Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-21

643 Az országgyűlés 21. ülése 1949. hangba« uszításai és hazudozásai nyomán el­indult augusztusi és októberi vásárlási láz ide­jén tapasztaltuk. Az állam kezén lévő bőséges árukészletek, az áruelosztás politikai fontosságának és az egész helyzetnek helyes felfogása, az; állama nagykereskiedeliem rugalmas módszerei és é rendelkezésre álló szállítási apparátus jó mun­kája lehetővé tették- hogy az áru mindenütt ott legyen, hogy a legkisebb falu is bőven el legyen láíva sóval, cukorral, gyufával. (17.00) Ennek ia fegyvernek és ennek >a jó munkának jelentős részben volt köszönhető, hogy atzi ellen­ség 3—4 nappal később kénytelen volt takti­kát változtatni és azt hirdetni, hogy a háborús híreket a kormány terjesztette el. hogy meg tudjon szabadulni a felesleges árukészletektől­Nois, — persze mondanom, sem kell — nem mi vagyunk azok, akik a háborús híreket terjeszt­jük, de mindenesetre biarát és ellenség egy­aránt tapasztalhatta, hogv a dolgozó nép ál­lamhatatlma mindenütt résen áll és az, ellenség minden próbálkozását és kísérletét visszaveri, ha kell erővel, ha kell áruval, hiai kell mindaket­tővel. Az iparcikkforgalmi és mezőgazdaságii nagykereskedelmi nemzeti vállalatok nmnkája és feladatköre hasonló, de a termeléshez való viszonyuk különbözik egymástól. Az iparcikkek forgalmait lebonyolító nemzeti vállalatok part­nere a tervszerűen termelő szocialista nagy­ipar, amelytől ;a. kereskedelmi^ f vállalaítok ./feszes termelési szerződések alapján átveszik a belföldi forgalomba kerülő teljes 'termelést és decentralizált hálózatukon keresztül eljut­tatják az árukat a kiskereskedelembe. A be­gyűjtő, a felvásárló nemzeti vállalatok part­nere azonban mem a szocialista, nagyipar, ha­nem a szétaprózott magyar mezőgazdság, amelyen béliül a globális tervszerűség mellett igen sokszor érvényre jut a 1 kisárutermelés tényéből folyó szerve zeit lenség, almi jelentősien megnehezíti ezeknek a vállalatoknak a mun­káját. A mezőgazdasági nemzeti vállalatok nem veszik át a belföldi forgalomba, kerülő teljes mezőgazdasági termelésit» hanem csak a dol­gozó lakosság élelmezése szempontjából leg­döntőbb jelentőségű mezőgazdaságii terméke­ket, a közellátási tery által előírit mennyiség­ben. Az ipaircikkforgalmi nemzeti vállalatoilc közvetleniül veszik át a szocialista nlagyipar termelését» mi"- a begyyűjtés és felvásárlás munkája döntő terülteken a szövetkezeti háló­zatra épül. A mezőgazdasági nagykereskedelmi válla­latok szintén igen komoly fejlődésen mentek kereszitül az elmúlt esztendőben, hiszen a kenyérgabona, aj takarmánygabona,, a burgo­nyái és hagyma területén teljesen ki tudták ktapcsolui a magánnagykeireiskedelem tevékeny­ségét. Ez a jelentős eredménv bizomyílt ja annak helyességét, hogy a felvásárló nemzeti vállalatok munkádat a szövetkezetekre építettük fel, mert a földmiívesszövetkezeitiekbein tömörült dolgoizó parasztság bebizonvította, hogy a nemzeti vál­lalatok segítségével képes ennek a nehéz fel­adatnak helyes megoldására, és hogy a nemzeti vállalatok és szövetkezetek együttes 'munkájá­ból majd megszülethet az « kereskedelem: ame­lyet Sztálin úgy mond: »Kereskedelem kapita­listák és spekulánsok nélkül.« A dolgozó parasztság szorgalmas munkája, fejlődő politikai öntudata, a szövetkezetek nö­vekvő tekintélye és a tenményforgalmi nem­évi december hó 16-án, pénteken. 644 zeti vállalat erőfeszítései tették lehetővé előbb a kenyérjegy eltörlését, maid a féilfehér kenyér megvalósítását, néhány nappal ezelőtt pedig a zsemlye és a péksütemények árának leszállítá­sát és a. jegynélküli finom rétes- és ! tésztát], szí bevezetését. Mikor örömmel emlékezünk meg a kenyer­es liszteMátási rendszerünkben az elmúlt na­pokban yégrehaijtott, a dolgozó nép érdekeit szolgáló (módosításokról, javításokról. nem hallgatunk arról, hogy ugyanakkor a kulák­siág, a f allusi kizsákmányolók körében a dol­gozó nép kenyere, az állami tartalékok elleni támadások napirenden vannak. Csak legutóbb adtak hírt a lapok arról, hogy az ország (különféle részein találjak ku­láikiokat, akik az egyforintos kenyérrel tlafear­mányoztak- A dolgozó nép álliaimhatalimániak bírósága lesújtott ezekre -az aljas gonoszte­vőkre, és le fog sújtani mindenkire, aki a dol­gozó nép kenyere eMen merényletet intéz. ÏT<*ps-) Az állatforgalom területén az állami fel­vásárló szervezet teljes kiépítése imég nem fejeződött he. Az élősertés felvásárlási forga­lomban sikerült megvalósítani a nosiztro fel­vásárlási rendszerbem azt, hogy a parasztság egyimásfcözötti forgalmától eltekintve, csak a nemzeti vállalatok vásárolnak- Hogy a magán­nagykereskedeleim a dolgozó parasztságot és 1 a fogvaszltókat egyaránt nyúzó kupecek és spekulánsok kikapcsolása a sertésfelvásárlás­ból mit jelenti azt bizonyítja az a tény, hogy az elmúlt időbeni kétszer is le tudtuk szállítani a, sertéstermékek árait. (Taps) Amíg 1948 nya­rán a sertéscomb fogyasztói ára 22 forint volt, ma már 12 forint 70 fillér, a sertészsíré pedig 1948 nyarán 22 forint volt. most pedig 17 forint. De a nosztro felvásárlási rendszer megteremtése nemcsak az árleszállítás terén hozott döntő eredményeket dolgozó népünk számára, hanelm a budapesti és vidéki városi sertésifelhozatall tekintetében is- Hogv e téren milyen fejlődés van, arra nézve elég meg­említeni azt, hogy 1946-ban az összes serités­felhozatal Budapestre 42-320 darab volt. míg ebben az évben a november havi felhozatal 40.781 darab. A marlhakereskedelem vonalam december 15-ig 9 vármegyében valósítottuk ímeg a nosztro rendszert és a többi területen is folytad matban van ainmak életrehívásá- A nuairhafhús­ellátás az egész év folyamán bőséges és min­den igényt kielégítő volt Nagy fejlődésein mentek keresztül a baromfi- és toi ás vállalaítok is, amelyek szinte kizárólagosan átvették az áruelosztás funkcióit az ország egész terü­leten. Mindezen eredmények melllett meg kell állapítanoim, hogy a nagykereskedelmi nem­zeti vállalatok munkájának minősége nem tudott lépést tartani a mennyisésri fejlőd ésisell és ezért most, almikor a naigykéreskedelmi nemzeti vállalaítok deeentralizáeiójiát befejez­zük, az új közigazgatási beosztás szerinti me­gyei székhelyeken a nagykereskedelmi nemzeti vállalatokat felállítjuk, a megyeszékhelyeken árubázisokat építünk ki, azi eddiginél sokkal fofcozotttaibban kell törekedni az áruelosztó hálózat munkájának megjavítására, a_ munkia tervszerűségére, az árú útjának további lerövi­dítésére, az önköltség csökkentésére, a keres­kedelmi költségnormák megállapítására, az állami akkumuláció további növelésére. A begyűjtő vállalatok vonalán pedig ezin­41*

Next

/
Thumbnails
Contents