Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-22

655 Az országgyűlés 2%. ülése 1949. évi december hó 19-én, hétfőn 656 A sportrepülés terén az Országos Magyar Repülőegylet már eddig is figyelemreméltó eredményt ért el. Felkeltette az ifjúság érdeklődését a repülés iránt és ma már az a helyzet, hogy a sportrepülés, amely a kapitalista rendben a kiváltságos osztály sportja volt. a dolgozók széles néprétegeinek nyújt alkalmat arra. hogy a repülés technikáját elsajátítsa. Az eddigi jó eredmények alapján a közlekedésügyi miniszter az, egyesület támogatását továbbra is szükségesnek tartotta és az 1950. évi költségvetésben azt 16 millió forinttal támogatja Az időjelző szolgálat kifejlesztése kiegészítője a közforgalmi repülésnek. Ezt a feladatot az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet látja el, szorosan együttműködve a hazai és a külföldi szolgálattal. Ez nagymértékben fogja a mainál is jobban biztosítani légiforgalmiink fejlődését. Ez a szolgálat az 1950. évben 889.000 forint kiadást eredményez. Népgazdasági ©s közlekedéspolitikai szempontból egyaránt fontos szerepet tölt be a Nemzeti és Szabad Kikötő, amely az utolsó békeév kapacitásávaL folytatja a vasúton- közúton, illetőleg víziúton szállított termékek kölcsönös átrakását. E feladatot a közlekedésügyi és postaügyi tárca keretében szervezett »Kikötői műszaki /felügyelőség« látja el, amelynek céljára a. tárca költségvetésében 1,488.000 forint lett előirányozva. A közlekedésügyi tárca hatáskörébe tartozik az idegenforgalom is. Szervei a Szakszervezetek Országos Tanácsával összhangban a dolgozó nép üdültetését, nyarattatását vannak hivatva intézményesen megszervezni, és kötelességük, hogy az ország különböző vidékeinek tájszépségeit a dolgozókkal megismertessék. Az idegenforgalom szerveire külföldi viszonylatban is jelentős feladat hárul. Propagandanyaga segítségével Népköztársaságunk politikai és gazdasági eredményeit a külfölddel megismerteti, hogy ezáltal is bebizonyítsuk a tervszerű szocialista gazdálkodás hatalmas eredményeit, E célok megvalósítására a költségelőirányzat 1,273.000 forint fedezetet nyújt. Az Állami Mélyépítési Tervező Intézet a tárca beruházási programjának egyik igen fontos előkészítő szerve, amelyre az ötéves terv során nagy feladatok hárulnak. A tervezési munka nagyságára jellemző, hogy mintegy másfél milliárd forint értékű kivitelező munka tervezését kell ellátnia. Csak néhány fontosabb munkát említek meg. Ezek: a budapesti gyorsvasút, a bajai, a dunaföldvári és a budapest—borárostéri nagy dunahidak, a budapesti peremvárosok és számos vidéki város. Pápa. Hódmezővásárhely, ózd, Veszprém, Diósgyőr és egyéb más városok csatornázási, illetőleg vízellátási terveinek elkészítése. Ezeken kívül elkészíti az Intézet mintegy 150 kisebb híd, 400 kilométer elsőrendű közút, 100 kilométer vasút, 130 kilométer kisvasút, 70 kilométer drótkötélpálya és 10 kőbánya építésének terveit isA Közlekedésügyi Tanintézet elsőízben _ szerepel a tárca, költségvetésében. EdrHg ez az intézet önállóan működött. Az Államvasutak, a Posta, BSZKRT és a közlekedésügyi tárca támogatásából tartotta fenn magát. Á szocialista gazdálkodási elvek érvényesítése és mindennemű, az állami költségvetés keretén kívül folytatott gazdálkodás teljes felszámolása érdél-eben a közlekedésügyi miniszter ezt ®,z állapotot ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÖ I. megszüntette és az 1950. évtől kezdődően a tanintézet fenntartására szükséges kiadásokról a tárca költségvetésének keretében, 416.000 forint hitelkeretben gondoskodott. A tanintézet .Jövőbeni feladataiban, még inkább érvényesülnti fog az ,a. szempont, hogy la szakoktatás legmagasabb fokra való fejlesztésével a kiváló közlekedési szakemberek tömegét képezzék ki. A hallgatók kiválasztásánál érvényesülnie kell unnak az elvnek, amelyet Alkotmányunk is megállapított, hogy népi demokráciáink a. munkások és a, parasztok állama. Meg kell még említeni, t Országgyűlés, hogy az államvasutak és posta költségvetése, amelv &z 1949. évben még a tálica költségvetésének képezte külön* fejezetiét, && 1950. évi költségeliőirányzatbain nem > szerepel- A szocialista gazdálkodás célkitűzéseinek jobban megfelelő vállalati keretben gazdálkodnak ezek, és így az slőirányzatbta beépítve már nmedének. Az, hogy ez a két intézmény a kamerális költségvetési gazdálkodás kereteiből kilépett és az üzemi jellegnek jobban megfelelő vállalati számvitel rendszerébe épült bele, e két intézmény gazdálkodásának erec'iményesebbé 'tételét szolgálja, és alkalma nyílik, mindkét intézménynek , arra, hogy üzemét a, vállalati keretben jobban és gazdasáigosaibibau sziervezze meg. A közlekedési tárca feladatai tehát, t. Országgyűlés, nem. kevesbedtek meg, h'anem közlekedésünkre, mint népgazdaságunk egyik legfontosabb szektorára, a jövőben is niagy feladatok várnak. A tárca költségelőirányzata azt mutatja., hogy k örülitek intő, la- szükségletekkel számotvető, azok megoldását feltétlenül biztosító és mégis takarékos gazdálkodás keretében oldotta meg- a feladatokat. (11.30.) É szempontok érvényesítését illetően az előirányzat nem hagy kívánni. valót m'aga után-. A feladatokat a közlekedésügyi r tárca dolgozóinak lelkes t és áldozatos munkáján keresztül fogja megvalósítani. Garancia erre a tárca dolgozóinak az az áldozatos munkája, amelyet lerombolt közlekedésünk újjáépítésével kapcsolatban és most már ezen túlmenően is a kÖzlekedéisi tárca egész területén véghezvittek n'agy szövetségesünk és barátunk, a Szovjetunió támogatásával. (Nagy taps.) Mindezek alapján a t. Országgyűlésnek a közlekedési tárca költségvetését elfogadásra ajánlonn. (Elénk tavs.) ELNÖK: Szólásra következik

Î SZABÓ PIROSKA toafaső: Priesaol József! ELNÖK: A képviselő urat illeti a szó. PRIESZOL JÓZSEF: T. Országgyűlés! T. Elvtársak! Áttanulmányozva a közlekedésés postaügyi minisztérium költségvetését, örömmel állapíthatjuk, meg, hogy ezja költségvetés jelenlegi gazdasági és politikai viszonyaink között a legjobb költségvetések közé tartozik,, amelyekkel a szocializmus építésének ügyét szolgáLhatjiik. Természetesen sokkal jobb lenne, ha öszszegszerűen még több beruházást eszközölhetnénk közlekedési vonalon, sajno« azonban most még ez nem áll módunkban; sőt, az sem volt könnyű dolog, hogy idáig eljutottunk, hiszen jól tudja mindenki, hogy hazánkat a fasiszta vandálok és á velük szövetséges belső bitangok romíb'a döntötték. Alig lehet szavakat találni arra a gonoszságra és állatiasságra, amellyel közlekedésünket, de különösképpen hidjaink&t, vasutainkat és utainkat elpusztították. Azt hitték, ezek az örültek., hogy ezzel mes tudják akadályozni a diadalmasan előrtetörő, az elnyomott népeket 42