Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-23

729 Àz országgyűlés 23. ütése 1949. tott összeg, »addig a Szovjetunióban» a. néni demokráciák országaibani s ígv nálunlk is. év­ről-évre emelkedik. És ez természetes is. A tőkéé országokban a neyeléspolitika célja a tudatlan, a dolgokba belenyugvó, tehát ki­zsákmányo Iható emberek kiaílakításia. olyan embereik kialakításia, akik gondolkodás nélkül átveszik a készen kapott gondolatokat» akik neim ismerik a társadlalmi mozgás törvényeit, a munkásmozgalom céliát, a tudomány fórra" dalmát és a forradalom tudományát. A szocialista nevelés céljáról már beszél­tem, ezért nem akarom a korábban elmondot­takat megismételni. A kultusztárca. 1950. évi létszámát a költ­ségvetés 54.379 főben állapította meg, szemben a múlt évi 52.533-as létszámmal- Ez a közel 2G00 főnyi emelkedés' azt bizonyítja.' hogy ha­zánkban valóban a legfőbb -érteik az. emibter, hogv Pártunk» kormányzatunk egyre növekvő mértékben gondoskodik arról, hogyha tanuló­ifjúság részére egyre nagyoblbszániú és egyre képzettebb pedagógusgárda álljon rendelke­zésre. De niemcstak a pedagógusok, .hanem az iskolák ég tanulók számia is lényegesem emelke­dett az 1937/38. évi számihoz viszonyítva. A kö­zépfokú oktatás 1937/38-ban 294 iskolával, 1950­ben pedig 363 iskolával rendelkezik. A neve­lők szarnia, 1937/38-baln 3652 volt. 1950-ben pedig 4887- A tanulók száma az utolsó békeévben 54.191 volt, 1950-ben pedig 76.000 lesz­örömmel állapíthatjuk meg, hogv a dolgo­zók iskolája, ez a. népi demokráciánk r által létrehozott úi iskolatípus, említésre méltóan fejlődik. Akik a Horthy-rendszerben^ egyálta­lában nem, vagy nem miegfelelő mértékben ta­nulhattak, most pótolhatják az önhibájukon kívül keletkezett mulasztásokat. A dolgozók iskoiáiban 1950-ben, — ahogyan' előadó kép­viselőtársunk is említette, — ; 25.000 hallgató lesz. Ezzel, hsa csak kis mértékben is, de be­gyógyítjuk a Horthy-rendszer ütötte sebek egV részét. Felsőoktatásunk területén is figyelemre­méltó a fejlődés- Egyetemeink és főiskoláink száma 1938/39-ben 12 volt, 1950-ben viszont 21 ]e$k. Ui egyetemiéi nfc között mindenekellőtt raie kell említenem a Magyar Közgazdaság­tudományi Egyetemet, az első marxista-leni­nisitia egyetemiét, a miskolci nehézipari mű­szaki egyetemet és az agrártudományi egyete­met, főiskoláink közül pedig az állami mű­szaki főiskolát, a gazdasági és műszaki akadé­miát, és a pedagógiai főiskolát. Ezek és a fel nem spórolható többi egyetem és' főiskola komoly kiadást jelentenek állam­háztartásunk számára, de reméljük, hogy az ott tanuló hallgatók méltányolni fogják kor­mányzatiunk s népünk áldozatvállalását' és ta­nulmányiaik befejeztéveil jól felkészülve, a nép iránti szeretettől fűtve, állanak az-országépítés szolgálatába. Horthyók egyetemekre-, főiskolákra és tudományos intézettekre 1937/38-bam 19-5 millió pengőt fordítottak. Népi demokráciánk költ­ségvetése ugyanezekre a célokra 1950"ben 231 millió forintot irányoz elő. Az egyetemi és főiskolai hallgatók között 1937/38-taain alig- volt munkás- és szegény­paraszt szánnazású. A munkásosztály és a szegényparasztság gyermekei közül egyetemre csupán minden 625-ik járt, a polgárságnak és a birtokososztáiynak viszont minden 25-ik évi december hó 20-án, kedden. 730 gyermeke járt egyetemre vagy főiskolára- Ez az, arány a Magyar Dolgozók Pártja kezdemé­nyezésére és erőfeszítésére 1950-ben lényegesen, megváltozik. Az 1949/50. tanévben a beiratko­zott elsőéves egyetemi hallgatók között 34.3% munkásszármazású é« 25-5°/o szegényparaszt" származású hallgató van. Ez (azt jelenti, hogy a hallgatóknak már nagyobb fele a munkás­osztály és a ezegényparasztság fiaiból és leányaiból kerül ki. 1949-ben ösztöndíjakra , és a tudományos célok támogatására 15 millió forintot fordítót" tunk, 1950-ben 36.5 millió forintot fosrunk for­dítani. 1949-ben 447 ösztöndíjas tanult ,a Szov­jetunióban, 1950-ben az ösztöndíjasok száma 920-ra ^emelkedik. Mit jetent ez *a'szálm 1 ? Azt, hogy ifjúságunk színe-java éveken át tanul ­many ózhat ja a nagy Szovjetunió iparát, mező­gazdaságát, kultúráját, azt, hogy fiataljaink •a helyszínen tanulmányozhatják a szocialk­' mus országát megismerkedhetnek a szovjet tudománnyal, . a szovjet - emberekkel és Imejr-. tanulhatják tőlük a szocializmus építéséneik elméletét, gyakorlatát és azt, hogy úgy szeres­sék hazájukat és népüket, mint ahogyan a szov­jet emberek szeretik hatalmas, kommunizmust építő iiaaájukat Soihla el nem múló hálával köszönjük meg a népek nagy vezérének, Síztá­lin elvtársnak, hogy lehetővé tette fiataljaink szovjetúnióbelli tanulmányútját. A kollégiumiokra és diákjóléti'célokra elő­irányzott összeg is jelentősen, emelkedett, még­pedig- az 1949. évi 95 millió forintról 121 millió forintra. Kormányzatunk a kollégiumokban 195ö'-ben 25.000, főként munkás- és paraszt­szárimazású fiatal neveléséről gondoskodik. Külön kell beszélnem, t- Országgyűlés, tan­könyveink szíínvonalemelkedésérŐl is. Köz­ismert, hog az ellenlorradalmi rendszerben a 'tankönyvek a sovinizmus, a kílérikaliizmus szel­lemétől voltak t fertőzöttek, a rendszert és az uralkodó os'ztályt dicsőítették. Foglalkoztak ezek a tankönyvek a becsületes munkával, va­gyont gyűjtő tőkésekkel, a honfoglaló és< nemzetfenntartó nelmiesekkel. tömjénezitek a ki­zsákmányolást, ódákat írtak a rendszer szi­lárdságáról, váltó zhatatlanságár ól s közben arról is gondoskodtak, hogy már életükben szobrokat emeljenek íáz úgynevezeift »álliaim­férfiaknak«, valószínűleg azért, mert nem bíz­tak az utókor értékítéletéhem. (13-00) Ezekben a, tankönyvekben a peroemberkék kölcsönösen, a »kéz kezet mos« elv alapján halhatatlanok­niak iüiáltotlták ki egymást. Karinthy Frigyes híres írása, »Az olvasó­könyv« maró szatírával gúnyolja ki ia Horthy­rendszer tankönveit. Karinthy húsba haeító igazságfeltárásá bemutatja az akkori tanköny­vek ellentmondásait, bebizonyítja, hogy azok rablásra, kizsákmányolásra, gyilkolásra nevelik a fiatalokat. Ha kézbevesszük a vallás- és közoktatás­ügyi minisztérium által nemrég küaidott olvasó­könyveket, örömmel állapíthatjuk meg, hogy sikerült ezen a területem k -komoly fordulatot végrehajtani. Tankönyveink a közösségi életre nevelnek, a legnagyobb államférfiak, költők. tudósok írásait és beszédeit tartalmazzák. A szocializmus építéséré nevelnek ezek a tan" könyvek és ezzel értelmét, tartalmat és célt adnak a fiatalság életének. Mesr kéli említe­nem, ha csak egy mondatra korlátozva ist hogy a középiskolai reform és tamigazgaitáfii reform komoly lépést jelentett előre, és már jelentkeznek is ennek eredményei­\

Next

/
Thumbnails
Contents