Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-7

107 Az országgyűlés 7. ülése 1949. évi magas műveltséget és szaktudást. Ezzel is segít megvalósítani népköztársaságunk alkot­mányának a művelődéshez való jogról szóló pontjait. Egészen bizonyo®, hogy ew^dasásrf életünknek az Akadémiáról kikerülő új veze­ítoi még" jobban összhangba tudjiák hozma, a fizi­kai és szellemi dolgozók munkáját és ezzel nagyban előre tudják lendíteni a szocializ­mus építését. Az Akadémia megvalósítania ismét bizo­nyítja és ugyanakkor még fokozottiaíbbau biz­tosítja a munkásosztály vezető szerepét és ha­talmát. Természetes, hogy ez nem jeleníti é« is jelentheti azt, hogy az Akadémiám és másutt kiképzett új szak einher ékkel ki akarjuk szorí­tani, feleslegessé akarjuk temnli a régi és képzett szakembereket. Szükségesnek tartom ezein a helyen is leszögezni, hogy a# ilyen hí­resztelés nem egyéb rosszindulatú hlaizugság­nál, annál is inkább, miután koirmányzatuinlk­nak éppen elég gondot okoz az. Ötévesi tervhez szükséges, műsizaki és egyéb szakemberek bizto­sítása. Nincs tehát semmü oka egyetlen becsü­letes érteimisiéginek sein» hogy munkakörét ^ ét-. jövőjét a népi demokrácia új értelmiségétől féltse. Bár az Akadémia főiskolai végzettséget ad, azok a -dolgozók, akik ide kerülnek, nemi a holt papiroséirt tanulnak, hanem a felemelkedést, a hatalmat jelenítő tudásért. Biztosítja tez azt is, hogy az életből, a termelő munkából jönnefc majd az Akadémiára és a tanulás számukra •nemi ikis nehézségeit osztályukért, népükéit folytatott áldozatos mimikával legyőzik. T. Országgyűlés! A Szovjetunió felszaba­díto'tita hazánkat. Segített bennünket gazdasági életünk talpraállításában, segít a szocializmus építésében. Segít bennünket most i?, amikor ezt az Akadémiát létrehozzuk, mert hiszen azon az úton haladunk, amelyet a Szovjetunió tapo­sott k ; i számunkra, a néphez hű szakemberek kiképzése terén elért eredményeinek nagyszerű példájával. Sorsunk, népünk so'r-a a kezünkben van. Felelősek vagyunk érte az összes dolgozók előtt. Ez azt is jelenti, hogy irányt (mutatva gondoskodnunk kell jövőjéről is. Pártunk bölcs előrelátása nyilvánul meg abban, hogy már most, amikor a gazdasági vezetőkkel szemben támasztott új, fokozott, követelményeknek még esaik első jelei mutatkoznak, máris gondos­kodik ennék az Akadémiának létrehozásáról hogy olyan, a néphez hú, a népből származó gazdásági vezetőiket neveljem, akik sikerrel old­ják nieg a szocializnius építése során feime­rülő új, nehéz feladatokat is. T. Országigyűlés! Ez a törvényjavaslat népünk érdekeit szolgálja, ezért east mind a magam, mind Pártom nevében elfogadom. (ÀltaMmos élénk taps.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szóm okok közül? CZETT JÓZSEF jegyző: Reök Iván! ELNÖK: A képviselő urat illeti a szó. REÖK IVÁN: T. Országgyűlés! A letűnlt és szétbomlott kapitalista termelési rendszer egyik hatalmas tényezlője és szimbóluma volt az áru- és értéktőzsde. Itt, ebben az. országban, a fővárosban, éppen úgy, mint minden ország fővárosában, ahol kapitalista termelés volt vagy van., ebben a palotában bonyolódott le az áru- és, értékforgailoni- Percek • alatt cseréltek gazdát százezreket érő anyag- és árukészleteik. Itt adták és vették a dolgozó ember munkájá­nak gyümölcsét, itt kelt el percek alatt sokszor augusztus hó 11-én, csütörtökön. 108 egy esztendő egésa termése olyan emberek kezén, akik nem látták .a kalászba szökkenő búzát, akik nem vettek részt ebben a térimielés­ben. A. spekuláció volt a mozgatója a tőzsdei munkának, a tőzsde lüktető életének és a kapi­talista termelési rendszer nem nélkülözhette ezt a spekulációt. Éppen ezért szimbolikus jelenltőségű az. hogy a szociális termelés nemcsak megszün­tette a tőzsdei spekulációt s a ' felszabadulás ó'í'a ebben az épületben nem hangzik el az »adok«, t és »veszek« zsivaja, neinucisak elhallga­tott a tőzsdei spekuláció, hanem most ez a tör­vény javaslat, amely a Gazdasági ési Műszaki Akadémia létesítését tűzte ki célul, éppen eb­ben az. épületben, ,a tőzsde épületében fogja ez.t az Akadémiát felállítani­Ez az Akadémia jelképezi a szocialista ter­melés lendületét és iramát, a tervszerűséget, a közjóért és a közösségért érzett felelősséget. Éppen ezért nagy jelentősége van annak, hogv pontosan abban az épületben helyezzük el ezt az Akadémiát, amely egy letűnt termelési rend­szernek voll ,a jelképe. Éppen ezért ezt a jel­képet nem vehetjük csak egyszerűen tudomá­sul, hanem (néhány tanulságot is le kell von­nunk belőle, hogv ígv megértsük ennek a fej­lődési lendületnek magasabb erkölcsi tenden­ciáit is. A kapitalista termelési .rendszer az egyéni kezdeményezésből, az egyéni önzésből, az egyén i haszonlesésből indult ki és éppen ezért, mivel az egyénnek nem volt áttekintése és. az egyén nem a közösséget, hanem saját javát akarta szolgálni, az egész, kapitalista rendszert a kö­zösség szempontjából nézve tulajdonképpen a vak véletlen vezette. A véleWlen pedig a termé­szet örök törvényei szerint sohasem alkothat rendet, abból mindig, zavar és káosz származik­Ezért jellemzi a kapitalista termelési rendszert á válságok é> konjunktúrák hullámzása, ezért volt szükség a. tőzsdei spekulációra, mert ez a kao'tükug termelési rendszer nem a közösséget szolgálta, nem a közjóra volít .tekintettel, hanem különböző, egymásról nem tudó forrásokból fakadt és táplálkozott. Ezt a kaotikus rendszert próbálta a speku­láció áthidalni olymódon., hogy üzletek «költésé­vel enyhítette egyik oldalon a többtérmeié at. a másik oldalon a hiányt. Hogv azonban stz orvosság ro'sszabib volt* mint maga a betegség, azlti igazolja az, hogy «mindig a tőzsdiepaiotából robbantak ki azok a válságok, amelyek munka­nélküliséget, a. dolgozók számára bizony talián­ságot, megrendült egzisztenciát, nyomort és keserűségeit eredményeztek. Ezzel a spekulatív termelési és gazdasági rendszerrel áll szemben a szociális Üérmelés, a.meiiy nem az egyén kénye-kedvére bízza :i termelést, hanem a közösséget akarja szolgálni ési a közösség igényeinek kielégítését egv el Őre felépített terv szerint akarja megvalósítani­(1100.) Az egyik oldalon tehát a vak véletlen, a másik oldalon pedig a tervszerűség áll és ez a tervszerűség számol az igémvekkel, számol a fogyasztás szükségleltteiveL számol a, termelési lehetőségekkel és így iparkodik összhangba hozni mindazt, ami a nép«nek rendelkezésére áll s így építi, alkotja és valósítja meg a foko­zott közjót. Ennek a tervszerű munkának, ennek a szo­ciális építésnek legfontosabb (tényezője min­denekelőtt a termelési eszközök köztulajdonba vétele. Ezt itt ez a parlament négy esztendő

Next

/
Thumbnails
Contents