Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-21

585 Az országgyűlés 21. ülése 1919. évi december hó 16-án, pénteken. 586 Az 1950-es költség-vetési évben a Magyar Tudományos Tanáccsal szoros együttműködés­ben már szélesebb kerettiek között indulhat meg intézményeink kutató munkája. A földtani és geofizikai kutatások eorán feltárt nyersanyag­és energiaiforrásokalti is nehéziparunk szolgá­latába állítjuk. Erre «, célra 55,700.000 forintot fordítunk- Kutató intézményeink és tervező­irodáink 1950-ben nagy mértékben hozzá fog­nak járulni iparunk szeliLemi önállóságának biztosításához és a műszaki saíinivonal emelésé­hez. Erre a célra 6,615.000 forintot fordítunk. Továbbfejlesztjük az intézményes imáuőeégi ellenőrzést, amelyre 2,162.000 forintot fordí­tunk. vezetőképző tanfolyamokra 768-000 forin­tot, szaktanfolyamokra pedig: 4,859.000 forintot. Szükséges nehéziparunk jó vezetése szem­pontjából a műszaki káderek továbbképzése. Ennek érdekében nagy segítséget jelentenek azok a hathónapos iskolák és háromhónapos esti tanfolyannolk, amelyek 1950-ben fognak megindulni. Nagy segítséget fog jelenteni ( n<e­héziparumk résziére az az 1800 továbbképző és szakmtinkásképzőtanfolyatm, amelyen 56.000 hallgató vesz. részt. Tanfolyamaink közül 1100 vasipari, 505 bányász,, 160 vegyipari, 85 mész-, cement- és üvegipari dolgozó részére lesjz meg­szervezve. Komoly eredmény a Technológiai és Anyagvizsgáló Minőségi Ellenőrző Intézet át­szervezése- Az új intézet feladata, hogy a mi­nőséggel kapcsolatos, döntőbíráskodást igénylő kérdésekben szakvéleményt adjon, illetőleg, hogy az ehhez szükséges vizsgálatokat elvé­gezze. Főfeladata továbbá, hogy elvégezze azo­kat a vizsgálatokat, amelyekre az üzemek mi­nőségellenőrző osztályai nincsenek .még felké­szülve. Közreműködik az üzemi minőségellen­őrző osztályok személyzete' számára tanfolya­mok tartásában, kidolgozza a minős ;gi szab­ványokat, az ellenőrzési és vizsgálati eljárá­sokat és átvételi módszereiket. Célunk az, hogy iparunk fejlesztésével még erősebbé tegyük azt a hatalmas béketá­boort, amelynek élén a hatalmas Szovjetunió áll lés amelynek zászlaját a világ haltadó embe­riségének bölcs vezére, Sztálin elvtárs tartja szilárdan magasra. (Lelkes $aps.) # Célunk az, hogy agráripari országunkat fejlett mező­gazdásággal rendelkező ipari országgá változ­tassuk át és ezzel biztos bázist teremtsünk ha­zánkban a szocializmus építésének. Célunk olyan nehézipar teremtése, amely biztosítani tudja & könnyűipar fejlesztését, a mezőgazda­ság gépesítését éls szocialista átszervezését ? a közlekedés korszerűsítését. Olyan nehézipart teremtünk, amely biztosítja honvédelmünk, véderőnk kifejlesztését; olyan nehézipart te­remtünk, amely képes helytiállani függetlenté­günkért és a Szovjetunióval, valamint a baráti népi demokráciákkal és az egész világ- szabad­ságszerető népeivel együtt, hathatós támassza lesz a béke védelmének az imperialista gyuj­togatókkal szemben. Mélységes hálával köszönjük meg a Szov­jetuniónak, hogy átadta nekünk nagy tapasz­ta.latait, mert ezek a tapasztalatok korlátlan lehetőséget teremtenek a mi hazánkban is a fejlődésnek. Korlátlan lehetőségek nyilnak meg- i\o'lgozóink — fizikai és értelmiségi dolgo­zóink — előtt- Műszaki értelmiségieinknek most van valójában lehetőségtük tudásuk érvé­nyesítésére, a technika fejlesztésére, mert nem kell »attól félniük, hogy elkészítik terveiket és utána aiz utcára kerülnek, mint ahogy a kapi­talisták bántak el velük annakidején. Ma egyre inkább együtt dolgozik a fizikai mun­kás és az értelmiségi egy cél érdekében., Le­. döntöttük azt a hatalmas mesterséges válasz­fa Lat, amelyet oly nagy igyekezettel építettek letűnt kapitalista uraink a fizikai és értelmi­ségi dolgozók közé. Előttünk állnak a hatal-. ma® szovjet példák, amelyeknek segítségével a természet erőit az emberiség szolgálatába tud­juk állítani. A következő öt esztendő alatt ipari beru­házásokra 21 milliárd forintot fordítunk és en­nek legnagyobb részét — 18.3 milliárd forin­tot — a nehézipar fejlesztésére fordítjuk. Már ezek a számok egymagukban is megmutatják a,zokat a hatalmas feladatokat, amelyek a ne J hézipar dolgozóira . várnak. Hatalmas felada­tok ezek., de teljesítjük őket, mert nehézipa­runk tervszerű munkájától függ egész orszá­gunk iparának és gazdasági életünknek r fejlő­dése, mert moist már nem .a kapitalistáknak, hanem saját magunknak termelünk. Saját bol­dog, vidám országunkat teremtjük meg ezzel, A magyar munkásosztály tudatában van mindezeknek és ezt a tudatot mélyíti el, ami­kor erősíti ,a .munkafegyelmet, emeli termelé­sét, harcol a selejt ellen^ küzd az önköltség csökkentéséért, az üzemen belüli munkanélküli­ség megszüntetéséért, emeli a munka termelé­kenységét is harcol a terv pontos végrehajtá­sáért, sőt túlteljesítéséért- Amikor vállvetve küzd a néphez hű értelmi seggel, szélesíti az egyéni munkaversenyt, a brigádversenyt, ezzel saját ügyét, a dolgozó nép ügyét, a, béke ügyét, a szocializmus építését segíti elő. Marxi-lenini ideológiái oktatásisal és neve­léssel új embertípus van születőben és enncív az embertípusnak merőben más ,a viszonya a munkáihoz, mint azelőtt. Pártunk a marxi­lenini ideologic terjesztésével új munkaer­kölcsre és kommunista öntuc'iatra neveli dol­gozóinkat, aminek eredniéniye megmutatkozik a munkában is. Megmutatkozott néhány héttel ezelőtt a tervkölesön jegyzésénél is. Megmu: tatkozott ©B a közelmúltban is, amikor a. mi forrón szeretett Sztálin elvtársunk születés­napjára, egy emberként tették meg felajánlá­saikat a magyar dologzók. (Naay taw&.) Ezek a felajánlások olyan nagymérvűek voltak, hogy a legtöbb üzemben összegszerűen lénye­gesen túlhaladták a tervkölcsönjegyzés össze­gét is. így történt ez nálunk a Ganz Villamos­sági Gyárban, ahol a sztálini felajánlások ér­téke meghaladta a 4.5 millió forintot, amely több mint kétsizerese az üzemi tervkölcsön jegy­zésnek. És ezek a felajánlások, amelyeket a terv túlteljesítésén felül vállaltak a magyar dolgoizók, nagyrészt teljesültek a Sztálin elv­társ születésnapjáig teljes egészükben teljesül­nek. A nagy Sztálin iránti mélységes szeretet legszebb megnyilvánulása a magyar dolgozók által vállalt sztálini műszak, amely azt jelenti, hogy ebben atz időben a dolgozók Sztálin elv­társ tiszteletére minden eddigi teljesítményüket maradandóan túlszárnyalják. (Nagy tav s-) r A nagybudapesti páirtválaszitmány határo­zata szerint vezérüntk, Rákosi elvftárs útmuta­tása nyomán soha nemi látott lendület indult meg üzemeinkben. Ezekben a hetekben indult meg hazánkban a Sztahanov-mozgaiom., amely­nek eredményeképpen a vas-, a bánya-, az építő­s a textiliparban és az. ioar többi szektorában is 1000—1500—2000, sőt 3000%-on felüli teljesít­ményt értek el dolgozóink. Ez a lendület vis^i magával dolgozóiunk ezreit és tízezreit» akik nem állnak nneg a százszázalékos noíranatelje-

Next

/
Thumbnails
Contents