Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-21
599 Az országgyűlés 21. ülése 1949. évi december hó 16-án, pénteken. 600 végezzenek és felszabadítsuk őket azoktól az aclminisztratív , munkáktól, amelyeik el végzetéhez műszaki képzettség nemi szükségesTovábbi feladatként jelentkezik 1950-ben ú.i ipari tervezőirodák és intézetek felállítása éö a beruházások kivitelezésére új beruházási vállalaitok •létesítése. T. Országgyűlés! Csak naarv vonalakban vázoltaim, azokat a hatatűiae feladatokat, amelyek ötéves tervünk első esztendejében várnak a nehéziparra. Ezeknek aJ feiladatioknaik a teljesítésiéhez újabb jelentős stzámú szakképzett káderre lesz szükség. Ipari üzemeinkből, a műszaki főiskolákból, a műegyetemről újabb káderekéit' kell bevonni a vezetés munkájábaAz eltmiult évek tapasztalatai atáft bizonyítják, hogy az ipari munkásokból fett vezetők mindenütt megálltak helyüket, ahová a magyar nép, a magyar dolgozók bizalma állította olket, T. Országgyűlés! Feladataink nagyok, de feladataink teljesítésénél nem vagyunk magunkra hajgyatva. Velünk a dicsőséges Szovjetunió, (HoszamPartó nagy taps,) mely megteremtette steáimnnkra azt a lehetőségei, hogy ma itt jövő terveinkről tárgyalhassunkVelünfc vannak a baráti népd demokráciák, velünk van a világ dolgozóinak lánglielkű vezére, tanítója, a magyar nép nagy barátija, Sztálin elvtárs (Hosszantartó telkes, ütemes taps.), akiinek segítségét éreztük mindemkor, amikor a magyar nép haladásáról, fejlődéséről, felemelkedéséről, jólétéről volt szó. Feladataink végrehaijtásíábam a Magyar Dolgozók Pártjára, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztályra, népi demokráciánk vezető erejére támaszkodnnk. A munkásosztály élcsapatának, a Magyar Dolgozók Pártjának irányításával forrón szeretett vezérünknek, az egész r magyar dolgozó nép vezérének, Rákosi Mátyás elvtársnak (Hosszantartó lelkes, ütemes tarts-) útmutatása szerint feladiatainkait a jövő évben teljes mértékben végre foejuk hajtaniT. Országgyűlés ! Az előbb elmondottakban vázoltam eddigi eredményeinket» vázoltam a köveltkező esdendő feladatait; mindezek alapján kérem a t- Országgyűlést, hogy a nehézipari minisztérium költségvetését fogadja el(Hosszantartó taps.) ELNÖK: Minthogy a tárcához több felszólaló nincs, az általános vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. r . Következik ai határozathozatal- Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a nehézipari minisztérium költségvetését áltatánossáEban, a részletes tárgyalá« alapjául elfogadja-e? (igent) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a nehézipari minisztérium költségvetését általánosságban a részletes tárgyalás alapjául el" fogadta. Következik a részletes tárgyalás. Megállapítom, hogy a tiáirca egyes címeihez módosító indítvány nem érkezett be. Felteszem a kér dést, hogy az országgyűlés a tárca költségvetését részleteiben elfogadja-e? (Igent) Az országgyűlés a tárea költségvetését részleteiben is elfogadta- (Lelkes taps.) T. Országgyűlés! Napirend szerint ^következik az építésügyi minisztérium költségvetésének általános tárgyalása» Mielőtt az előadó árnak a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudomására hozóim- hogy a táreáhoiz Török, János és Szánó Ferenc országgyűlési képviselők szólalnak fel. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Tóth Endre előadó urat illeti a szóTÛTH ENDRE előadó: T. Országgyűlés! Ha összehasonlítjuk az építésügyi minisztérium előttünk fekvő költségvetését a multévi költségvetéssel, szembetűnik a költségvetési keret jelentős csökkenése. Míg az 1949- évi költségvetésben a kiadások előirányzata 43,311-300 forint volt, addig az 1950. évi költségvetés 21,556.000 forint kiadást irányoz elő. A csökkenés tehát kereken 50 százalék. A költségvetés keretének ez, ,a vláltoasásia azt jelzi, hogy a minisztérium szervezetében és feladatkörében jelentős változás történt. A szervezeti változás azt jelenti, hogy a minisztérium külső sízerveá, hat építésügyi főigazgatóság és 26 igazgatóság, ez évben megszűntek, illetve megszűnnek- Szervezeti változást jelent a feladatkörök központosítása és a szervezési, a magasépítőipari, ia tégla" és oserépipari igazgatóságoknak átalakítása minisiztérinnii főosztályokká!. A minisztérium feladata, — amint azt a Népgazdasági Tanács meghatározta — a magas építkezések 1950. évi beruházási programjának irányítása, a kivitelező vállalatok gazdasági terveinek öszgízeihangolása és ezek közvetlen felügyelete, az állami tervező irodák ellenőrzése és irányítasa^ a tégla", és cserépgyárak termelési és beruházási terveinek felülvizsgálata, az építésig anyaggazdálkodás közvetlen irányítása, az építőipari munkaerőgazdálkodás, a szaktudás hiányának átképzések útján való meg" szüntetése a területrendezéssel kapcsolatos elvi ügyek felülvizsgálata, a faluépítés programjának megállapítása és irányítása, az országos falufejlesztés! tervek elkészítése, az újítómozgalom irányítása, az építőipari szakirodalom fejlesztése, egyszóval a magasépítkezések irányítása; és ellenőrzése. (Elnök: NAGYISTÓK JÓZSEF. — 1144.) A minisztérium ilyen szervezeti és feladatkörbeli változása! lehetővé tette, hogy a minisztérium túlnyomórészt igazgatási funk" ciókat ellátó és bürokratikus ügyintéző szerv helyett a termelés közvetlen irányítására, az operatív teendők ellátására alkalmas államigazgatási szervvé váljék. A minisztérium most Vázolt átalakításai lehetővé teszi, hogy az eddigi kézműipari jellegű építőiparunk a nagy Szovjetunió építőiparának nagyüzemi, magas termelékenységű munkamódszereinek, a szovjet építőmunkások és sztahanovisták tapasztalatainak felhasználásával valóban szocialista jellegű népgazdaságunk új erőforrását képező jelentős kulcsiparunk legyen. A költségvetésben 5,859.800 forinttal szerepel az Építéstudományi Intézet- Ennek feladatköre az építkezés gazdaságosabbá és korszerűbbé tételeved! kapcsolatos kutató, tudományos és racionalizálási munkásságra terjed ki. Az intézet létesítése előtt hazánkban nem volt olyan szerv, amely a magas" és mélyépítési kérdéseket megfelélő ItúdroniányOs felkészültségígiel és hatékonysággal vizsgálta volna meg. Fontosnak tartom az intézet feladatai közül különösen kiemelni a következőket: az építési költségek .tudományos mérésére vonatkozó módszerek kialakításai, az újítások szakszerű elbírálása és a használatbaadás módszereinek kidolgozása, az előregyártás és előrefeszítés, valamint a tipizálás kérdéseinek megoldása, az épületszerelési és közműhálózati kérdések vizsgálata és észszerű takarékos megoldásainak tanulmányozása.