Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-22

6Ô5 Az országgyűlés 2Î. ütése 1949. dolgoztassa fel és nyomassa ki a Szovjetunióban járt paTasztküldöttség tanulmányi újáról készült feljegyzéseket is és sadát szervein, vagy a DiÉFOSz-on keresztül gondoskodjék arról, hogy enmelk! a tanulmányi útnak a tapasztalatai eljussanak a legszélesebb dolgozó paraszti tömegekhez; T- Országgyűlés! A® állami gazdaságok területe 1948 őszén, még csak 60.000 hoM volt' ma pedig már félmillió katasztrális bold. Ter* mielioiszöVetkeaeti csoportjaink száma már elérte az 1500-at. az általuk müveit terület pedig ,

a 350.000 katasztrális holdját. 220 gépállomásunk — amint a minisztériuirn jelenti, de fzit megerősítik saját egyéni tapasztalataink is — a termelés és a politikai felviltáígosító, mevelő munka területén egyformán jól megállta helyét- A szocialista mezőgazdaság alapjai lépésről-lépésre erősödnek a faluban. A gépesítéssel, az állami'gazdaságúik, a szövetkezetek példaadásával, a failusi politikiai nevelő (munka fejlesztésével ez az átaialkuláis még jobban meg fog gyorsulni. (74-30•) 'AH ötéves népgaadasági terv előirányzata szerint a mezőgazdaságba beruházandó összegeknek valamivel több mint a felét gépesítésre kell fordítani- A gépállomásoknalc, a traktoroknak, általaiban a mezőgazdaság gépi felszerelésének szaporításával el fogjuk érni, hogy 1954-ben az ország szántóterületének 60%-át, (körülbelül hatmillió katasztrális holdat traktorral fogunk megművelni. A gépesítés, mellett a (műtrágya és a természetes trágya használatának növelésével fokozni kell a talajerő pótlását. A mi föld; jóinkét, az egykori nagybirtokot és a paraszti birtokot egyformán 1939-től kisebb-nagyobb mértékben rablógazdálkodással műveltükÉnnek hátrányai az ország majdnem minden vármegyéjében, majdnem minden vidékén még ma is megláilílapíthatóik. Ha< összehasonlítjuk a magyar mezőgazidlaiságnalk műtrágyával való ellátását êê a Szovjetunió mezőgazdaságának a műtrágyahasíználatra vonatkozó adatait, itt is szemmellátható az elmaradottságunk. Amikor megállapíthatjuk a műtrágyafogyasztás növelésének szükségességét, ugyaniakkor meg kell állapítanunk azt is, hogy az álíláim a,z ellérhető legnagyobb mértékben fokozza, a műtrágyatermelést, és gondot fordít arra, hogy a dolgozó parasztok, elsősorban a saövetikiezeteíkben gazdálkodó parasztság olcsó áron hozzájusson a földtjéhez szükséges műtrágyamenny i séghezA termőföldeknek állati trágyával való fokozottabb ellátása összefügg az állatállomány szaporításával. (A kormjányzat mindenekelőtt az állami gazdaslágok és a termelőszövetkezetek állatállományát kívánja fejleszteni. A várrosök és a nagyobb települések közelében a mezőgazdasági tudomány ; széleskörű felhasznláü'ásával és a nagyüzemi hízHialás (kereteinek bővítésével fejleszti a sertés-» szarvasmarhaiés baromfihízlalást. Minőségileg és mennyiségileg emelni szándékozunk az állatálllományt- Ennek érdekében gondoskodás történik a fokozódó takarmányszükséglet biztosításáról- Itt is hasznosítani tudjuk a Szovjetunió mezőgsízdaságánák gazdag (tapasztalatait, és Magyarországon is sok vidékünikön általában alkalmazni lehet azt a vetésforgót, amelyet a Szovjetunióban (kidolgozóiak, alkalmaznák ék amelynek segítségéve] a takarmánytermelést ott nagy mértékben fokozni tudták. évi december hó 19-én, hétfőn 696 Az 1949. év folyamán az apaállattaptáa az állam feladata lett. örömmel vesszük tudomásul, hogy a föüdmívelésügyi minisztérium 1950-re 4600 bika és 6800 tenyészkan beszerzését vette tervbe, és arra törekszik, hogy az eddiginél jobb minőségű apaállatokkal lassai el a magyar állattenyésztésit. Beszámol a költségvetés arról is, hogy _ a mesterséges megtermékenyítő állomások jól működnek, és ebben azi esztendőben újabb 11 ilyen állomást fognak felállítanáA kormányzat biztosítja és kiterjeszti a mezőgazdaságnak — itt is elsősorban a termielőszövetkezeitlekeek — nemesített vetőimag gal való ellátását. Kiterjeszti az öntözéses (gazdálkodás területét. Jelentékeny területen talajjiuvítláíst szándékozik végezni, és elkezdi a vódőerdősávok létesítését, különösen az Alföldön, ahol ezekkel a

z erdősávokkal nemcsak széltől védjük majd a termést, nemcsak a lehullott természetes csapadékot tároljuk, hanem a hornokot is meg fogjuk tudni kötni. A költségvetésben bejelenti a földmívelésügyi miniszter úr, hogy az Alföld fásítása kérdéseinek kidolgozását és más közérdekű erdőtelepítéseik terveineik előkészítését külön országos felügyelőre bízta, mert a multíban a közérdekű fásítások kérdéseinek megoldására a minisztériumnak külön szerve vagy hatósága nem volt- A kérdés annyira fontos és a védőerdősávok létesítése különösen az alföldi mezőgazdaság érdekében annyira sürgős, hogy az új hivatal megszervezését csak elismeréssel és helyesléssel fogadhatjukHa aiz ember Magyarország erdővidékein jár, csak elkeseredéssel szemlélheti anrak .a töbibévtizedes rablógazdálkodásnak nyomait, amelyet ezekben az erdőkben a imultban folytattak, és amelyekhez kártételével méer hozzájárult azaz erdőirtás is, aimelyet a harcok idején és azt követően különösen a városok tüzelőhiányban lévő lakossága a könnyebben elérhető közvetlen környéken végzett. Ehhez mésr hozzátehetjük azt a kártételt is, amelyet a közelmúltban a. falusi kulákgazdaságok erdőállományáfban a gazdag parasztok végeztek. Az ötéves népgazdasági terv előírásai szerint a terv időszakában évente átlagosan 300.000 köbméterrel'kell növelni az erdők faállományát. Be kell telepíteni 78.000 katasztrális hold régi vágási területet és el kell végezni 40-000 katasztrális hold erdő megerősítését, felújítását, végül 50.000 katasztrális holdon — elsősorban futóhomokoni és az Alföld egyes szikes területein — új erdőket kell létesíteni. Kérem a miniszter urat» hogy hatóságai ittján gondoskodjék a még meglévő erdők leggondosabb védelméről és az ötéves tervben előirányzott erdőtelepítés megfelelő ütemben, való végrehajtásáról, mert hiszen tudatában vagyunk annak, bogy az erdősítésnek az éghajlat átalakítása szempontjából óriási jelentősége van. A. költségvetés indokolása bővebben foglalkozik a vízgazdálkodás feladatai val. A Népköztársaság^ alkotmánya értelmében ». vizeka vizintak és öntözőművek az állaim és a közű" letek tulajdonában vannak. Ötéves népgazdasági tervünk a szárazság leküzdésére és az Öntözéses' gazdálkodásra új öntözőművek létesítését, másrészt a védiőművek fejlesztését irányozta elő. Helyes a költségvetésnek az a megállapítása, hogy a vizek kártételei ellen a tökéletes védelem megteremtése és a vizekben rejtező termelő erőnek a legmagasabb fokú hasz•