Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-23
729 Àz országgyűlés 23. ütése 1949. tott összeg, »addig a Szovjetunióban» a. néni demokráciák országaibani s ígv nálunlk is. évről-évre emelkedik. És ez természetes is. A tőkéé országokban a neyeléspolitika célja a tudatlan, a dolgokba belenyugvó, tehát kizsákmányo Iható emberek kiaílakításia. olyan embereik kialakításia, akik gondolkodás nélkül átveszik a készen kapott gondolatokat» akik neim ismerik a társadlalmi mozgás törvényeit, a munkásmozgalom céliát, a tudomány fórra" dalmát és a forradalom tudományát. A szocialista nevelés céljáról már beszéltem, ezért nem akarom a korábban elmondottakat megismételni. A kultusztárca. 1950. évi létszámát a költségvetés 54.379 főben állapította meg, szemben a múlt évi 52.533-as létszámmal- Ez a közel 2G00 főnyi emelkedés' azt bizonyítja.' hogy hazánkban valóban a legfőbb -érteik az. emibter, hogv Pártunk» kormányzatunk egyre növekvő mértékben gondoskodik arról, hogyha tanulóifjúság részére egyre nagyoblbszániú és egyre képzettebb pedagógusgárda álljon rendelkezésre. De niemcstak a pedagógusok, .hanem az iskolák ég tanulók számia is lényegesem emelkedett az 1937/38. évi számihoz viszonyítva. A középfokú oktatás 1937/38-ban 294 iskolával, 1950ben pedig 363 iskolával rendelkezik. A nevelők szarnia, 1937/38-baln 3652 volt. 1950-ben pedig 4887- A tanulók száma az utolsó békeévben 54.191 volt, 1950-ben pedig 76.000 leszörömmel állapíthatjuk meg, hogv a dolgozók iskolája, ez a. népi demokráciánk r által létrehozott úi iskolatípus, említésre méltóan fejlődik. Akik a Horthy-rendszerben^ egyáltalában nem, vagy nem miegfelelő mértékben tanulhattak, most pótolhatják az önhibájukon kívül keletkezett mulasztásokat. A dolgozók iskoiáiban 1950-ben, — ahogyan' előadó képviselőtársunk is említette, — ; 25.000 hallgató lesz. Ezzel, hsa csak kis mértékben is, de begyógyítjuk a Horthy-rendszer ütötte sebek egV részét. Felsőoktatásunk területén is figyelemreméltó a fejlődés- Egyetemeink és főiskoláink száma 1938/39-ben 12 volt, 1950-ben viszont 21 ]e$k. Ui egyetemiéi nfc között mindenekellőtt raie kell említenem a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet, az első marxista-leninisitia egyetemiét, a miskolci nehézipari műszaki egyetemet és az agrártudományi egyetemet, főiskoláink közül pedig az állami műszaki főiskolát, a gazdasági és műszaki akadémiát, és a pedagógiai főiskolát. Ezek és a fel nem spórolható többi egyetem és' főiskola komoly kiadást jelentenek államháztartásunk számára, de reméljük, hogy az ott tanuló hallgatók méltányolni fogják kormányzatiunk s népünk áldozatvállalását' és tanulmányiaik befejeztéveil jól felkészülve, a nép iránti szeretettől fűtve, állanak az-országépítés szolgálatába. Horthyók egyetemekre-, főiskolákra és tudományos intézettekre 1937/38-bam 19-5 millió pengőt fordítottak. Népi demokráciánk költségvetése ugyanezekre a célokra 1950"ben 231 millió forintot irányoz elő. Az egyetemi és főiskolai hallgatók között 1937/38-taain alig- volt munkás- és szegényparaszt szánnazású. A munkásosztály és a szegényparasztság gyermekei közül egyetemre csupán minden 625-ik járt, a polgárságnak és a birtokososztáiynak viszont minden 25-ik évi december hó 20-án, kedden. 730 gyermeke járt egyetemre vagy főiskolára- Ez az, arány a Magyar Dolgozók Pártja kezdeményezésére és erőfeszítésére 1950-ben lényegesen, megváltozik. Az 1949/50. tanévben a beiratkozott elsőéves egyetemi hallgatók között 34.3% munkásszármazású é« 25-5°/o szegényparaszt" származású hallgató van. Ez (azt jelenti, hogy a hallgatóknak már nagyobb fele a munkásosztály és a ezegényparasztság fiaiból és leányaiból kerül ki. 1949-ben ösztöndíjakra , és a tudományos célok támogatására 15 millió forintot fordítót" tunk, 1950-ben 36.5 millió forintot fosrunk fordítani. 1949-ben 447 ösztöndíjas tanult ,a Szovjetunióban, 1950-ben az ösztöndíjasok száma 920-ra ^emelkedik. Mit jetent ez *a'szálm 1 ? Azt, hogy ifjúságunk színe-java éveken át tanul many ózhat ja a nagy Szovjetunió iparát, mezőgazdaságát, kultúráját, azt, hogy fiataljaink •a helyszínen tanulmányozhatják a szocialk' mus országát megismerkedhetnek a szovjet tudománnyal, . a szovjet - emberekkel és Imejr-. tanulhatják tőlük a szocializmus építéséneik elméletét, gyakorlatát és azt, hogy úgy szeressék hazájukat és népüket, mint ahogyan a szovjet emberek szeretik hatalmas, kommunizmust építő iiaaájukat Soihla el nem múló hálával köszönjük meg a népek nagy vezérének, Síztálin elvtársnak, hogy lehetővé tette fiataljaink szovjetúnióbelli tanulmányútját. A kollégiumiokra és diákjóléti'célokra előirányzott összeg is jelentősen, emelkedett, mégpedig- az 1949. évi 95 millió forintról 121 millió forintra. Kormányzatunk a kollégiumokban 195ö'-ben 25.000, főként munkás- és parasztszárimazású fiatal neveléséről gondoskodik. Külön kell beszélnem, t- Országgyűlés, tankönyveink szíínvonalemelkedésérŐl is. Közismert, hog az ellenlorradalmi rendszerben a 'tankönyvek a sovinizmus, a kílérikaliizmus szellemétől voltak t fertőzöttek, a rendszert és az uralkodó os'ztályt dicsőítették. Foglalkoztak ezek a tankönyvek a becsületes munkával, vagyont gyűjtő tőkésekkel, a honfoglaló és< nemzetfenntartó nelmiesekkel. tömjénezitek a kizsákmányolást, ódákat írtak a rendszer szilárdságáról, váltó zhatatlanságár ól s közben arról is gondoskodtak, hogy már életükben szobrokat emeljenek íáz úgynevezeift »álliaimférfiaknak«, valószínűleg azért, mert nem bíztak az utókor értékítéletéhem. (13-00) Ezekben a, tankönyvekben a peroemberkék kölcsönösen, a »kéz kezet mos« elv alapján halhatatlanokniak iüiáltotlták ki egymást. Karinthy Frigyes híres írása, »Az olvasókönyv« maró szatírával gúnyolja ki ia Horthyrendszer tankönveit. Karinthy húsba haeító igazságfeltárásá bemutatja az akkori tankönyvek ellentmondásait, bebizonyítja, hogy azok rablásra, kizsákmányolásra, gyilkolásra nevelik a fiatalokat. Ha kézbevesszük a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által nemrég küaidott olvasókönyveket, örömmel állapíthatjuk meg, hogy sikerült ezen a területem k -komoly fordulatot végrehajtani. Tankönyveink a közösségi életre nevelnek, a legnagyobb államférfiak, költők. tudósok írásait és beszédeit tartalmazzák. A szocializmus építéséré nevelnek ezek a tan" könyvek és ezzel értelmét, tartalmat és célt adnak a fiatalság életének. Mesr kéli említenem, ha csak egy mondatra korlátozva ist hogy a középiskolai reform és tamigazgaitáfii reform komoly lépést jelentett előre, és már jelentkeznek is ennek eredményei\
