Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-5
71 Az országgyűlés 5. ülése 1949. évi június hó 15-én, szerdán. 72 tiika nem leitt volna lehetséges és soha nem lesz lehetséges más alapokon, mint a munkáshatailomnak, a szocializmus építésénieik w, alapjain. Semmiféle cpjfeáy; demokráciában, semmiféléi, nagytőkés osztály által vezetett politikai rendben nem lett volna, lehetséges a népeknek ez az egymásrfaítalálá&a ez az őszinte ossziefogása; enmiek alapjait ,a szocializmus, építése fektette le. Ennek tudatában kell lepnünk, ezt egy pillanatra Síem szabad elfelejtenünk, de ugyanakkor, arra isikéi! gondolnunk, hagy mindezt mi tette lehetővé: Az, hogy a második világháború rettenetes küzdelmeiben a nagy Szovjetunió hadserege megverte a német imperializmust és egy olyiam nemzetközi konstellációt teremtett, amelyben mindkét nép felszabadult, &z évszázados ellenség gazdasági és politikai nyomása alól: mindezt csak az tette 'lehetővé', hogy mindkét népet felszaJbadíto'tltia, a Szovjetunió hadserege mind a külső eíinyioimók, mind a belső reakciós osztályok unailma alól], (fíosznzafitartó na\(jy taps.) Engedjék meg, hogy amikor egyik nagy évszázados problémánk megoldásánál hálásain gondolunk a Szovjetunió népéire és hadseregére, rámutassak arra, hogy a képnek csupán egyik oldalát, a Szovjetíúnió szerepének csupáu egyik oldalát látnánk, ha osiak azt vennők észre, ha csak arra emlékeznénk, hogy a szovjet nép fegyverrel a kezében szabadított fel bennünket à belső és külső ellenségeink évszázados uralma alól. Itt, másról is szó vau. Nem tudtuk volna megtaláilini a* belső ellenséggel való felszámolás módját. Néni tudtuk volna megtalálni a szomszéd -népekkel való baráti együttműködés' útját, ha nem lett, volna előttünk a nagy Szovjetunió lenini—sztálini álliampolitikájának a példája, annak nagy útmutatásai, az, adott konkrét problémát nem tudtuk volna megoldani, ha nem lett volna előttünk példaképpen a Szovjetunió lenini—szitláílini nemzetiségi politikája, amely a mi. kis országunkra is érvényes és amelynek nagy tanulságain okulja le tudtuk fektetni a barátság alapjait a szomszédos népekkel, a szomszédos országokkal és nem utolsó sorban a- csehszlovák népi köztársasággal. Útmutatás számunkra az, ami a Szovjetunióban történik. S ha Lenin elmondotta a XVIII. század végén lezajlott francia forradalomról, hogy az egész XIX. század tulajdonképpein annak örökségét hajtotta végre, akkor ez, százszorosan és ezerszeresen áll a nagy Szovjetunió politikai útmutatásaira az államépítésben, a kül- és belpolitikában és a nemzetiségi politikában is, hogy ezeken okulva oldják meg a népek nagy problémáikat. Amikor 'leszögezzük ennek a baráti szerződésnek, amely egyik évszázados nagy problémánkat oldja meg, az országos jelentőségét, ugyanakkor, ne feledkezzünk meg arról, hogy ennek az óriási nemzetközi jelentőségéről 1 sem. E barátsági szerződés megkötésével erősödik a béke frontija és a nagy Szovjetunió vezetésével egyre inkább leverhettetlenmé válik, leverhetétlenné, mert hatalmas anyagi és erkölcsi erőkre támaszkodik. A népek békevágya nem ábrálnd csupán, hiszen erős munkásálllamokra, kitűnő ^ népi hadseregekre támaszkodik és \— hozzáfűzzük — nem utolsó sorban a marxilenini politika nagy történelmi messzelátására. Ennek a politikának egyik eredménye az előttünk fekvő barátsági szerződés is, amelynek elfogadását kérem az igen t. Országgyűléstől. (Hosszantartó élénk taps.) ELNÖK: Horváth Márton képviselő urat illeti <ai szó! HORVÁTH MÁRTON: T. Országgyűlés! Rákosii Mátyás elvtárs május 31-én tartott beszédében jelentette be, hogy júniusiban a parlament elé terjesszék a múlt hónlapban Csehszlovák} aval megkötött barátsági ás kölcsönös segélynyújtási szerződé-üníket. Ez a szerződés is, lényagesieini hozzájárul Európa e részén a békefront megerősödéséhez és a népi demokratikus erők Ö-sze fogásához — mondotta Rákosi eivárs; Ez a szerződés, amelynek becikkelyezése most került taa orsizággyűléis elé, kétt szempontból bír különleges fontossággal. Az egyik asz., hogy evvel a szerziődésisel ia mi szövetségi szerződési határozatunk, amely a Szovjetunióhoz ós a népi demokráciákhoz fűz, teljessé vált. Ez azit jelenti, hogy ibitonságiunkat széfes nemzetközi alapokrai sikerült he" ilyeznümk. Először léptünk túl azon a létbizonytalamságon* amellyel ia» 'kl : is inemzieteikinek a maguk, történelmi fennállása folyamán mindig szembe kleillett nézniök, amelyek mindig bizony tiailiainíná tették helyzetünket, Először nézhetünk szeimbe bátram, független miemzethez nuélltóan minden támadással, bárhoniman jöjjön íb! Először nézhetünk szembe és mintegy először utasíthatjuk vissza határozottságigiall, erőffikl tudatában és< a szövetségi hálózatra támaszkodva azokat a beavatkozási kísérleJteket, amelyeknek szabad létünk óta, évek óta az impetrialistták részéről állandóan M va<gyunk téve. Ez ennek a) szerződésinek egyik jelentősége. A , másik jelentősége pedig, t Országgyűlés, az, hogy. figyelemreméltó nehézségieket sikerült leküzdenünk, aimelyek uemcstak az utolsó évek alatt, hainem valósággal tradicionálisan akdállyo'zták jó legyüjttműködésünket.' a batráitiságli viszonyt CsehiszilovákiávalL Olyan nehézségeket küzdöttünk le entniek á szerődésniek a tető alá hozásával, amelyekhez népeink minden ellenisége a maigla reményeit fűzte. T. Országigiyűlés! Ha mie|gnézzük, hogyan fogadták a túlsó olidaikxn, aiz imperialisták^ részéről ennek iái barátsági szerződésnek hírét» akkor lemérhetjük ezen azt a csaloda&tl, amelyet az imperialisták betrkeiiibem keJitett. A nüa~' gyiatr-esehlszlováík szerződés megkötéséhez fűzött kommentárok hamigtbain, táMáisíban nem egyszer túltettek az olyan szerződésekhez fűzött kommentárokon is, amelyek ennél talán még fontosialbbak. Hadd idézzek egykét hangot az ellenség résziéiről, amellyel a szerződést kisérték). Egysizerűen. képtellenek arra, I hogy szembenézzenek a 1 téniyeikkel ós la maguk kommentárjaival továbbra iis vágyálmaikat fejezik ki. Azt írja például a svájci Nádornál Zei~ tunig: „Prága és Budapest között vollt a legnehezebb a, megbékülés, mert Csehszlovákia éai Malgyatrország viszonya az < utolsó világháború után éppen olyan rossz» vagy még rosszabb lett, mint at két világháború között« pk eirre épíették a maguk poliiltlikáját a két ország viszonyát nMeőleigi így folytatja az újság: »Ennek az, ellenséges érzületnek legmélyebb okai, hogy Budapesten — legyeim a rendszer monarchista vagy kommunistái — nem tudják elfelejteni, hogy Szlovákia Magyairocr szaghoz tartozott, és most, hogy Csehszlovákia égy részét alkotja, a Szlovákiában lakó magyar kisebbséget irredenta célokra akarják kiha&zméilni.« így próbálják a szerződés meg'
