Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-5
81 Az országgyűlés 5. ülése 1949 változást, de nemzetközi tekintetben, a Dunavölgye, sőt Európa mikénti fejlődése szempontjából is nagyjelentőségű. Magyarország és Csehszlovákia népei történetében ez a szerződés egy keserű emlékű és hosezu korszakot zár le. amelyet a két ország uralkodó osztályai által célzatosan szított gyűlölködés és ellentétek tudatos kiélezése jellemzett, amelynek hatása még a második világháború után is sajnálatosan érezhető volt. Egyetértek a csehszílovák miniszterelnök úrnak Budapesten tett 'nyilatkozatával: mindkettőnk érdekében való, hogy erre a ni ultra minél előbb fátyolt borítsunk és inkább arra az új fejezetre fordítsuk figyelmünket, amelyet ta két orsziáig népeinek történetében ev 'a szerződés van hivatva megnyitni. Mi tette lehetővé ezt a korszakalkotó fordulatot? Azok a mélyreható, alapvető változások, amelyek Magyarországon még 1947 ínyarán. Csehszlovákiában pedig 1948 februárjában végbementek és amelyek azzial, hogy a dolgozó nép maradéktallanul kezébe vette a hatalmat mindkét országban, megnyitották az útját a népi demokrácia állama megalapításának és a munkásosztály vezetésével a szocializmus tervszerű építésének. Ebből a tényből már természetszerűen következik az együttműködés az egy úton haladó két szomszéd állam között a közös eszmék és célok megvalósítása és az elért eredmények megszilárdítása és biztosítása érdekében, az a szükségies együtműködés, amelynek ez a barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés az áillamközi megállapodásiba való foglalása. Ez a szerződés azonban — éppen úgy, minit a közelmúltban kötött hasonló barátsági szerződések — lényegében és kihatásában messze túlmegy a jószomszédok közötti baráti szerződés keretein. Európai, sőt világpolitikai jelentőséget nyer azzal, hogy szervesen'! beleilleszkedik a Szovjetunió és a népi demokráciák szövetségi rendszeréibe és hogy igen fontos láncszeme annak az eszmeileg és tartalmilag szorosan felzárkózó frontinak, melynek zászlajára egyrészt a haladás, másrészt a béke yan felírva. A haladás a szocializmus irányában, a béke az új világ felépítésére: az alkotó muraikához szükséges a béke. Felmerül a kérdés, lehetnek-e, vannak-e ennek a haladásnak és békének ellenséged ? A válasz; vámnak. Mégpedig azok, akiknek érdeke ellen van ez a haladás és akik a haladás meggátlását csakis a béke felborításéval vélik megkísérelhetni. Eizek azok az imperialista, elnyomó és kizsákmányoló erők. amelyek a haladás gondolatainak terjedésével létükben érzik magukat veszélyeztetve és ameüyefenek életfeltétele a népelnyomó és kizsákmányoló terjeszkedés. Ez a szerződés indokoltan mutat rá a régmúlt és a köizelmufLt tapasztalatai alapján a legveszedelmesebb európai imperialista erőforrásra, a német imperializmusra és a vele közvetlenül vagy más módon szövetkező imperialista államok részérői fenyegető új veszélyre 1 . Ma már kétségtelenül megállapítható — amint ezt a most folyó párisi tárgyalások is bizonyítják — hogy ez a veetaély nem agyrém, hogy a nyugat imperialista erői mindent elkövetnek, hogy a német reakciót a maguk szolgálatába láiMt&'áik és a német népet ott, lahol ezt hatalmi helyzetük lehetővé teszi, a német fasiszta, nacionalista gyűlölet felélesztésével intézméniyieeen is a maguk céljai mellett csatasorba állítsák. ORSZÁGGYOIiÉSI NAPLÓ I. évi június hó 15-én, szerdán. 82 Egyrészt a haladás gondolatának közös ügyét, másrészt a béke meigvédeJimezésének és megőrzésének szervezett és komoly, fegyveres erőn alapuló hathatós szolgálatát hivatott ez a szerződés megvalósítani. Természetes, hogy mind ennek a sízerző' désnek, niirad a többi népi demokráciákkal kö~ tött hasonló szerződéseknek igaizi jelentőségét és nemzetköz,: súlyát az adja meg, hogy mind nekünk, iminid a népi demokráciáknak hasonló értelmű szerződésünk van a Szovjet" unióval, azziail a szocialista nagyhatalommal, amely a világ hailiadó erőinek élén áll és amelynek a nagy, diád almás honvédő háború után páratlanul megnő vekedetit nemzetközi tekintélye vitán felül legnagyobb katonai ereje és mérhetetlen ainyagi erőforrásai a béke legszi" lárdabb biztosítékai. Ezeken fa. imagy nemzetközi vonatkozásokon kívül a két országi együttműködését illetőleg a leg f omit óraibb a szerződés 6. cikkelye, H mely szerint a szerződés a barátság' szellemében a legszorosabbra fűzi gazdasági, kulturális és egyébb kaposolatsiinkat Ennek a gazdasági együttműködésnek a kiépítéiseltl a két tervgazdálkodásit folytató szomszéd állam között és bekapcsolódásai a Szovjetunió és a népi demokráe ; ák által létrehozott gazdasági együttműködésbe, azt jelenti, hogy a világ többi mint egyhatod részeben ösiszehamgoilt iszociail'sta tervgazdálkodás folyik olyan nagy területen, amely páratlan természeitti kincsekkel és nyersanyagforrásokkal rendelkezik és amelynek mind korszerűéin fejlett, nagy mezőgazdaisági termelése* mind pedig — különösen a Szovjetunióban — világy viszonylatban is. az élen haladó, hatalmas ipari termelése van. Mindez olyan ellenáíHhaítatlatn gazdasági élőt jelent, amely mellett eltörpül a nyugati, imperialista hatalmiak úgynevezett Marshall-terve, amely egyébként is azzal, hogy a kizsákmányolók mohóságárai és a népek szuverén ításának semmibevevésére van alapítva, magában hordozza kudarcát. Ügy érzem, külön és kihangsúlyozottara kell foglalkoznunk ennek ja szerződésnek a kulturális együttműködésre vonatkozó kitételével. Már beszédem bevezető részében szólottam azokról a» ellentétekről, amelyeket a z uralkodó osztályok ahelyett, hogy enyhítettek volna., tudatosam kiéleztek a két ország között. Ezeknek az ellenteteknek legerőseibb forrása az a körülmény, hogy Csehszlovákiában jelentős számban, élnek magyarok, Magyarországon pedig szlovákok. Ennek a kérdésnek^ a rendezése égj a körülötte felszabadult sovén, nacionalista szenyedélyhuHámok a feliszabadulás után is megmérgezték a légkört éis lehetetlenné tették a két ország Őszinte jó viszonyának kialakulását. Mi már akkor ennek a, kérdésnek emberséges, demokratikus, lenini-sztálini elveknek megfelelő rendezését javasoltuk és — meg kell őszintépi, .mondanom — abbam az, időben, amikor a, magyar államot ebben a kérdésben hivatalosan képviseltem, mindenkor ai legerőteljesebb támogatást a Magyar Kommunista Párttól kaptam, többek között a kommunista párt vezetőjétől, Rákosi Mátyástól. Utalok itt békéscsabai eimHékeizetesi besizédéire. (~N<my taps.) De utalok Gerő Ernőnek a párisi béketárgyaláson ebben ae. ügyben .is tanúsított fáradhatatlan támogatására és Bóvai József cik" 6
