután tat. harhra-dik és negyedik évben különleges gondot fordítunk a specialis szakképzés legfinomabban kimért ágaira i®. Ha valaki^ kezébe _ venné a régi műegyetem tanulmányi -rendjét és összehasonlítaná ®5st a mi új tanulmányi rendünkkel, meglátná, hogy mind áz általános, mind pedig 'a. részlettárgyaknál sokkal gazdagabb é s jobban tagolt a mi tanulmányi rendünk az eddiginél. Ez is segít hallgatóinknak tanulmányaik jó .elvégzésében, miiköiziben nehéz és kemény , feladatok elé állítja őket. Be segítségükre- isiiét á minden egyetemünkön felállított és itt ;s felállítandó tianulmányi iroda- segítségükre siet az a 25—30 főből álló .tanulmányi-csoportrendszer amely lehetővé teszi az ©gvéni tanulást- . és elmélyedést ajz egyéni hibák kiküszöbölésével, iái közösen kimunkált é s sail ár dan biztosított új eredményekkel,- a szemináriumi munka intenziválásával._ valamint az órák hallgatásának kötelező jellegiével. Mindezek révén fel fogjuk számolni a: szakmai felületességet, & tudatlanságot, az egyetemek hanyag, felülete:» végzését Ma tudtárai kívánjuk 'adni minden hallgatónknak, aki a dolgozó nép "ifjúságaiból kerül elénk, hogy a magyar dolgozó nép hatalmas pénzösszegeket áldoz azért, hogiy ők ta-, nulhassaniask ezekem az egyetemeken, -ezeken a főiskolákon. Meg kell értetnünk minden hallgatónkkal, mint • ahogyan meg kívánjuk értetni minden, professzorunkkal is, hogy az .egyetemiem való tanulás és tanítás nem holmi úri kiváltságot jelent, nem holmi fölényt a dolgozó nép többi részével szembem, hanem nagyobb kötelezettséget, több munkát, minden eddiginél nagyobb felelősségéit jeleint számukra. (Helyeslés.) Mi a magunk részéről ezekben aa, alapelvekben látjuk helyesen megadni az! új műegyetemi szellemét, szerkezetét, politikai jellegét és szakmai terveit. Ha a. felépítés ütemterveiről kell néhány szét szólnom, — itt most már neim. kívánok részletekbe bocsátkozni, hiszen 'az előttem szólók egész sereg részletkérdést! megvilágítottak ezen a téren is — csak megemlítem 1 , hogy a jelen évkezdet csak ideiglenes a miskolci Fráter György gimnáziumban, míg Veszprémbein ,a fakultás megfelelő elhelyezést nyert. A következő évben, 1950 tavaszán Miskolcon niegkezdődlik az új műegyetieim építése fl! leggondosabban ellenőrzött tervek szerint., mind •a tanulmányi, mind a kollégiumi, internátusi rész 1 , laboratóriumok, műhelyek stb. szem előtt tartásával, a tanrend anyagának, valamint a tanulócsoportok szükségleteinek mértéke ú szerint. 1950 őszén már helyet foglalhatnak afobain az épületben az első évfolyamot végzettek és évenkíinti ütemterv szerint 1952-re a miskolci műegyetem fakultásainak mindén növendéke
