Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-21
607 -Az országgyűlés ti. ülése 1949. Ezeknek ,a dömitő feladatoknak végrehajtásához szükséges káderek biztosítása céljából létrehoztunk egy hathetes, állandó bentlakásos iskolát 120 férőhellyel, továbbá egy kéthetes bentlakásos iskolát 200 férőhellyel; a% építő mimkásitörnegek politikai nevelésére pedig vállalatoknál és üzemiekben, Budapestem Ss vidéken, 463 tölmegszemináriuímot indítottunk, 44-572 hallgatóval. Ugyanaíkkor a bizalnűrendszer hálózatának tiel'Jeis kiépítését is folyamatba tettük, hogy a tavaszi munkák megindulás®, ideién ia políitikailais: képzett, megbízható káderek ezrei a szOoializimujs szellemétől és az alkotniakarás vágyától áthatva, legyenek segítségünkre, az építőipar segítségére, a magyar dolgozó nép boldog jövőjét jelentő ötéves terv sikeres megvalósításaiban. T. Országgyűlés! Ehhez a. nagy munkához kérjük Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja és szeretett Rákosii elvtársunk segítségét. A magunk részéről pedig mindent elkövetünk: annak érdekében, hogv a tműszaki értelmiségiek és a fizikai dolgozók jól össaeműködjenek, mert munkánk sikerének ez egyik legfontosabb és legdöntőbb előfeltétele- Ügyaniakor rendkívül nagy fontosságot tulajdonítunk annak is, hogy az építési minisatérium^ az ipari központok, a nemzeti vállalatok és , a MÉMOSz között a kapcsolat még szilárdabb legyen és a jó együttműködést semtmi sie zavarhassa uneg. Végül, de nem utolsó sorban, fokozzuk az éberséget és ahol ia 'legkisebb jelét is észrevesszük a szabotázsnaik, illetőleg, a szándékos kártevésnek, oda niunkásököllel lesújtunk. Azokat aiz értelmiségi dolgozókat viszont, akik becsületes jó munkát végeznek, akik tudásuk legjavát adják a magyar népnek, megbecsüljük és ha szükséges, mesr is védelmezzük. így készül szakszervezetünk és ígv készülnek a magyar építőipari dolgozók tízezrei hittől, bizakodással és tele reménységgel az úi, boOidog világot jelenítő ötéves terv végrehajtására- (Namj taps.) Minthogy az építési minisztérium célkitűzései teljesen azonosak a dolgozó nép érdekeivel,, a költségvetés pedier e célok megvaJlóeításának előfeltételét jelenti, ezért a költségvetést pártom és a. magam nevében örötmmel elfogadom. (Naav taps,) ELNÖK; Szólásra következik? SZABÓ PIROSKA jegyző: Szabó Ferenc! SZABÓ FERENC: T. Országgyűlés! Néhány hónappal ezelőtt a Hortobágyon jártam: Magyarországnak aaon a vidékem amelyről nem is olyan régem, még azt szokták mondani, hogy csak atzért van, mert mégsem maradhat iyuk földkerekségnek azon aJ résizén.. A Hortobágy ot ennek ellenére az egész világon ismerték' ugyanúgy, mint ahogy ismerték a cigányt, - a gulyást, a fokost, a paprikást, a csikóst, — de a távolabbi külföldön ennél többet igen kevesen tudtak Magyarországról. A Hortobágyon voltak gulyák, ménesek, csikósok; volt egy csárda, ahol régebben a betyárok mulatozt'%. Később pedig olcsó idegenforgalmi látványosságot csinált belőle a Horthy-féle fasiszta idők kormányzata. Volt azonkivül a Hortobágyon délibáb, és ezt minden iskolai könyvbe beleírták. De aimi a rónaság, a délibáb, a gulyák és ménesek kirakatbatett látványossága mögött volt, arról általában óvakodtak beszélni. Milyen volt az élet azon az óriási földterületen? Kalyibákban^ sárbpl vert kunyhókban, siralmas, egészségtelen házacskákban laktak azok a t dolgozok, akiket a sors ORSZÁGGYOLffiSl NAPLÓ I. évi december hó Í6-án, péntekén. 608 megáldott, vagy megvert azzal, hogy a Horto : bágyon tudták, valamilyen munkával megkeresni maguk és családjuk sovány kenyerét. ekík a maguk- a hortobágyi munkájával, rend 1 szerint embertelenül nehéz életével valami városban való uraság vagyonát gyarapították. Jól tudjuk, hogy gj magyarországi nagybirtokokon a fényes kastélyok tövében nyomorúságos házacskákban élt a cselédség, még az uradalom belső cselédei is. Erről ezen a helyen, a dolgozó magyar nép államának országgyűlésében, ahol a múlt korszak elnyomottjai, munkások, dolgozó parasztok és a néphez hű. demokratikus érzelmű' értelmiségiek ülnek együtt és tanácskoznak az ország dolgairól, nem kell bővebben beszélni. Legtöbben a magunk élete tapasztalatából tudjuk, hogy milyen volt az uradalmi cselédek helyzete, milyenek voltak lakásviszonyaik, milyen kunyhókban nőtt fel a szegény parasztember gyermeke, ha ugyan egyáltalán meg; tudott birkóznj azzal a nyomorúsággal, amely apjáraanyjára, testvéreire és reá nehezedett; ha túlélte a gyermekkor bajait, betegségeit. A Hortobágyon még az átlagosnál, a megszokottnál is rosszabbak voltak a kint dolgozó, mondhatnám, oda számkivetett szegényemberek lakásviszornyai. Most azt tapasztaltam, hogy a Hortobágy élete teljesen megváltozott. Az öntözés segítségével, a gépeknek okos felhasználásával valóságos gazdag parac 7 iï csomót teremtettek olvan részeken, ahol azelőtt csak sivár szik volt és semmi más. Különféle gazdasági újításokkal megváltoztatták a Hortobágy óriási területének termőképességét és tudjuk, hogy különösen az öntözött területeken évről-évre jobb eredményteket érnek el. Most azonban nem erről akarok beszélni. Az építési minisztérium költségvetését tárgyaljuk s ennek a minisztériumnak hatáskörébe tartozik a faluépítés programmjának megállapítása és irányítása, az országos falufejlesztési elveknek előkészítése; ennek a minisztériumnak irányítása alatt történtek azok az építkezések is, amelyeket a Hortobágyon láttunk és amelyekről csak a legnagyobb elismeréssel és tisztelettel tudok megemlékezni. (12-30) A Hortobágyon, ahol néhány esztendővel ezelőtt a dolgozó szegény emberek még az állathoz is méltatlan körülmények között voltak kénytelenek élni és lakni, egészséges, tág is, erős. szép épületek vannak, felszerelve minden olyan berendezéssel- laimelyet a városi emberek megszoktak, de amelyről a falusi szegény emberek, különösen a Hortobágy számkivetettjei még csak nem is álmodhattak, hiszen az ember csak olyasmiről álmodik, amit látott, amit már ismer. Ezeknek a hortobágyi új házsoroknak lát; tára jutott eszembe, hogy a magyar népi demokrácia a lakásviszonyok tetkintetében ' is forradalmat csinál a vidéki szegény nép életében. Megtanítja a népet arra, hogy minden szoba tágas, világos legyen, s az ablakok nem arra valók, hogy megőrizzék a szobák, a konyha elha sznált rossz levegőjét, ban em arra, hogy beboesássák-a napfényt, és szélesre kitárva bebocsásisák a lakásokba az egészséges külső levegőt; megtanítja szegény népünket arra, hogy igényes legyen és lakás dolgában is nemcsak az egészségeset, hanem a szépet is megbecsülje, megtanítja népünket a \ vízvezeI téknék, a fürdőszobának, a korszerű és a házi39
