Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-5
87 Az országgyűlés 5. ülése 1949. évi június hó 15-én, szerdán. 88 rata — mutatkozik meg ebben a szerződésben. A népi demokráciáik egymással kötött védelmi, egymás megsegítésén alapuló szerződésmvfff ele« ellentétben áll a nyugati imperialisták szövetségi tákolmánya:, az Atlanti Szerződés. Eminek a szerződésinek főjellemvonása, hogy a »népek akarata ©ILenére a francia, az olasz és aiz angol munkások és parasztok millióinak tömegtüntetései ellenére kötötték az imperialista kormányok. Másik jellemzője, hogy nem kétoldali, a német támadás megismétlődésének lehetősége elleni szövetkezés, hanem több oldalú, zárt} államceoportosulást teremtő, világosan a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányuló támadó szíövetség. Szögesen «zembenall tehát az Egyesűit Nemzetek szervezetének elveivel, így tudatosan zülleszti az Egyesült Nemzetek sziervezetét. Jellemző a szerződés, igazi céljaira, hogy a résztvevő államok most békeidőben őrült fegyverkezésbe kezdtek és vezérkarokat tartanak fenn Washingtonban és Fontaíneblteuban. Természetesen ennek a szerződésnek fő jellemzője az üzlet. Mert hiszen a háborús hisztéria következtében járó háborús szátlUítmányok búsáé profitot biztosítanak az imperialistákiniak, ha pedig kedvük tartja, az amerikai imperialisták beavatkoznak a szövetkezett európai államok bármelyikének legbelsőbb gazdasági és egyéb ügyeibe is. Ez a politika a. nyugateurópai kapitalisták érdekeivei ott ütközik össze, hogy a profit így nem az ő zsebükbe, hanem amerikai i kollegáik zsebébe vándorol. A nyugateurópai népek érdekeivel pedig ott ütközik össze, hogy így a munkiainélküMség és a drágaság réme leselkedik a munkásságra és a parasztságra, do az értelmiségiekre ós a kispolgárságra is. Mindezek következtében a kizsákmányolók mohóságon 1 és félelmein alapuló Ësizakiatlanti Szövetsége az imperialista hatalmak közötti további ellentét egyik forrása les®. NyugatEurópa népeinek pedig! további nélkülözést és szenvedést hoz mimdiaddig, amíg ők is leráz" zák, magukról a jármot és kezükbe veszik sorsuk irányítását. Ezzel ellentétben >a mi szerződéseink — így a magyar-csehszlovák barátsági ós kölcsönös segélyinyujtásii egyezmény •is — kiküszöböli a népek között mesterségesein támasztott ellentéteket és további felemelkedést, további jólétet hoz az egymást 'kölcsönösen segítő népek számára. Hatalmas előnyünk Nyugat-Európával szemben, hogy a mi országainkban a népek kormánya vezeti az ország ügyeit és a nép. nem pedig a kizsákmányolók érdekei szeriint köttetnek a szerződések. A magyai-asehszlovák barátsági és kölcsönös segélynyújtási egye& meny ályen> a népek érdekei szeriint kötött egyezmény, amely hatalmas lépéssel viszi előre népeink boldogulását, amely további békés együttműködésünk biztos alapjait veti meg és amely újabb erőssége a népek legyőzhetetlen békef ront jajnak. Ezért a szerződést a niagiam részéről a líeiglrüagyobb örömmel üdvözlöm és elfogadom. (Élénk taps.) ELNÖK: Balogh István képviselő urat illeti a szó. BALOGH ISTVÁN: T. Országgyűlés! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot, amely a csehszlovák-maigyiar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést tairtálmaizza. örömmel üdvözlöm» Ha egykét szóval kellene kifejeznem véleményemet tazt mondatnám: debuisset prfrdem* azaz már régen szükséges lett volna ez a szerződés. Nemeíak a^legutóbbi évtizedeket és azok megpróbáltatásait viselte volna kömnyebben a két szomszédos ország népe, de az évszázadok viharai. serai rendítették volna meg annyiszor és annyira országainkat, ha őszinte bizalommal, testvérként ellhettünk volna egymás mellett. Igen! Ha — aimint azt And "es Erzsébet előadó képviselőnő egészen lenyűgöző modorban és részletesem adta dő — nem lett volna Habsburg-érdek, a Momarchia népeit' négy évszázadon át egymás ellen kijátszani! Helyesen mondja a tör vény javaslát indokolása is: a két nép azért meni értette meg egymást, miért az uralkodó osztályok isizámdékosiam szították és élesztették az ellentéteket. Az uralkodó osztályok és — hozzátehetjük — a z uralkodóház)! T. Ház! A gimnázium nyolc osztályát a pozsonymegyei Nagyszombatban végeztéim, és így tapasztalatból mondhatom, hogy mint mindenütt széles e világon, ott ils testvérként élt egymás melletti a két verejtékező, dolgozó nép. A középiskolai ifjúság körébein is csak elvétve támadtak pillanatnyi ellentétek, pedig ara akkori tankönyvek alkalmaßiak voltak arra, hogy az ifjúságot, túlzott sovinizmusra, nevelve, gyűlöletet hintsenek a különböző netmzetúségű ifjak között. Akkor talán nem éreztük, de most már tisztán látjuk, hogy bűnös kezek, idegen érdekek, számunkra életveszélyes érdekék .szolgálatában szították a túlzott sovinizmus és nacionalizmus tüzét. ; Ellenségekké kellett tenni a Duna völgyében lakó néipeket, hogy a Drang nach Osten megvalósulhasison. A fasiszta Németország 'egyenkint győzhette le a keleteurópai népeket, mert a halálos veszedelem fel nem ismerésével nem a közös ellenség ellem, a német támadás kivédésére készültek, hanem apró gyűllöJíkfödésekbsn merültek ki és ostoba kárörömmel nézve a szomszéd pusztulását, végül elgyemigiü'fve, egyenkint estek bele saját végzetükbe. Hála Isltennek, ez. a szerencsétlen korszak végleg lezárult. Ezer éve élünlk egymás ni elitéit szeretetlemsélglbem, vetéSkedésben; próbáljunk 'most már testvéri békességben, barátságban ellni, bizalommal egymás mellett, egymást megbecsülve, egymást támogatva saját népeink biztoinságla és békás fejlődése ércekében. " •'>-/' Némelyek még ma is abban az illúzióban ringatják magukat, hogy a hitlerizmus négy éve végleg halott a pángermán veszedelem pedig sok évtizedre, talán mindörökre megszűnt. Rá kell mutatnunk arra a súly 0* tévedésre, amelyet az illúzió jelent. Ebben az önániitásban él mindenekelőtt^ a nyugati, különösen az amerikai közvélemény egy része. Ennek a közvéleménynek veszélyérzetét, a második világháború alatt a német imperializmus világhatalmi, törekvéseiről, a náeirendszfer emibertelenségeiről szerzett szomorú és iszonyú tapasztalatait szándékosan, céltudatosam halványitották el, vagy altatták el teljes eigészében azok az imperialista, háborús uszító körök, amelyök most újra fel akarják fegyverezni a német militarizmust. Ezek segédkezet nyújtanak a német sovinizmus veszedelmes és Európát már többi zben lángba borított tüzének feliszításához. Ezek az új háborúra készülő körök a feltámasztott német militari znmst akur/ák szövetségesül megnyer,ii és Kelet-Európa ellen faltörő kosul felhasználni. Napról-napra olvasunk Nyugat-Némeiorszaí-r^ól származó nyűg-