Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-20

•5 11 Àz országgyűlés 20. ütése 1949. e szakmailag jól képzett munkás ós dolgozó pa­rsat kerüljön a különböző közigazgatási szer­vek, hivatalok élére. Ezért csak a legnagyobb örömmel helyeselhetjük, hogy az elkövetke­zendő költségveitJési évben a belügyi kormány­zat fokozott figyelmeit szentel a szakmai kép­zésnek és közel kétmillió forintot irányoz elő a közigazgatási tantfolyaniokra. Annál ig inkább szükség van erre, mert hiszem az előttünk álló ötéves terv során Népköztár aas águnk Alkot­mányának megfelelően egy sor igen fontos fel­adat vár közigazgatási apparátusunkra. Ezek­nek a feladatoknak végrehajtását csak szak­mailag jól képzett, a dolgozió néppel összeforrt Mvatalnoki apparátussal tudjuk végrehajtani. Ilyen feladatok többek között a terület­szervezési kérdések. A területszervezési kérdé­sek között a szocializmus építése során meg kell oldanunk a ianyakérdést ós — ami ezzel szorosam összefügg — a. külterjes települések­nek országos viszonylatban való rendezését. Ide kell számítani — mint közigazgatási fel­adatot — a tanyai közigazgatás fokozatos ki; építését, valamint a tanyai részeken a. további községkialakítások elősegítését. A tanyakérdés megoldása a dolgozó pa­rasztiság, 'de különösen a dolgozó parasztifjú­ság jövője szempontjából ugyancsak fokozott jelentőséggel bír. A tanyái, élő dolgozó para-szt­fiatalság, ós különösen a tanyai béres-, nap­számosifiiatalok. szolgalegények sorsa mosto­hább volt a faluban! élő szegényparasztfiatalok sorsainál is. Közülük került ki a legtöbb anal­fabéta, a legtöbb tüdőbajos, az ő soraikban volt legmélyebb az anyagi nyomorúság, a kul­turális elmaradottság. Ezek a fiatalok csupán hírből ismerték az élet szépségeit. Fiatalságuk a világtól, kultúrától, fiatalos, játékom szóra­kozási lehetőségektől elzárva, egyhangú nehéz munkában telt el- A feudáikapitalista mezqgaz­dtaság rabszolgái voltak ezek 'a fiatalok. Isko­láiba legfeljebb akkor jártaik, amikor jó idő volt, de ősszel, amikor »az esős évszak beállt s amikor lehullott az első hó, az iskola távol­sága miatt, nagy kabát, asizma hiánya miatt többé nemigen mozdultak ki a tanya környé­kéről. Még á legutóbbi években is találkoztunk szépszámtmal tanyán élő szegényparaszt- és kuláknál szolgáló fiaitallal, aki életében nem ült vonaton, nem volt moziban és nem olvasott egyetlen könyvet sem. A régi világ e súlyos hagyatékának felszá­molása persze nem könnyű ifieladat és nem is esaik közigazgatási kérdési; (11.30.) közigazgatási apparátusunk munkáját dicséri. r hogy már eddiß- is közöl 60 új község kialakításával jelen­tősen előbbrevitifeüik enmeik a kérdésnek a ren­dezését is. A tanyakérdés rendezésén kívül a Népköz­társaságunk Alkotmányának végrehajtása során megvalósuló népi tanácsok működlésével k'ap- ^ ösölatban végre kell hajtani a Magyar Nép­köztársaság új megyebeosztását. Minit ismeneu tes, laz ötéves terv indulásával egyidejűleg meg" kezdődik ennek végréhajtásia is. (Az új megye­határok kijieiölése» is a megyék átszervezésének végrehajtása régéta vitatott kérdés. A szocia­lista fejlődés érdekeinek megfelelően, most ez m intézkedés ismét megsizüntet egy régi feudá­lis miairadványt. A feliszabadulás óta leiszközöM, inkább csak földrajzi szemponttokból végrehaj­tott korrigálásoktól eitekinitvo, megyeihatáraink mindeziideig az évszázadok óta megkövesedett állapotban voltak. Megyéink: »területe úgy »ala­kult ki, ahogy évszázadokkal lezelőtt a földesúri ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ I. december kő 15-én t csütörtökön. ÍSlé I földek fekvése, a különböző területek, érdielktít­séghatárok kialakították. A későbbi évszázadok során nem módosultak az ipari és mezőgazda­sági fejlődésnek, városaink fetjilődéséniek és az új gazdasági súlypontoknak megfelelőm. A megyehatárok ennek következtében nem egy falu szempontjaiból nevetséges, sőt bosszanltó helyzetet teremtettek. A felszabadulás után végrehajltlott részleges változtatásokat, amellyelk csak a kirívó eseteket korrigálták, most nyomon követi megyehatáraink részletes és alaposi ren­dezése* E rendezés során már nemcsak a szoro­san vett földrajzi é? közlekedési szempontokat vette figyelembe belügyi kormányzatunk, ha­nem — nagyon helyesen — figyelembevette à gazc'iRsági szempontokat, valamint az új súly­pontkialiakuLásokat és a jövő fejlődés szeap.­o ont j ait is« T. Országgyűlés! A megyehatáruk kiigazí­tása mellett népköztársaságunk alkotmányának megfelelően természetesen gondoskodni kell a járási beosztások területi átszervezésének nieg­javításáról is, különösem arra való tekintettel, hogy a járások a népi tatnáesok révén testületi szervéket is kapnak. Ezzel a járások eddigi közvetítő szerepük helyett széleskörű, fontos funkciót eilliátó igazgatási szervekké válnak. A hároméves terv befejezése után az ötéves terv óriási távlatát mutatja dolgozó népünk felemelkedésének. A belügyi, közigazgatási és rendőrhatósági szervek feladata eszel kapcso­latban abban áll, hogy minden erővel előmoz­dítsák ötéves tervünk sikeres yégrehajtását városiban és falun egyaránt, hogy minden erő­vel védelmezzék, erősítsék a dolgozók államát és hatalmát, segítsék ós biztosítsák népünk jó­létének, kultúrajiának egészségének fejlődését és védelmét. . Mivel ezeket a feladatokat belügyi kor­mányzatunk dolgozó népünk érdekeinek szejm­előtt toartásával eddig is elvégezte és mivel aa 1950. évi költségvetési előirányzat szerint még további feladatok megoldását tűzi ki célúi» — így közbiztonsági szervezetiünk, közigazgatási apparátusunk továbbfejlesztéséit 1 — ezért a bel­ügyminisztérium 1950- évi költségvetését a Pa­rasztpárt, a dJoígOzó paraszlüifjúság és a ma­gam nevében is elfogadom- (Élénk taps.) ELNÖK: Minthogy a tárteához több fel­szólaló nines, az általános vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozatthozatal. Kérdeni a t. Ország­gyűlést, ; hogy a belügyminisztérium költ­ségvetését áltaJánosságbani, a részletes tár­gyalás alapjául eMogadja-ef (Igen!) Kimon­dom a határozatot: a z országgyűlés a belügy­miiuiszitériuim 1 költségvetését általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás- Megálla­pítom» hogy a tárca egyes címeihez módosító indítvány nem érkezett be. Felteszem a kér­dést, hogy az országgyűlés a tárca költségve­tését részleteiben elfogadja-e? (Igen! — Nagy taps.) A« országgyűlés a tárca költségvetését részleteiben is elfogadta. Napirend szerint következik a külügy­minisztérium költségvetésének általános tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudomására hozom, hogy a tárcához Molnár Erik, Mihályfi Ernő és Kurtán Sánidlor országgyűlési képvi­selők szólalnak feil. Az országgyűlés a bejelen­tésit tudomásul vesizS. Házi Árpád előadó urat illeti a szó. HÁZI ÁRPAD előadó: T. Országgyűlés! 33

Next

/
Thumbnails
Contents