Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-20
567 Az országgyűlés 20. ülése 1949. évi é,s politikai életben végbement Dolgozó népünk aiz élet minden területén hozzáfogott a szocializmus épütéséheia A Szovjetunió á német, olaiaz, japán fasiszták leverésével és hazánk felsizaibadításával megteremtette az előfeltételeit annak, hogy felszámoljuk a magyar népet szolgaságiban tartó kizsákmányoló, elnyomó feudalizmust és kapitalizmust és megsemmisítsük a magyar fasiszták imiarad ványait, A Szovjetunió feíbecsüiliheitetltin értékű r segítségével, támogatásával új pályára lendófóetite a magyar nemzet fejlődését és új korszakot nyitotfc a magyar dolgozó nép gazdasági, társadalma és piolütibai fejlődéséiben.. Ez az új korszak kifejezésre jut népi demokráciánk megvalósításában és iparunk áHamosításábaui isA magyar ipar 92 százaléka az álltam kezén van,; az állaim vezetője viszont, a dolgozó parasztsággal szövetséges magyar munkásosztályIndokolta még a szétválasztást, a szocialista szektornak, valamint az állami term/elő erőinek áflíiandó növekedése, ennek: a növekedésnek, fejlődésnek állandó biztosítása, ellenőrzése és helyesi irányítása». Az, iparnak nehéz- és könnyűiparra való tzétVáLasztása sfeükségessé vált uzárt is, mert a gazdasági erők növekedése, szélesedése mind nagyobb feladatok, elé állíttatta az iparvezetést. Könnyebb áttekinteni, irányítani, vezetni és összefogni a magyar ipari termelésit akikor, ha a helyes proifilirozást az iparvezetés területén végirehaj thatj ulk, Első legfontosabb lépése tehát népgazdaságunknak az volt. hogy a további gyors fejlődési, valaminit a szocial izmus építése szamára a s'zétváliaiszltiátst megosimálta és ígv a könnyűiipar helyes megszervezése és ki'alakítái&a lehetővé vált MagyarországonA szocializmus építésének különböző fázisaiban a nehéz- és könnyűipar feladatai különbözőik- A két ipari terület vezetésében a súlypontok a leigfontos/abfo célkitűzések; 'terüiletén nem aizonosalk. Ugyanakkor egész nemzetgazdaságunk szempontjából a döntő kérdés a jelenlegi szakaszban a nehézipar fejlesztése, EzérP a könnyűipar különválasztása (egyrészt tehermentesíti a nehézipari vezetést és lehetővé teszi az irányítás helyes koncentrálását a nehézipari feladatokra, másrészt megelőzi azt a veszélyt, hogy a könnyűipar nemzetgazdasági saemponjöbóí jelentős kérdései ne maradhassanak elhanyagolt feliadatok a nehézipar alapvető és elsőrendű feladatai mellett. A külön aninisztérium, a külön vezeték mind a két kérdést megodja- A nehézipar vezetői teljes figyelmüket a nehézipar kérdéseire Fordíthatják, a külön könnyűipari miuisztériuim pedig, mint felelős gazdája a könynyuiparnaik, terjes súlyával fogilalkoizihatik a könnyűipar feladatainak megvalósításával. Az önállló könnyűipari miniszjtérium létrehozása egyidejűleg más szervezeti problémákat is megoldott Az átszerveizés idejéig aa üzemeik egész sorfa tartozott más minisztériumóikíhoz. így például a pénzügyminisztérium vezetése alá tartoztak a szesz-, a dohány- és cukorgyárak, a földművelésügyi minisztérium vezetése alá tairtoztak a sör-, a maMlta-, az édesipari, a tartósított és húsipari, a malomés sütőipari üzemek. A könnyűiptar végleges szervezeti kialakítása most lassan befejeződik. Most folyik 'a végíeges) szervezeti formák kialakítása azokban az ipari szektorokban, amelyek a minisztérium különválásakor mée- más tárcákhoz tartoztak december hó lóén, csütörtökön. 568 és csak később kerültek a könnyűipari minisztérium hatáskörébe. Az új szervezetről világos képet mutatnak azok a számok, amelyeket a már korábban átszervezett részles: mutatott, tehát azok az iparágak, amelyek a különváláei után azonnal a minisztériumhoz tartozitlak. Először is bebizonyosodott, hogy a könnyűipari minisztérium különválása nem jelent többletkiadást, hanem megtakarítást eredményez. Az iparügyi mi~ misztériumból kivált részlegek létszámának 30 százalékát más területre tudtuk irányítani, ami kerek összegben 7 millió forint évi megtakarítást jelent. Ugyanakkor pedig a szervezet egyszerűsítésével, a fölösleges bürokrácia leépítésével a minisztérium operiatív jellege is megnövekedett. Az előbb említett átszervezésnél megnőtt a munkásosztály súlya is a. minisztériumban, mert miként az előadó elvtársnő miondotta^ a vezető funkciók 66 százalékát töltik be munkáskáderek. (Lelkes tatts.) így a minisztérium vezetése a munkássággal szorosan összeforrott munkáiskáderek és a néphez hű szakemberek, mérnökök, üzemgazdászok, pénzügyi szakemberek kezében összpontosul. Gondot fordítottunk arra m, — miként erre már utalt előadó elvtársam — hogy megfelelő helyet biztosítsunk a vezetésiben a dolgozó aszszonyoknak. Különösen indokolt ez a könnyűiparban, ahol több területen az üzemek dolgozóinak többségét alkotják a dolgozó asszonyokígy a textilipar területén a legfontosabb és legnagyobb vállalatok élén már női vállalatvezetők vannak. (Lelkes t\mps.) A minisztérium főosztályai közül négyben a legfontosabb poszt is diolgozó asszony kezében van. Ezt a politikám kait folytatni fogjuk és megvalásítjuk Rákosi elvtársnak a felszabadulás napjától mindig és szüntelenül hangoztatott politikai útmutatását, hogy a női munkerőt nemcsak az aprólékos munkáiban, hanem a vezető posztokon is érvényesíteni kell. A magunk területén ezt könynyebben tehetjük meg, mint más minisztériumok Könnyűipari minisztérium csak a Szovjetunióban és a népi demokráciákban van.^ Ez nem véletlen. Ez a szocialistái termelés fejlődésevei együtt járó következmény. (17-30.) ptt, ahol a dolgozó tömegek életszínvonalának'emelése a cél, ott, ahol közszükségleti és fogyasztási cikkek bőiségeis termelése a oél. ott, aihol súlyt helyeznek a dolgozó tömegek növekvő kulturális igényeinek a kielégítésére, ott feltétlenül kialakítják a külön könnyűipari vezetést, amelynek az feladata, hogy ezeket az igényeket kielégítse. Ezért mi a Szovjetunió könnyűiparát tekintjük mintaképnek, és tanulunk a népi demokráciák könnyűiparának eredményeiből. (Tam.) T. Országgyűlés! Ahogy már utaltak rá. a kapitalista országokban az ipari minisztériumok szerepe az ipari közigazgatás, ugyanakkor a leghatalmasabb tőkés csoport eszköze & dolgozó nép elnyomására és kizsákmányolására. Nálunk a tőkések kikapcsolása, az anarchikus kapitalista termelés maradványainak felszámolása, a tervszerű gazdálkodás és a dolgozó nép életszínvonalának kielégítése lesz a legfohtosaib feladat. (Taps.) A Szovjetunió felszabadítása nyomán a magyar •kommunisták kemény, következetes harcai során vált lehetségessé a szörnyű háborúbtam tönkretett ország felépítése, mint 'ahogy a m»agya r kommunisták harcos ereje és akarata tette lehetővé, hogy az ország a tervgaz-