Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-9
141 Az országgyűlés 9. ülése 1949. évi zeti megváltoztatására is- * Ezzel a kérdéssel kapcsolatban tanulságos lesz rámutatni arra, hogy a mi budapesti műegyetemünk, amelyet 185fí-ban a József ipartanodáiból létesítettek, voltaképpen jóidéig saját szervezeti szabály- . ,zat mélkül. működött. Az 1856-ban lét :sített főiskolánk szervezeti szabályzatára vonatkozó törvényjavaslatot 1870-ben — tehát jó néhány év mull va — nyújtotta be Eötvösi József akkori közoktatásügyi miniszter. Halála után, 1871ben. egy képviselőkből alakult különbizottság f elhívta a Ház figyelmét arra, hog-y ä műegyetem kapja meg végre szervezeti szabályzatát, mert nem látszott valószínűnek-, hogy az akkori kormányzat a műegyetemnek hajlandó külön szervezeti szabályzatot adni. Ha a t. Országgyűlés arra gondol, hogy budapesti egyetemeink száz évig vártak szervezeti szabályzatuk törvénybeiktatására, akkor nem fog csodálkozni azon, hogy a képviselői csoport 1871-ben lett ja v aslaita után 1934-ben került sor arra, hogy a magyar patrlament elé kerüljön a budapesti műegyetem ' szervezésére von a t ko z ó tör vény j a vas 1 at • Ebből is megalapítható- hogy az előző kormányzati rendszerek nem ötéves tervekben gondolkoztak, hanem valamivel bővebbre szabták a maguk terveinek végrehajtását, mint ahogyan ezekből az adatokból látjuk- . Mi a magunlk részéről teirimészetesen egyáltalában' nem tartjuk elegendőinek és különöse» egyáltalában nem tartjuk helyesnek azt az lí)34. év 1 szervezeti megfogalmazást, amelyet nagyon sok barokk s-zóvirággal, egymásnak váló udvarlással tárgyalt a képviselőház és a felsőház. Szeretnék világosan rámutatni itt az országgyűlés előtt arra, hogy a mi új műegyetemeink [szabályzatában is egy döntő ós lényeges újítás, módosítás az, — és hálás vagyok, hogy előttem szólott igen t. képviselőtársa' m ezt a témát .meghagyták nekem — hogy a rektor személye mellett a mi új műegyetemeinken feltűnik az, államhatalom, által kinevezett és nem évenkint változó, hanem öt évre kinevezendő kurátor személye % Ezzel, az intézkedéssel az egyetemi autonómiáról szóló és előttünk igen sokszor hangoztatott tételek helyett végre határozottan leszögezzük, hogy egyetemeink életében is érvényesíteni kívánja a nép köz- j társasága a tervszerűséget, a dolgozó nép érdekében való tervszerű munkát. Ezzel a lénye- ! ges szervezeti változtatással leszögezni kíván- j juk, hogy a mi népi köztársaságunk a tudományt nem tartja önmagáért művelendő munkának, hanem igenis azt tartja, hogy a tudó- j many olyan magasrendű munka, amelyet az ! egész nép érdekében kell végezni s éppen ezért minden kutatónk, minden Uniósunk felelős a nép államának az egész egyetemen folyó műn- i káért és az ott elért eredményekért. Végül legyen szabad rámutatnom arra az elvi szempontra, amiért ez a szervezeti változ- J tatás történt és amiért az egyetemi autonómia j sérthetetlenségére vonatkozó dogmát már ta- ' valy is helyesnek tartottuk egy határozott lépéssel áthágni — és meg vagyok róla győződve, hogy a t. Országgyűlés is helyesli, hogy áthágtuk- • Mi .a magunk részéről a budapesti^ műegyetemi fejlesztése mellett a két új műegyetem létesítését természetesen mindazoknak a szempontoknak alapján is szükségesnek tartottuk, amelyekről előttem szólott igen t. képviseüőtárstim beszéltek- Hiszen gondoljunk csak arra. hogy az ország hatalmas Öntözési, augusztus hó 16-án, kedden. 142 erdősítési és mezőgazdaságfejlesztési terve, az. egyoldalú extenzív szemtermelésről való átállásunk, valamint a szövetkezeti gazdálkodás kifejlesztése mind feltételezi iparunk egyre fokozódó mértékű kifejlesztését, a mezőgazdaságig ipar alakítását. Gondoljunk csak à villamosítás kifejlesztésének kérdésére, amelynek terve szintén a város é-i falu közti különbség megszüntetését munkálja, és gondoljunk itt Lenin szavaira, az elektromosság szerepére a szocializmus építésében. Gondojunk arra, hogy az egyre inkább automatizálódó gépipar kifejlesztése, mint legmodernebb irány; mennyíire döntően szükséges, és mennyire, döntően s>zük.-éges az, hogy gépiparunk átalakítását, egész' nehéz-, sőt könnyűiparunk átszervezését 's' megvalósíthassuk- Gondoljunk arra, hogy az új kohászati és vegvipari módszerek milyen új kutató ós tudományosi eljárásokat igényelnek, hogy ezek nálunk még nincsenek kellően kimunkálva- Gondoljunk azokra a gépesített lindern bányászati eljárásokra, amelyekben az egész világon a Szovjetunió jár elől; V mi számunkra^ sem közömbös, hogy végre az oly hősiesen és csodálatosan dolgozó bányászaink sziátmára is a roppant nehéz 'bányamunkát a gépesítés bevezetésével igazában elviselhető, emberhez méltó munkává változtassukRégi és két új műegyetemünk néhány feladatát jeleztem itt csak, mindö-ssze néhányat azoík 1 közül a roppant feladatok közül amelyeik ezefkre az egyetemeikre várniak, amelyek a •tudományos munika perspektíváját megadjáik számukra és megmutatják nekik azt is, hogy az ország, a népgazdaság és az egész magyar életszínvonal emelése, itái-sadailmunik Fzerkezetének a szocializmusba való átépítése terén milyen, döntő feladatok várnáik ezelkre fi műegyetemekre. Már ezek a szempontok önmagukban indokolttá tennék számunkra a műegyetemek megvalósítását. Éppen e szem-pornók alapján, e döntő változtatások előkészítésére új műeigyetemeiinket egészem másíképpein képzeljük el; kötelességük egészen másoklká válniok, mint amilyen a régi budapesti műegyetem volt. Erről a régi budapesti műegyetemről szólt már előttem Rudas László igen t- képviselőtársam is, de hadd szónak e kérdés egy-két részletéről jómagam is. Elsősorban alapvető pojitikai szellemében lesz R mi két műegyetemünk, de a fejlődés és. a változás jelentős, komoly jeleit látjuk már a budapesti műegyetemen is politikai értelemben. Meg kel mondanom, hogy felszabadulásunk e'őtt az ország egyik legelmaradottabb•egyik legreauciósabb egyeteme a műegyetem voit. A műegyetem Hungária Bajtársi Egyesülete voll .a fasiszta mozgalmak kiinduló pontja. Szomorú dolog ezt a tényt leszögeznünk, hiszen arret kell gondolunk; hogy egy ilyen műegyetem nevelhette éppen a műszaki értelmiségei azt a műszaiki ; értelmiségei', amely merőben idegenül, ellenségesen állt az iipari munkásság mellett, amellyel egy üzemiben dolgozott és nem vette észre azt, amit róla mondottak akkoriban, hog-y közben ő is kaucsukgalléros rabszolga volt, éppen úgy, mint ahogy a munikás is rabszolga volt. Ez a műszaki értelmiség el'enségesen, me& nem értően állt szemben az ipari munkássággal. Ne csodálkozzunk azon. hogy ilyen nevelési szisztéríia mellett, ilyen po'itikaá atmoszférában I műszaki értelmiségünk nem lehetett a tudomái nyos, a politikai haladás egyik elcsapa'a és
