Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-20
533 Az országgyűlés 20. ülése 19Í9. évi Mi támasztja alá a Szovjetuniónak és a népi m demokráciáknak ezt a bizakodó álláspontját, mely Viskiszfcij szovjet külügyiminiszter megállapításaiban is kifejezésre jut? ! Az a kétgégbevonlhatatlan téüy, hogy a második világháború befejezése óta a demokrácia erői állandóan .nőnek» az imperialisták erői viszont állandóan gyengülnek; az a tény, hogy a demokrácia •és a béke erői ma világszerte hatalmasiaibbak, mint a háborúra uszító imperialisták erőiT. Országgyűlés'! Az imperialista erők: frontja, élükön az Amerikai Egyesült Államokkal, a második világháború befejezése után mindjárt megindította harcát a Szovjetunió és a néipi demokratikus országok eilen. Mindazokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyeket a háború alatt a Szovjetunióval közösen dolgoztak ki ég írtak alá, egyoldalúan felborították. Nyíltan élére álltaik azoknak az erőknek, melyeik a népi demokráciák országait meg akarják fosztani nemzeÜ függetlenségük tŐl és szabadságuktól, azokat hídfőkké és' felvonulási terepekké alkarjaik átalakítani a . Szovjetunió ellen világuralmi terveik megvalósítása érdekéibenj A nyugati imperialista országok vezetőkörei éppen azért minden népi demokratikus országban minden erejükkel támogatták azokat a reakciós erőket, melyek a múlt rendszer maradványaiként méjr elevenen éltek és velük szövetségre lépve metgkisiéreilítélk. hogv ezekben az országokban a népi demokrácia rendszerét megsemmisítsék és a kapitalisták és a földesurak népelnypmó, kizsákmányoló rendszerét visszaállítsáik- E terv meghiúsulása után az amerikai imperialisták 'a Marshall-terv dollármillióival indítoíttak támadást a népi demokráciák országainak függetlensége, és népük szabadsága eHen. A Marshall-terv mellett nem hiányoztak fegyvertárukból a kémkedés, a szabotiázis és az orsryilkossáisr fegyverei sem mint "ahogy ezt a Kajk-banda leleplezése- is bebizonyította. A népi demokráciák az amerikai imperialisták e beavatkozó terveivel szemben mindemütt kíméletlen ül felvették a harcot, s legfontosabb ügynökeiket, mint például nálunk Nagy Ferenctől Barikig, ártalmatlanná 'tették. Az amerikai imperialisták, főleg az úgynevezett Marshall-orszagokban követtek el mindent, hogy azokat a Szovjetunió elleni háborús terveik támaszpontjaivá építsék ki. Ha azonban a francia bányászok, a milánói munkás ok és a délolaezországi és rómlakörnyéki parasztok h'ősi küzdelmét nézzük, ha azt látjuk, hogy ezek a harcok az utóbbi hetekbein mindkét orsz&srbiamJ a dolgozók legszélesebb tömegeit felölelő általános sztrájkokká szélesedtek, megállapíthatjuk, hogy az elmúlt esztendő ezekben az országokban is a dolgozó nép harci moz,gősítás'ának időszaka volt az amerikai imperializmus és hazai csatlósaik: a nagytőkések, a nagybirtokosok, az áruló' jobboldali szociáldemokraták és a klerikális reakció sötét bűnszövetkezete élűén- Ez az egyre élesedő harc azt mutatja, hogy az Amerikai Egyesült Államoknlak a Marshall-terv álarcában Jelentkező »békéé« bódító politikája ezekben az országokban is előbb-utóbb kudarcba fog fulladni. r T. Országgyűlés 1 ] A demokratikus front második világháború utáni erősödéséneik és az imperialista front gyengülésének világtörténelmi jelentőségű eseménye, — mint ahogy december hó 15-én, csütörtökön. 534 lazt előttem szóló képviselőtársaim it megaMapították — a 470 milliós kínai nép szabadságharcának győzelme^ &' ennek eredményeként a Kínai Népköztársaság megalakulása. (Nam/ taps.) Ehhez járult Európában a Német Demokratikus Köztársaság létrejötte, mely Sztár lin generalisszimusz megállapítása szerint fordulópont Európa történetébenAz imperialista erők. látván sorozaltbsan elszenvedett vereslégeiket, egyre inkább egy új véres háború kirobbantásában keresik a kivezető utat. Be vájjon kivezető út-e számukra a jelenlegi zsákutcából egy új világháború kirobbantásai'? Elmúlt már az az idő, — mondotta Malenkov az Októberi Forradalom 32. évfordulóján — amikor a halborús uszítóknak azzial sikerült butítaniok az amlerikaj népet, hogy nem kell a háború súlyos áldozatait viselniok. hogy Európában és Ázsiában elég ágyútöltelék akad. Az amerikai nép már kezdi 'megérteni, hogv elérkezett az idő. midőn a z limperialisták már nieto harcolhatnak csupán más népek kezével. Az amerikai nép kezdi ímegérteni, hO(gy ha a háborúsi uszítók új öldöklést szerveznek, akkor az anyáik, feleségek, nővéreik, gyermekek, bánata laz amerikai szárazföldet sem kerülheti el. Ez a blánat pedig szörnyű- Elkerülhetetlenül elmerülnek benne és belefulladnak ai háborús uszítók. T. Országgyűlés! Az amerikai imperialisták újabban a megelőző háborúról fecsegnekmint annakidedlé,n Hitlerek. A fő kardcs'örtejtők azt a nézetet vallják. hogy 'addig kell a háborút megindítani, amíg a Szovjetunió nemi rendelkezik elegendő atombombával, amíg az amerikaiak álflítólas' fölényben vanniak. De hiába készülődnek az amerikai imperialisták egy új háborúra, ha ugyanakkor egyre reálisabban jelentkezik az a perspektíva \% amlelyet Malemikoy vázolt számukra az előbb idézett beszédében. A háborús veszély kétségtelenül fennáll de a demokratikus front erősödésével egyre kisebb a lehetősége annak, hogy egy új háború lángja a dolgozó tömegeket égeti meg, s nem a háborús' gyújtogatok kezét. A béke megőrzésének nagy kérdésében a dolgozó tömegek százmilliói vannak érdekelve világs&erte, ezzel szemben a háborús gyújtogatás csak maroknyi kapitalista bankár és tábornok szennyes ^ érdeke. Ezért van az, hogy a Szovjetunió békepolltikájia Moszkvától Parisig. Paristól "Washingtonig, Washingtontól! Pekingiig mindenütt szilárd bázisra talál, átfogja az egész földkerekséget, az imperialista országok békére vágyó tömegeit csak úgy, mint a szocializmus útjlára lépett országok dolgozóit. (Tarts.) T- Országgyűlés! De nem szabad itt figyelmen kívül hagyni azt sem. ami a kapitalista országokon belül és a kapitalista országok egymáshoz való viszonya terén történik. A világgazdaság kapitalista frotnltszaka«zát a. demokratikus erők állandó térhódítása újabb és újabb vie«zavonuilásra kényszeríti. A kapitalista országokban egyre inkább elmélyül a politikai és a gazdasági válság. A munkanélküliek sizáma napról-napra nő. s ezefk a nyomor és' a kétségbeesés: milliós hadseregeivé alakulnak át. A gyarmati kizsákmányolás é* a piaelehetőség biztosítása miatt nőnek az imperializmus vezető országai közt is az ellentétek, mint például az Amerikai Egyesült Allamok és f Anglia közöttVégsőkig kiéleződik a helyzet a kapitalista országok és a gyarmati népek között.
