Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-21
589 -Az országgyűlés 21. ülése 1949. inté&inényes -üdültetésben. Azokon a helyeken üdültek a mi dolgozóink, ahol azelőtt a Horthyvilág lovagjai, hercegek, .grófok, bárók, méltóságos urak és hölgyeik üdültek- Ma már Lilla; Füred, Galyatető, Balaton, Hévíz és a többi üdüflő, mind-mind a dolgozók pihenését, jólétét és egészségét szolgálja. Dolgozóink eljutottak a bulgáriai, csehszlovákiai üdülőhelyekre is, ahová ezelőtt esak a feudális és kapitalista urak járhattak. A dolgozók növekvő szociális igényét szolgálja az a 180.000 lakás is, amely öt év alatt fog felépülni; ezzel megszűnik lakáshiány, amelyet ;a fasiszták hagytak ránk örökségül. Egészséges, világos, napfényes, fürdőszobás, modern lakás okihoz fognak jutni dolgozóink. T. Országgyűlés ! Gerő elvtárs a napokban terjesztette be a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervét; részleteiben ismertette a feladatokat és ismertette azokat az eredményeiket is, amelyekéit öt esztendő múlva, illetve már az öt esztendő folyamán is el fogunk érini. A t. Országgyűlés elfogadta ia törvényjavaslatot, az ötéves terv törvény lett, .a. magyar dolgozók yégre fogják hajtani a tervet minden részletében, mert ez a terv a ma: gyár nép terveötéves tervünk ^ munkájában, a szocializmus építésében továbbra is számíthatunk a nagy Szovjetunió segítségére és segítséget jelent számunkra a népi demokráciák országaival való gazdasági együttműködés r is. ^agy feladataink teljesítésében segít a Párt és r utat mutat továbbra is szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs. (Lelkes, ütemes tav*.) Haddi fejezzem be beszédemet Rákosi elvtárs szavaival (olvassa): »Ma, amikor egy győztesen megvívott nehéz harc után erőben, tapasztalatban gyarapodva, magabiztosan -fogunk új munkánkhoz, hálatelt szívvel emlékezünk meg a hatalmas Szovjetunióról, a magyar nép nasjy barátjáról, a holes szeretett Sztálinról. Mögöttünk áll a hatalmas Szovjetunió védő karja. Ez a tudat ad erőt, biztonságot további utunkra:, belőle merítünk új lendületet, új elszántságot arra. hogy tántoríthatatlanul haltadjunk tovább új küzdelmek és győzelmek felé. Ez a terv a békét, a jólétet, a magyar dolgozók életszínvonalának, emelését, bóliduguláisát és boldogságát jelenti«. A nehézipari minisztérium most beterjesztett 1950. évi költségvetése is ezt a célt szolgálja; azt szolgálja, hogy első ötéves- népgazdasági tervünket minél jobban, minél, eredményesebben tudjuk teljesíteni. A «nehézipari minisztérium 1950. évi költségvetése a nehézipar, a gépipar fejlesztését szolgálja, ami alapja egész ötéves tervünknek. A nehézipari minisztérium költségvetése ötéves tervünk első esztendejének előfeltételeit biztosítja. A nehézipari minisztérium 1950. évi költségvetését pártom, ia Magyar Dolgozók Partja nevében s a nehézipari dolgozókés a magam nevében örömmel elfogadom. (Élénk ta<ps.) ELNÖK: Szólásra következik? SZABÓ PIROSKA teauző: Katona Sándor! ELNÖK: A képviselő urat illeti a szó. KATONA SÁNDOR: T. Országgyűlés! A nehézipari minisztérium költségvetésének bevezetésében olvassuk, hegy ta minisztérium feladatait ebben az évben már az a célkitűzés határozza meg, hogy Magyarországot egy olyan mezőgazdasági országhói, ^melynek viszonylag fejlett ipara van, olyan ipari országgá tegyük, amelynek fejlett mezőgazdasága van. évi december hó 16-án, pénteken. 590 Éhben a célkitűzésben mindannyian egyetértünk; egyetértenek azok a dolgozó parasztok is, akik vállalták és vállalják a szocializmus építését a, falun és vállalják az e feladatból adódó összes tennivalókat. Ezért a magam s a Független Kisgazdapárt nevében elfogadom ,a nehézipari minisztérium költségvetését. Egyetértek azzsal, hogy a szocializmus építése nem mehet végbe a termelő erők nagyarárnyú fejlesztése nélkül, s hogy a termelő erők fejlesztése megkívánja a nehézipar megerősítését. A miagyar ipar az eltmúlt időben a német nagyipar, a nyugati nagytőke függvénye ós tartozéka volt. Önálló, a magyar nép érdékei szerint való fejlesztéséről nem lehetett szó1945-ben, amikor a diadalmas Vörös* Hadsereg Magyarországot felszabadította a fasiszta elnyomás alól. ebben a tekinltetben is döntő fordulat következett be. Az iparfejlesztés lehetőségei különösen megnövekedtek akkor, ami kor a felszabadulás után az ipariban és a hiteléletben is megsemmisítettük a nagytőke uraiimát. T- Országgyűlés! Jól tudjuk, hogy a o* a " gyár mezőgazdaság mostani állapotában, a miagyar föld mostani felaprózottságában!, nem maradhat meg. A kezdetleges eszközökkel, elmaradt munkamódszerekkel, főleg emberi és állati munkaerőveil dolgozó masrvar parasztgazdaságok nem tudnak olyan mennyiségben, olyan minőségben és olyan olcsón termelni, hogy a világverseny jelentkezése esetén is versenyképesek lehessenek- Anyagi tekintetben pedig nem olyan erősek, hogy az esetleg jelentkező válságokkal, nehézségekkel külön-külön meg- tudnának birkóani. Népünket tanács okkal, útbaigazítással, irányítással, gépek és más termelőeszközök juttatásával kell rávezetni az egészséges fejlődés útjára ott is, ahol még eddig erre az útra nem lépett ráGépek nélkül nincs mezőgazdasági tömegtermelés, tömegtermeilés nélkül nincs alacsony önköltség nehézipar nélkül nincsenek mezőgazdasági gépek. Ezzel a parasztoknak és munkásoknak egyforanau tisztában kell Ifenniök. Parasztságunk nagy többsége már látja, hogy a fejlődés útja egyedül és kizárólag a nagyüzemi termelés- A nagyüzemi termelésnek nálunk legalkalmasabb forrná ja a szövetkezet, a. szövetkezeti gazdálkodást pedig a mezőgazdasági gépek szaporításával tudjuk gazdaságossá, egészségessé, a szövetkezeti tagok számára az eddigi színvonalat meghaladó mértékben jövedelmezővé tenmi. Néhány iniappal ezelőtt tárgyaltuk az ötéves népgazdasági tervről szálé törvényjavaslatot. Paraiszttársaim még emlékezhetnek arra. hogy az^ ötéves terv 8 milliárd forint beruházásit * irányoz elő közvetleaiül a mezőgazdaság számára, a mezőgazdaságot érintő ipari, közlekedési, építkezési, egészségügyi és kulturális beruházások teljes Összege pedig 12.5 milliárd forint, A törvény javaslat tárgyalásából tudjuk, hogy a konmiány a mezőgazdaságban: beruházandó összeg 50-3 százalékát gépesítésre szándékozik fordítani. (11.00) Egy ilyen arányú gépesítés, amely az eredményeket nézve, annyit jelent, hogy 1954-ben 500 gépállomáson 22800 állami traktor, 1400 arató-cséplőgép. 2570 új cséplőgép és naigyszámú egyéb nagy és kis mezőgazdasági gép fog dolgozni, csak a nehézipar termelésének megfelelő mértékű fokozatával lehetséges. A falusi reakció, a régi világ
